Délmagyar logó

2017. 02. 21. kedd - Eleonóra 0°C | 6°C Még több cikk.

Felesége halála óta nem állít karácsonyfát a 93 éves Imre bácsi

Felesége halála óta nem állít karácsonyfát a 93 éves Imre bácsiImre Bálint régi karácsonyokat idézett fel házának udvarán, munka közben. Fotók: Imre PéterA cikkhez tartozó galéria megnyitása
(Új ablakban)
A vásárhelyi Imre Bálint (93) 1990-ben állított utoljára fenyőt, akkor még feleségével együtt ünnepelhetett. Gyerekként a betlehemeseket szerette, megélt karácsonyt vasúti vagonban, manapság gyermekeinél vendégeskedik az ünnepen.
– Hidegebbnek érezzük az időt, mert egy kicsit pöszög a szél – mondta a 93 éves vásárhelyi gazda, Imre Bálint, a tarjáni városrész egyik legidősebb embere. Egészségére nem panaszkodik, és bár 5 éve szívritmus-szabályozóval él, mint ahogy megírtuk, a mai napig maga látja el 100 állatát. – December 29-én leszek 93 és fél éves, utána a 94. felé haladva úgy rövidül az idő, mint az éjszakák – közölte. Azzal folytatta: nem lesz fehér karácsony, olyan lesz az időjárás, mint most, csak egy kis porhó hullhat.

– Életemben a legnagyobb hó, amire emlékszem, 1940-ben esett. Hasig ért a lovaknak, szenvedett állat és ember egyaránt, a rőzsét hordtuk haza a Tiszától. Az egyik legemlékezetesebb karácsonyomat vasúti marhavagonban töltöttem. A második világháborúban, 1944-ben Németországba szállítottak minket. Megálltunk Ausztriában, éppen egy fenyves közelében, kivágtunk egyet, és felvittük a kocsiba. Mivel díszítettük? Semmivel. Ennivalónk sem volt. De a fa jelezte, karácsony van. Így ünnepeltünk – elevenítette fel a történteket Bálint bácsi.
 
Felesége halála óta nem állít karácsonyfát - galéria (Fotó: Imre Péter)

A legszebb karácsonya – szinte mindenki így van ezzel – gyermekkorához kötődik. Elárulta, épp a napokban mesélte el újra Sanyi fiának, mikor házról házra járva betlehemeztek a gyerekek, hozzájuk is bekopogtattak, és hozták a Jézuskát. Kipirult arccal, csillogó szemmel, kiabálva, nagyokat nevetve mesélte, miket mondtak, felidézve több jelenetet. – Ezt soha nem felejtem el! És azt sem, hogy a szüleim az ünnepekkor egy csóva szénát és szalmát, és vödör vízbe almát tettek az asztal alá, utóbbiról itatták a lovakat éjszaka. Ezt azért tették, hogy – a hiedelem szerint – a következő évben is bőséges legyen a termés – mesélte Imre Bálint.

– Karácsonykor elkerekezek a gyerekeimhez, jól ismernek, gyógyszert, vagyis Unicumot kapok tőlük ajándékba. De nem maradok napokig, az állatokról gondoskodni kell. Fenyőt akkor állítottam – pontosabban, állítottunk – utoljára, amikor a feleségem még élt, 1990-ben. A következő évben halt meg, azóta nem. A menyem, Éva hoz egy feldíszített fenyőgallyat, amit vázába teszek. Így is jó. Hiszen egyedül maradtam. Itthon az állatok a társaim. Jászlam is van, de még egyetlen karácsonykor sem találtam meg benne a Jézuskát – mondta kacsintva Imre bácsi.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Körgyűrű épül Vásárhely körül: keleti elkerülő is épül

Körgyűrű épül Vásárhely körül: keleti elkerülő is épül
Az északi elkerülő már épül, jövőre pedig a város keleti oldalán 3,2 kilométer hosszú utat építenek, amivel az Erzsébeti és a Kutasi utat kötik össze. Tovább olvasom