Délmagyar logó

2017. 05. 26. péntek - Fülöp, Evelin 13°C | 22°C Még több cikk.

Felújíthatták volna, de inkább lebontották

Hódmezővásárhely - Idén lenne száztíz éves a vásárhelyi Nyári Színkör – ha 1948-ban a város akkori vezetése a bontás helyett a felújításra voksol. Pedig később kiderült: többe került lebontani, mint ha renoválták volna. A Szőnyi utcával szemben állt egykori impozáns faépület ötven éven át szolgálta a település kulturális életét. Színpadán Bajor Gizi és Somlay Artúr is megfordult.
Hódmezővásárhelyen a színielőadásokat 1885-ig a Népkertben felállított, elhanyagolt fasátorban tartották, melyet aztán egy orkánerejű vihar összeroppantott. Ezután számos ötlet, terv látott napvilágot, még színügyi bizottság is alakult ez ügyben. Végül dr. Draskóczy Pál, a bizottság elnöke és Deák Mihály városi főmérnök a nagyváradi és a szarvasi nyári színkörök megtekintése után egy téglaalapokon nyugvó faépület megépítését javasolta, rá is bólintottak az akkori elöljárók.

A Nyári Színkör meghatározó épülete volt Vásárhelynek Fotó: DM/DV archív

Az építkezés költségeit az adókból, a Műkedvelő Társaság által összegyűjtött 4000 forintból, illetve a millenniumi emlékoszlop meghiúsulása folytán megmaradt 10 ezer forintból finanszírozták.

A nyilvános pályázaton Kolbenheyer Viktor építész mérnök tervei nyertek, aki látva a helyszínt, később módosított a rajzokon. A színház szerkezeti váza fagerendákból, fala deszkából készült, tetejét pedig zsindellyel fedték. A romantikus hangulatú épület megjelenésében arányos, minden oldalról változatos, festői hatást nyújtott. Építése 1897 őszén kezdődött, a kivitelezést Szabó Mihály és Koncz Pál végezte.

A munkálatok pillanatnyi állásáról rendszeresen beszámolt a Vásárhelyi Napló című helyi újság. A Szőnyi utcával szemben magasodó Faszínházat, ahogy mindenki nevezte, 1898. július 15-én fejezték be.

Az ország legnagyobb fából készült színköre előcsarnokot, irodát, pénztárt, nézőteret, páholyokat, karzatot, zenekari árkot, színpadot, négy öltözőt, illetve díszlet- és ruhatárat foglalt magába. Színpada 11 méter hosszú és 14 méter széles volt, nézőterén nyolcszáz néző foglalhatott helyet. Petróleum helyett árammal világítottak benne: a Ganz és Társa cégtől vásároltak dinamót, az áramfejlesztőt a Solti-féle gőzmalom hajtóereje hozta működésbe, amiért előadásonként hat forintot kellett fizetni a malom tulajdonosának.

Bajor Gizi, Gobbi Hilda, Somlay Artúr

Az 1898-as színiévadban a Faszínházban 62 előadási nap alatt 72 alkalommal 60 különböző művet mutattak be. Fennállása alatt a nézők számtalan neves színésznek, többek között Bajor Gizinek, Gobbi Hildának, Major Tamásnak, Ajtay Andornak, Somlay Artúrnak és Várkonyi Zoltánnak is tapsolhattak. Állandó színtársulata 1945-től lett, ekkor alakult meg Osváth Béla vezetésével a Hódmezővásárhelyi Színjátszó Társaság. 
A Nyári Színkört július 31-én avatták fel, ünnepélyes megnyitóját pedig augusztus 1-jén tartották. A díszelőadáson Jászai Mari is színpadra lépett. A színház csak júniustól szeptember végéig működött, a tűzveszély miatt ugyanis nem tudták megoldani a fűtést. Az év többi hónapjában a Fekete Sas nagyterme várta a városba érkező társulatokat.

A színkört azonban 1948. április 15-én bezárták, azzal az indokkal, hogy az ötvenéves intézmény már nem felel meg a kor elvárásainak. Május 3-án a város közgyűlése elfogadta az épület használhatatlanságáról szóló jelentést, mely városszerte nagy felháborodást keltett.

Megmentésére sokan vállalkoztak, de végül 1950-ben lebontották. Faanyagát elszállították, egy részét pedig beledolgozták a készülő Petőfi Művelődési Központba. A bontás költségei végül több pénzt emésztettek fel, mint amennyibe az épület tatarozása került volna.

A Nyári Színkör helyén 1991-ben emlékoszlopot állítottak, amely Szatyor Győző iparművész alkotása.


Olvasóink írták

  • 13. bumeráng 2008. február 07. 13:40
    „limuxer !
    Igazad van! " patinás "-t akartam írni ! Nem ezen az 1 betűn múlik a mondanivalóm. Elfigyelmetlenkedtem .”
  • 12. Gábor 2008. február 06. 16:53
    „Ezaz, építsünk Platina Faszinházat. :D”
  • 11. limuxer 2008. február 06. 14:26
    „Bumeráng! "Az emlékpont nagyon elcsúfítja Vásárhely szép platinás központjá!" A platina nem patinás akart lenni:)))) Mást jelent a két szó...”
  • 10. bumeráng 2008. február 05. 23:04
    „Bocs, javítok :Építsük a méltó helyére a FASZÍNHÁZAT ,a jövő és a jelenlegi nemzedéknek!”
  • 9. bumeráng 2008. február 05. 22:58
    „Az emlékpont nagyon elcsúfítja Vásárhely szép platinás központjá! Az a hatalmas bádog épület nem abba a városképbe való ! Mindég Lenin néz ránk ha arra megyünk / jó nagy alakban / mintha nem láttuk volna eleget! Nem odavaló az épület ! Építsük fel a méltó helyére a jövő ,és ajelenlegi nemzedéknek! Tisztelegjünk az elmult,de a tiszteletet megérdemlő nagy szinészeknek!Nem utolsolsósorban Vásárhely népének!”
  • 8. akárki 2008. február 05. 22:00
    „Egyetértek az aábbi hozzászókkal ! Különösen Zsu hozzászólása tetszik aberendezéssel feépítéssel. Látom Vásárhely kész összefogni . gyönyörű lenne. Vonzaná a művészeket, színházat szerető közönséget ! Az épület varázsa tiszteletet ,és meghajlást a vívna ki aszínház szerető emberek körében! Országos hírű lehetne. A mostani PMKmár nem tudja ezt az igényt kielégíteni .Nem is színháznak épült! Fogjanak össze a VÁSÁRHELYI EMBEREK! eRRE VALÓBAN BÜSZKÉK LEHETNÉNEK!”
  • 7. limuxer 2008. február 05. 16:29
    „Egyet értek azzal, hogy az Emlékpont helyett ezt vagy ehhez hasonló patinás épületet kellett volna létrehozni, szerintem a vásárhelyiek támogatnák is. Lenne rá igény, hogy egy tágasabb színház épüljön (mint a PMK). Nem kellene átmenni Szegedre. Az Emlképont nem csak csúnya és gusztustalan azzal a csillogó felülettel, hanem balesetveszélyes is. Főleg napsütéskor a buszpályaudvar felöl érkezéskor. Ja és tudjátok, hogy ki játszott itt annak idején a huszas években Dajka Margit. Nem semmi lehetett az a kor.”
  • 6. Amati 2008. február 05. 07:36
    „Hát az biztos hogy jobban illett volna a város arculatához, mint az emlékpont, és annyiból fel is lehetett volna építeni. De hát már megint a politika közbeszólt, mint ahogy a lebontásakor is.”
  • 5. Zsu 2008. február 04. 15:05
    „Mostmár értem, hogy nagymamám egyetlen színházi épületben tett kiruccanása miért hagyott olyan mély nyomot. Impozáns épület, valóban jó lenne a mai kor anyagaival újra felépíteni az eredeti formájában, és elárasztani a "Régi" művészek még meglévő fotóival, korhű bútorokkal, stb., stb. Annyiszor kínálják az időutazást, akkor most, ebben az esetben miért ne lehetne felkínálni a jövő nemzedékének hasznára?”
  • 4. Dongó 2008. február 03. 13:50
    „Ha annak idején a Faszinházat építették vopna fel, akkor az már régen nyereséget termelne, de nekünk az Emlékpont kellet, mert ez szolgálja a kultúrát és majd az is nyereséges lessz (túrót). Szerintem az nem került volna ennyibe, építészektől, neves építészektől tudom.
    Nem kell itt semmi politikát belemagyarázni, én sem azt akarom, csak az öreg fákat ki kell vágni, nem kell a hűsítő árnyék. az öregek buták, beszűkült agyúak, csak ÉN ÉN”
  • 3. Gábor 2008. február 03. 12:44
    „És a háború is a komcsik miatt volt ugye kedves agymosott Alma?”
  • 2. akárki 2008. február 01. 18:10
    „Kedves alma!
    Vedd elő történelem könyved / ha még megvan /,hogy az épület "színház" lebontása a háború után 3 évvel történt! Romokban állt az ország , volt mit ujjáépíteni! ! Különben ,sajnálom én is ! Meg azt a sok árvát is aki apa nélkül maradt !
    Azonban a közelmúltban az EMLÉKPONT helyett újra fel lehetett volna építeni ! Most sem késő!”
  • 1. alma 2008. február 01. 11:49
    „A kommunisták mindig csak rombolnak, de soha semmi maradandót vagy értékeset nem tudtak és nem fognak tudni létrehozni sehol a világon.
    Gyönyörű épület volt, kár érte!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Programok a Petőfi Sándor Művelődési Központban

Vásárhely - A Petőfi Sándor Művelődési Központban ma több programmal is várják a látogatókat. Tovább olvasom