Délmagyar logó

2017. 12. 12. kedd - Gabriella 7°C | 15°C Még több cikk.

Film készült a kommunista diktatúra alföldi ellenállásról

Hódmezővásárhely - Film készült az 1949 nyarán a kibontakozó kommunista diktatúra elleni alföldi ellenállásról, amelyet november 15-én, csütörtökön 18 órakor az Emlékpont Múzeumban (Hódmezővásárhely, Andrássy út 32.) mutatnak be először.
Különös, hogy mindmáig a történetírás számára is egyfajta „szűz terület" a magyarországi Fehér Gárda mozgalom története – noha éppen az Emlékpontban egy önálló kiállítóteremben emlékeznek a bátor ellenállókra. A szélesebb közvélemény azonban mindmáig szinte alig tud valamit arról, hogy az ötvenes évek elején számos parasztember vállalta a legnagyobb veszélyt, mert úgy érezték, tenniük kell valamit Rákosiék kegyetlen uralma ellen.

A Fehér Gárda egy igazi titkos antikommunista szervezkedés volt. Magát az egész hálózatot csak a vezetők látták át, egy-egy összekötő négy emberért volt felelős, a többiekről nem tudott. A mozgalom láncszerűen épült fel. A fehérgárdisták szűkkörben gyűléseket tartottak, arra készültek, hogy amennyiben kitör a forradalom, akkor ők élére állnak a folyamatoknak. Vannak olyan vélekedések is, hogy a Fehér Gárda egyfajta korai előrejelzése a 6 év múlva kitört népfelkelésnek, „egy kis '56".

A parasztság kifosztása, a beszolgáltatás és a padlássöprés, az erőszakos téeszesítés, a kulákság elleni hadjárat, a megfélemlítés és az ÁVH terrorja váltotta ki azt az légedetlenséget, amely a Fehér Gárda ellenállási mozgalom elindításához vezetett.

Az első szerveződő egységek 1949-ben jöttek létre az Orosháza - Hódmezővásárhely közötti pusztán. A mozgalom főként a tanyai lakosságot ölelte fel, bár előfordultak Orosházán, Békéscsabán, Makón, Maroslelén és különösen Hódmezővásárhelyen városi-falusi sejtjei is. A szervezkedés dél-alföldi részének két főszereplője Kovács István és Blahó János volt. Az Államvédelmi Hatóság besúgóhálózata segítségével göngyölítette fel a mozgalmat.

Elsőként Blahó Jánost fogták el a hatóságok, majd 1950 őszén fokozatosan tartóztatták le a szervezkedés vezérkarát. A harminc vádlottból Blahó Jánost és Kovács Istvánt halálra ítélték, 22 személyt Kistarcsára internáltak. Blahóékat 1951. március 30-án kivégezték.

Kovács István, ez a 24 éves fiatalember a bírósági tárgyalásakor találkozott utoljára édesanyjával. A halálba készülő fiú úgy búcsúzott, hogy kitépett néhány szálat a hajából és azt adta oda anyjának, hogy maradjon neki valami emlék a gyermekétől.

A Fehét Gárda mozgalom Dél-alföldi történetéről Baté Szilveszter készített dokumentumfilmet. A filmben megszólnak a még élő fehérgárdisták és Kovács István mennyasszonya, Ravasz Mária Ilona is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hódmezővásárhelyen fényképeztük a legkisebbeket

Hódmezővásárhely - Százharminckilenc gyermeket fényképezett le hétfőn munkatársunk a vásárhelyi… Tovább olvasom