Szeged - delmagyar.hu

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. illetékese mindenkit megnyugtat kútügyben: csak 30-40 méterrel távolabb helyezik, mielőtt a főutat kiszélesítik. Bárcsak már kezdenék.

A helyieknek – információink szerint mintegy kilencvenen élnek a közeli tanyavilágban – szó szerint az életet jelenti ez a csap, mert a környékbeli tanyákon, telkeken fúrt vagy ásott kutak vize emberi fogyasztásra már alkalmatlan, mosni, főzni sem lehet vele. Öntözésre és a jószágoknak talán jó, de akadnak, akik az állatoknak is inkább az artézit adják.

– Tíz esztendeje lakunk itt a férjemmel – mondta a közelben lakó Olasz Imréné. – Itt töltjük nyugdíjaséveinket, csendes, nyugodt hely, viszont az ivóvizet a kútról kell hordani. Hallottuk, hogy talán megszüntetik a közkifolyót, reméljük, ez csak rémhír.

Törzsvendégek a kopáncsi artézi kút mellett. Nem szüntetik meg, csak odébb telepítik Fotó: Tésik Attila

A közeli kutyamenhelyről és a vajháti tehenészetből is járnak Kopáncsra, olykor húsz-huszonöt hordóval. Néha úgy kell sorba állni. Egy hatgyerekes anyuka messzire hordja a vizet, napjában háromszor-négyszer teszi meg biciklivel az oda és vissza összesen négy kilométeres utat.

– Remélem, csak pletyka, hogy eldúrják, megszüntetik, mert mosni is csak ebben a vízben lehet – mondta el a neve elhallgatását kérő asszony –, a másik fog: besárgulnak tőle a fehér ruhák. Halottunk az áttelepítési tervről is, de minden szájhagyomány útján terjed. Szeretnénk biztosat tudni. Az áthelyezés alatt víz nélkül maradunk?

– Kopáncsi vagyok, itt születtem – mondta a 85 éves id. Gál Pál. – Részt vettem a kút fúrásában is, a tervezett tanyaközpontból végül nem lett semmi, „csak" a víz maradt. Sajnos sokan nem becsülik meg: a vasrács is eltűnt, amire rátehettük kannáinkat; és kissé balesetveszélyes, könnyen belecsúszhatunk a csatornába. Az első pillanattól innen hordom a vizet, finom, a csapból ilyen nem folyik a városban sem.

– A kút nélkül itt nem lenne élet, nem tudnánk létezni – fűzte tovább a gondolatot Szép Gézáné.

Béni Gyöngyi, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. sajtószóvivője elmondta: nem szüntetik meg a kutat, a tervek szerint 30-40 méterrel beljebb helyezik, a Tisza-Maros Szögi Vízgazdálkodási Társulat telephelyére. Az áthelyezés alatt sem maradnak ivóvíz nélkül a helyiek, akiket az ügyről folyamatosan és részletesen tájékoztatnak majd. A 47-es számú főút négysávosítása Szeged és Vásárhely között 2001-ben indult. A 22 kilométeren szinte végig kétszer két sávon haladhatnak a járművek, csupán a kishomoki és a vajháti leágazó közötti négy és fél kilométeres szakasz maradt keskeny. Eddig.

A négysávosításra vonatkozó uniós támogatási kérelmet már elküldte a NIF Zrt., a válasz júniusban várható. A kivitelezési tendert márciusban írják ki, és a nyári hónapokban megkezdődhet a munka, amely másfél évig tart. Vagyis ha nyár elején elkezdődik a beruházás, 2009 végére teljesen négysávos lehet a 47-es főút Szeged és Vásárhely között.