Délmagyar logó

2017. 09. 21. csütörtök - Máté, Mirella 11°C | 17°C Még több cikk.

Havránek Ferenc: ''Nem ez a harc lesz a végső''

Országosan ismert médiaszemélyiség lett Havránek Ferenc, miután édesapjának nyilas múltjáról tárgyalt a vásárhelyi közgyűlés. Havráneket inkább a diákokat segítő magánalapítványára tett megjegyzés bántotta.
Országosan ismert médiaszemélyiség lett Havránek Ferenc, miután édesapjának nyilas múltjáról órákon át tárgyalt csütörtökön a vásárhelyi közgyűlés, a polgármester felvetése nyomán. Havráneket ez nem bántotta annyira, mint amikor a diákokat segítő magánalapítványára tett megjegyzést ellenfele. Az MSZP színeiben bejutott, de a Gyurcsány-kormányt is ostorozó gépipari vállalkozó négy hete hallott arról először, hogy a polgármester az apja múltja iránt érdeklődik.

– Attól, hogy apámnak volt ez a politikai tévedése, még az apám: szemét ember lennék, ha megtagadnám, nem is teszek ilyet; szégyellni sincs okom, inkább azoknak kellene szégyenkezniük, akik nem merik vállalni a saját múltjukat – válaszolja a legfontosabb kérdésre susáni családi házának udvarán, a szőlőlugas alatt Havránek Ferenc. A vásárhelyi képviselő múlt héten már országos lapok kérdéseire válaszolt, tegnap délelőtt a Napkeltében kezdett, miközben beszélgettünk, háromszor hívták, igaz, ebből kettő a gépipari vállalkozás ügyfele volt.

Múlt csütörtökön dermedt meg körülötte a levegő, amikor a vásárhelyi közgyűlés előtt Lázár János polgármester arról faggatta, van-e köze Havránek Lajoshoz. Azt, hogy nevezett tagja, sőt egyik helyi vezetője volt a Nyilaskeresztes Pártnak – és így köze lehetett a zsidó polgárok deportálásához – egy dokumentumból tudta meg a polgármester. Mint mondta, az iratot egy annak idején elhurcolt zsidó családtól kapta, Húsvétkor.

– Négy hete a hódmezővásárhelyi zsidó hitközség vezetője azt mondta, a polgármester adatokat gyűjt a családomról, édesapámról. Úgy értesültem, hogy a kutatásban az Emlékpont történésze is részt vett. Megköszöntem az információt, de nem hittem el: hiszen az Emlékpont a második világháború utáni történéseket kutatja, nem titkosszolgálat az. Meg sem fordult a fejemben, hogy erről szó lehet, pláne közgyűlésen, hiszen ez nem ügy: én sohasem titkoltam, ha valaki kérdezte, beszéltem róla. Ha már a polgármester mégis szóba hozta, nézzük a történelmi tényeket: a nyilas hatalomátvétel az országban 1944. október 16-án történt. A szovjet csapatok pedig 1944. október 8-án értek Hódmezővásárhelyre. Nem akarom védeni a nyilasokat, mert az tényleg fasiszta párt volt, de a vásárhelyi deportálásokhoz nem volt semmi közük: azt a csendőrök irányították.

Névjegy

Havránek Ferenc 1945. augusztus 4-én született, négy évesen veszítette el édesapját. Tett mérleglakatos, hegesztő, majd általános gépész vizsgát, automatizálás szakon szaktechnikusi végzettséget szerzett. Dolgozott lakatosként, hűtőforrasztóként, minőségi ellenőrként, volt csoportvezető, művezető, főművezető, célgépeket tervezett és épített. Többször volt Kiváló Dolgozó, a Szakma Kiváló Dolgozója, a Kiváló Újító címet is elnyerte, 1977-től MSZMP-tag, a párt 14. kongresszusa után belépett a Munkáspártba. Ma a Munkáspárt 2006 városi elnöke. 1994 óta helyi képviselő, a 2000-től 2002-ig tartó időszakot kivéve folyamatosan.

– Szigeti János a múlt héten megjelent könyvében leírja, kik kísérték ki őket a vásárhelyi vasútállomásra. Nem a nyilasok. Apám nem menekült el a felszabadulás után, vállalta a vizsgálatot, az internálótábort. Nyolc hónap után hazaengedték, de a rendőrségen vasárnaponként jelentkeznie kellett – haláláig. Ráadásul a bátyám abban az időben disszidált. Nem tudtuk meg biztosan, de talán a francia idegenlégió tagja lett, nem is került haza élve. Ezért egész az ötvenes évek végéig havonta ellátogatott hozzánk a rendőrség. Nekem ebből elég sok hátrányom volt, ami bántott, de tudomásul vettem – nem álltam oda '90-ben panaszkodni, és továbbra is azt a rendszert pártolom. Miért? Azért, mert mindenért kárpótoltak. A hatvanas-hetvenes években a többséggel együtt azt csinálhattam, amihez a legjobban értettem, és a tanulásom költségeit kifizette a vállalat, a radírt is, a pesti egy forintos metrójegyet is. Beléptem a pártba, és az első tagkönyvemet egy utcánkbeli zsidó család fia írta alá, párttitkár volt. Ő ismerte apámat, ismert engem is.

Havránek mindehhez hozzáteszi: ez a mostani ügy nem bántotta annyira, mint amikor a polgármester olyan értelmű megjegyzést tett, miszerint az ő magánalapítványa nem szabályosan működik. Az alapítvány felsőoktatásban tanuló diákokat támogat, eddig összesen 7 millió 800 ezer forintot költött erre. A megjegyzés nyomán Havránek ügyészséghez fordult, és a minap megkapta a vizsgálat eredményét: minden rendben.
A képviselő viszont azt feltételezi Lázárról: azért húzta elő a nyilas ügyet, mert bántja, hogy ő vizsgálatot kért az Állami Számvevőszéken a vásárhelyi országgyűlési képviselő kampányra fordított pénzeiről, tudomása szerint több tízmillió forintról van szó. Ez az ügy folyamatban van. De az is lehet – véli –, az bántja a polgármestert, hogy ő mindig számára kellemetlen kérdéseket tesz fel.

A kérdésre, megfogadja-e a polgármester tanácsát, mesél-e egy interjúban a helyi múzeumnak a család múltjáról, Havránek azt feleli: szívesen, ha ugyanezt a többi képviselő is megteszi, továbbá, ha az interjút vágatlan formában közlik. Sejti, hogy az ügy még nem fejeződött be, hiszen hetente bírálják olvasói levelekben a megyei lap hasábjain a polgármestert támogató politikusok. Arra kér, írjam meg: szerinte az igazi frontvonal nem az MSZP és a Fidesz között húzódik, hanem a szegények és a gazdagok között.

A kérdésre, hogy ez a harc számára szenvedély, vagy pihentető felüdülés, azt mondja, semmiképp sem az utóbbi, de elhatározta, a történtek hatására sem változtat stílusán, hozzáállásán. Arra a megjegyzésre, hogyan viseli az MSZP – amelynek támogatásával bejutott a közgyűlésbe – a Gyurcsány-kormányra vonatkozó kemény mondatait, így válaszol: – Elviseli.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mártély és Altenahr tíz esztendeje tartozik össze

Különös véletlennek köszönhető, hogy Mártély és Altenahr testvértelepülések: egy németországi… Tovább olvasom