Délmagyar logó

2017. 02. 23. csütörtök - Alfréd 5°C | 15°C Még több cikk.

Hegyi Flórián már nem farag

Egészségi okok miatt abbahagyta a munkát Hegyi Flórián vásárhelyi fafaragó. A hetvenkilencedik életévét betöltött mester munkásságáért számtalan elismerést, kitüntetést vehetett át, köztük 1995-ben a várostól a Pro Urbe-díjat. A volt harisnyagyári munkás karrierje egy borosüveg dugójának megfaragásával kezdődött.
Hegyi Flórián alkotásaival. Kicsiből lett naggyá. Fotó: Segesvári Csaba
Hegyi Flóriánt rosszul érintette, amikor a háború után kiderült: megszüntetik a munkaviszonyát, mert 1944-ben nagyapját és édesapját vitézzé avatták. Ez egy rövid időszak volt, visszatérhetett az üzembe, ahol negyvenkét évig dolgozott.

– Az átmeneti időszakban arató- és cséplőrészesként kerestem a kenyerem, de volt árendásföldem, harmados kukoricám, azaz, parasztemberek között forogtam. Nem gondoltam volna, hogy az itt szerzett saját élményeket, történeteket és témákat egyszer még megörökíthetem – mondta a mester.

Fafaragó karrierje egy aprósággal kezdődött. 1972-ben, egy balatoni nyaraláson olyan bort vásároltak a feleségével, melyet nem dugóval, hanem fém koronával zártak le. Kinyitotta az üveget, de mivel egy liter bort nem tudtak meginni, valahogy le kellett zárni az üveget. Felesége ösztönzésére hamar elkészült az emberfejet ábrázoló dugó. Flórián bácsinak is megtetszett saját alkotása, s elkezdett kis alakokat faragni.
Tette ezt mindaddig, míg egy alkalommal meg nem mutatta munkáit a fafaragókról könyvet is írt Bánszki Pálnak. Az megnézegette az alkotásokat, majd azt mondta: „ne nippeket faragjon maga, hanem szobrokat!"

Hegyi Flórián megfogadta a tanácsot. Sógora bognárműhelyében nagyobb darabokat is meg tudott munkálni. Munkássága egy részét ma vásárhelyi házában lehet megnézni. De embernagyságnál nagyobb szobrait őrzi a városi kórház, kopjafái pedig a temetőben láthatók. Ő készítette Nagy Jocó operatőrét is, mely a mártélyi út mellett áll.

– Édesanyám gyönyörűen kézimunkázott, édesapám ügyes kezű kőműves volt, s a régmúlt időkben volt egy faragóbéres ősöm is – sorolta fel, kiktől örökölhette tehetségét, kézügyességét. Ősei az 1764-es mádéfalvi veszedelem idején menekültek el az erdélyi Zsögöd községből Békéssámsonra, majd kerültek onnan Vásárhelyre.

A mester szerint a legjobban a gyümölcsfákkal lehet dolgozni, de faragott már platánt is. Ez utóbbi annak idején az áramszolgáltató épületére dőlt, s ő megkapta: cserébe csak néhány faragványt kértek. A legnehezebb, s a legtöbb örömet adó munkájának az egy darab fából készített Pusztaötös című munkáját tartja. Hegyi Flórián számára a legnagyobb gyönyörűséget a kiállítások jelentették. Kétszáznegyvenkilenc alkalommal mutathatta be munkáit, ezekből száznyolcvan alkalommal önállóan. Felesége szerint a faragásnak köszönhetően olyan helyekre is eljutottak, ahová amúgy sohasem mehettek volna.

Flórián bácsi azonban a bicskát ma már legfeljebb a falatozáshoz használja, a faragást ugyanis abbahagyta. Azért, mert az erőltetéstől már megfeketedik a csuklója. Hiába, harminc esztendeig nehéz gépekkel dolgozott, s már az egykori táncos lába sem a régi.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A jegyzőnek elege lett a támadásokból

Betelt a pohár – mondja Korsós Ágnes. Vásárhely jegyzője úgy tapasztalja, az országgyűlési… Tovább olvasom