Délmagyar logó

2017. 07. 22. szombat - Magdolna 20°C | 34°C Még több cikk.

Hódok után nyomoztak a vásárhelyiek

Hódmezővásárhely - A két éve betelepített hódok nyomait kutatták a hódmezővásárhelyi gyerekek szombaton. A zuhogó eső elmosott néhány programot, és a hód se mutatta magát, nyomaival – a kúpos alakúra lerágott fatörzsekkel – találkozhattak, akik lovas kocsin eredtek a termetes rágcsáló nyomába.
Kúposan lerágott fatörzsek, illetve hatalmas, gallyakból, ágakból rakott és sárral tapasztott halom, vagyis vár utal arra, hogy a mártélyi tájvédelmi központban hódok élnek. A hazánkban 150 esztendeje kipusztított vízi rágcsálókat 11-12 éve telepítik vissza. Eddig mintegy ötszáz példányt engedtek szabadon az országban, amelyből 2006 novemberében nyolc Vásárhely közelébe került.

– Mára egy család, vagyis három példány maradt itt a térségünkben, a többi máshová vándorolt. Jól érzik magukat nálunk, nincs természetes ellenségük, ezért egyelőre nem tudni, miért mennek máshová – tudtuk meg Somodi Istvántól, a mártélyi tájvédelmi körzet természetvédelmi tájegység-vezetőjétől.

Tölgyesi-Poós Anna szobrász agyagból készít hódot Fotó: Tésik Attila
Tölgyesi-Poós Anna szobrász agyagból készít hódot
Fotó: Tésik Attila

A hódokkal, illetve a tájvédelmi körzetre jellemző élővilággal ismerkedhettek meg azok, akik szombaton ellátogattak a Bodnár Bertalan Oktatóközpontba. Sajnos az eső miatt a legérdekesebbnek tartott program, a Tisza melletti hódvárépítés elmaradt ugyan, de ennek ellenére sok érdekesség várta a vendégeket.

A vadászok pusztították ki

Hazánkban az utolsó hódot 1854-ben a Duna mellett lőtték ki. Prémje miatt vadászták akkoriban. A feljegyzések szerint a londoni szőrmeárverésen egykoron félmillió hód bundája került kalapács alá. Régen a húsát is fogyasztották, sőt az egyházi zsinat úgy határozott, mivel a hód halat eszik, így böjt idején is az asztalra kerülhet. Emellett pézsmájáról azt tartották, hogy serkenti a nemi vágyat. Kanadában mind a mai napig a hódpézsmát alkoholba keverve isszák emiatt.
A gyerekek apró hódokat készíthettek, valamint agyagból és növényi részekből megcsinálhatták a vízi rágcsálók természetes élőhelyének kicsinyített mását. Három lovas kocsival pedig körbevitték őket az üdülőterületen, illetve a tájvédelmi körzet egy részén, ahol megnézhették a hódrágta fákat, valamint a nekik épített, de nem használt várat is.
A tévhittel ellentétben a hód jóval kevesebb kárt okoz a fákban, mint ahogy azt gondolnánk. Mivel ritkán kalandozik messzire az otthonául szolgáló víztől, így csak a parton lévő fákat rágja ki, amit csatornatisztítás során úgy is kivágnának a szakemberek.

A tájegység-vezető elmondta, hogy egy hódcsalád 1-2 hét alatt felépíti az 1,5-2 méter átmérőjű, mintegy egy méter magas várát. Az építmény bejárata a víz alatt van, így védekeznek mindenféle behatoló ellen.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Új gyalogátkelő a vásárhelyi fürdőnél

Hódmezővásárhely - A 47-es főút nyomvonalához tartozó vásárhelyi Ady Endre útnak csak az elején és a… Tovább olvasom