Délmagyar logó

2016. 12. 03. szombat - Ferenc, Olívia -2°C | 5°C

Hogyan telt az éve? - Pótári Tamás mentőápoló

Ezer éve nem láttalak, mintha nem is ugyanabban a városban élnénk, hogy vagy? A véletlenül összefutó ismerősök szokásos kérdésére a rövid válasz: köszönöm, jól. Sosem tudjuk meg, valójában mi foglalkoztatja a másikat, mi történt vele – és mi nem. A föntinél kicsivel hosszabb válaszért most mi keressük meg az önök ismerőseit. Milyen volt az éve? – kérdezzük a megyei városok lakóit december hátralévő napjain.
Pótári Tamás néhány hónapja csatlakozott a vásárhelyi mentőállomás csapatához. Fotó: Tésik Attila
– Sok jó és ugyanakkor sajnos rossz emlék is kötődik az idei esztendőhöz – magyarázta Pótári Tamás. A 25 éves vásárhelyi fiatalember szerint felemásra sikeredett számára a 2005-ös év. Négy és fél év után otthagyta állását, s a helyi mentőszolgálat csapatához szegődött.

– Régi vágyam volt, hogy mentőápoló legyek. Úgy gondoltam, ideje munkahelyet váltanom, s ez szerencsére sikerült. Bár még csak néhány hónapja dolgozom mentősként, már most tudom, hogy sokáig szeretnék az lenni. Nagyon különleges munka. Mindig is szerettem segíteni az embereken, most mindezt „hivatalosan" teszem. Egy igazán jó csapatba kerültem, a kollégáim segítettek beilleszkedni, no és belerázódni a munkába – mesélte a fiatalember.

Pótári Tamás magánélete is jól alakult: a közelmúltban, másfél év után eljegyezte barátnőjét, Szilviát. A házassággal azonban egyelőre még várnak, jegyezte meg Tamás. Előbb ugyanis saját lakást vagy házat szeretnének.

– Jó lenne, ha sikerülne saját otthont teremteni. Jelenleg erre törekszünk a kedvesemmel. Remélem, hogy meg is tudjuk valósítani elképzeléseinket, s elkezdhetjük közös életünket – bizakodott a mentőápoló.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kapós a Kincsesház

Még hatvan gyermeket szeretnének beíratni szüleik a Kincsesház Általános Iskola vásárhelyi… Tovább olvasom