Délmagyar logó

2016. 12. 08. csütörtök - Mária -5°C | 3°C

Hollandiából érkezett Mártélyra Helena

Mártélyon rendezte be hat évvel ezelőtt új otthonát a holland Helena Tusschenbroek. A középkorú asszony először egy segélyszervezettel járt országunkban, s ekkor kedvelte meg hazánkat, kultúránkat. Nem vette fel a magyar állampolgárságot, Hollandiából kapja a rokkantnyugdíját, de ragaszkodik választott hazájához.
Rengeteg virágot nevel Helena Tusschenbroek Mártélyon is. Fotó: Tésik Attila
A mártélyi Béke utca elején sétálónak azonnal feltűnik egy hófehérre meszelt falú ház, amelynek ablakain nincsenek függönyök, viszont a kertben több tucatnyi virág pompázik. Itt él immár hat esztendeje egy holland asszony, Helena Tusschenbroek.

– Még 1998-ban kapott a Rollymax Alapítvány, amelynek én is tagja vagyok, egy segélykérő levelet a mártélyi mozgáskorlátozottaktól. Még abban az esztendőben eljöttünk a községbe. Én akkor jártam életemben először a környéken – árulta el Tusschenbroek asszony, akit magyar és holland barátai csak Lenynek hívnak.

Helena megszervezett egy találkozót a mártélyiaknak Hollandiában. Ekkor ismerkedett meg a vásárhelyi Bálint Istvánnal, aki előbb tolmácsa, majd jó barátja lett. Az asszony a rádióban hallotta, hogy az 1999-es az utolsó év, amikor a hollandok úgy költözhetnek külföldre, hogy az otthoni nyugdíjukat kapják. Ekkor döntött úgy, elhagyja hengelói otthonát. Ez a körülbelül 50 ezer fős város a német határtól hat kilométerre fekszik.

A holland Helena Tusschenbroek otthonosan rendezte be mártélyi lakását. Fotó: Tésik Attila
A németalföldi asszonyt barátjának nem volt nehéz meggyőznie, hogy Magyarországot válassza új hazájának. Mártélyba rögtön beleszeretett, mivel szép, módos és ami a legfontosabb, csöndes falunak tartja. A magyar állampolgárságot nem vette fel, mert hazánkban is hollandnak érzi magát.

A hat év alatt Helena Tusschenbroek jó kapcsolatot alakított ki a mártélyiakkal. A közeli szomszédokkal szívesen összejár, s a legjobb barátnőjével, Annával számos közös programot szervez. Tőle már rengeteg magyar étel receptjét kapta meg, amit el is tud készíteni. Egyik kedvence a sült oldalas. Hazánkban látott először disznóvágást, s szülei nagy bánatára már csirkét is le tud vágni. Ez azért furcsa, mert Hollandiában főleg zöldséget esznek, s azt is konyhakész állapotban veszik meg a szupermarketben.

– A legnagyobb különbség a két konyha között, hogy Hollandiában elég 5-10 perc az egyszerű ebéd elkészítéséhez, Magyarországon pedig fél nap is kevés a többfogásos menühöz – folytatta.

Helena asszony nagy bánata, hogy nincsenek unokái. Két fia is van, de ők a karrierjüket fontosabbnak tartják, mint a családalapítást. Mind a ketten Hollandiában élnek, így nagyon ritkán találkoznak. Akkor is többnyire édesanyjuk utazik el menedzser, illetve rendőr fiához.


Furcsa szokások itt és ott

Helena idővel megismerte kultúránkat, konyhánkat. Eleinte sok mindent furcsállt nálunk. Nagyon zavarta, hogy a itt a férfi nem nyújt kezet találkozáskor egy hölgynek, náluk ez természetes. Ami még nagyon bosszantja, az – szavai szerint – a pocsék magyar úthálózat.
Egy hazánkfiának viszont azonnal feltűnik, hogy a holland házak nagy többségének ablakán nincs függöny. Ennek az az oka, hogy náluk a mostoha időjárás révén alig süt a nap. Azt a kevéske természetes fényt pedig nem akarják függönnyel elzárni maguktól. 
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Százéves templom arany óramutatókkal

Új toronyórát kapott az idén százesztendős tabáni református templom, amelynek immár mindkét… Tovább olvasom