Délmagyar logó

2017. 08. 23. szerda - Bence 15°C | 25°C Még több cikk.

Hugo Hartung nyomában - Székkutason

Székkutas - A Piroska-kultusz legnagyobb kutatója Székkutas korábbi református lelkésze, Tóth Imre. A pénteken a témában írt és Székkutason bemutatandó Berta János-könyv apropóján kérdeztük, de ő is azt tervezi: a rendelkezésére álló anyagokból egyszer összeállít majd egy dokumentumkötetet.
– Valóban sokat foglalkoztam Hugo Hartunggal és a Piroska-kultusszal – mondta Székkutas korábbi, januártól Egerben szolgáló református lelkésze, a 49 éves Tóth Imre –, most is éppen Hévízre tartok a Németországban élő Berta János témával kapcsolatos könyvének bemutatójára. A szerzővel beszélgetek, amihez rengeteg dokumentumot és 150 digitális fotót viszek magammal, például Hartungról, a szülőházáról és Székkutasról.


A Gyulán született, Sarkadon nevelkedett Tóth Imre 1990-ben került Székkutasra. A már említett legendával – a későbbi író az 1920-as években járt Hódmezővásárhely-Kutasipusztán, ahol szerelmes lett „Piroskába", és erről világsikerű könyvet írt – már korábban, 1 éves németországi, thüringiai tartózkodása alatt találkozott, és felkeltette az érdeklődését. Így örömmel mondott igent a kutasiak invitálására, akik előre figyelmeztették: sok német turista keresi majd meg az ügyben.

Németországban is írtak a Piroska-kultuszról

A Szentesen élő, német származású Frenzel Gerd tavalyi németországi látogatása során megemlítette a kapcsolatot Székkutas és a német kisváros Netzschkau/Vogtland – itt született Hugo Hartung – között, amely Reichenbach járásához tartozik. Az újságíró azonnal ráharapott a témára, és tekintélyes terjedelmű cikk jelent meg a Piroska-kultuszról, a világhíressé vált íróról, Székkutasról 2012. október 16-án a Reichenbacher Zeitungban.

– Amikor Székkutasra kerültem, már létezett egy Hartung-múzeum, amelyet az „Ich denke oft an Piroschka" című könyv fordítója, Sipka Sándorné Serfőző Rózsa hívott életre, ő is sok dokumentummal, anyaggal rendelkezett, amit főként az író özvegye és lánya bocsátott rendelkezésére. Ezek között szerepeltek naplóbejegyzések, fényképek, a legértékesebb az eredeti Albert Schweitzer-levél volt, amelyet a kutató, orvos Afrikából küldött, gratulálva Hugo Hartungnak. Sajnos a nem megfelelő tárolás miatt teljesen tönkrement, olvashatatlanná vált az írás, szerencsére még ép állapotában készítettem róla fénymásolatokat, de az mégsem az igazi – közölte a református lelkész.

Az elmúlt 22 év alatt Tóth Imre is óriási anyagot halmozott fel, Németországból is rengeteg témába vágót kapott, amit folyamatosan fordít, dolgoz fel, és a távoli jövőben egy dokumentumkötetet szeretne megjelentetni. Neki még megadatott, hogy a 90-es években pécsi otthonában találkozzon az igazi Piroskával, Hugo Hartung feltételezett szerelmével, az azóta elhunyt Draskovics Pálné Késői Katalinnal. A családtagok nem akarták közel engedni hozzá, mert előtte többen szenzációt vadászva, pénzt szimatolva zaklatták. Végül a kétségek eloszlottak, beszélgethettek, közös fénykép is készült róluk.
– Senkit sem utasítok, küldök el, aki őszintén érdeklődik a téma iránt. Így történt ez Berta János esetében is, akivel barátságot kötöttünk. Könyvének értéke, hogy szívvel írta, bemutatva nemcsak a legendát, hanem a mai Székkutast, a most ott élő embereket is. A kultuszt legjobban Hugo Hartung lányának, Suzi Piruének – aki nagyon meghatódott az édesapjáról készült, a községben 4 éve avatott Lantos Györgyi-szobron – a mondása jellemzi: ennek a Piroska-történetnek nincs és soha nem lesz vége – idézte Tóth Imre.

Olvasóink írták

  • 6. queenmargareth1 2013. január 25. 18:40
    „jó, de van még rajtam kívül valaki aki ezt megvette?vagy csak én vagyok ekkora balfék?!”
  • 5. 48as 2013. január 25. 17:43
    „Barta János jobban tenné, ha Szombathelyrôl írna, mert azt minden bizonnyal jobban ismeri. Egy ismerôsöm aki még több idôt élt Németországban azt mesélte, hogy van még egy pár öreg nosztalgiázó német, akik ismerik a filmet, de a fiatal nemzedék csak mosolyog rajta. Azt mondják, hogy a nagyszüleik is szerették a magyar cigányokat, meg a Pusztát, hát ennyit errôl.”
  • 4. Lázárhelyi 2013. január 25. 16:43
    „A külföldi elolvassa a cikket, rákeres Székkutasra a neten, röhög egy jót, s olyan messzi elkerüli, hogy még itt lázárfalván sem látni belőlük egyetlen egyet sem.”
  • 3. xenopus 2013. január 25. 15:27
    „Elnézést kérek, de számomra már nagyon szánalmassá válik ez a mondva csinált kultusz teremtés!
    Biztos hogy jó biznisz, de unalmas.
    Ennyi erővel Vásárhelyen 2 hetente rendezhetnének Abigél visszaemlékezéseket Szabó Magda emlékirataiból.
    Azt a regényt, történetet szerintem sokkal többen ismerik.”
  • 2. queenmargareth1 2013. január 25. 11:54
    „Ui...a lényeg, azért megkérdezném Berta urat, hogy volt képük 2000 ft-ért eladni ezt a nagy semmit, ami teli van bakikkal.”
  • 1. queenmargareth1 2013. január 25. 11:51
    „biztos!

    ingyen odaadom a Berta János könyvet, amit én marha megvettem.”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Elhullott állat tetemek a városban

Egy, a szerkesztőségünkbe érkezett olvasói levél kapcsán elpusztult állatokat kerestünk Vásárhely közterületein. Tovább olvasom