Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

Kapásra várva telik az idő az őszi Mártélyon

A kellemes vénasszonyok nyarának köszönhetően még most sem üres a mártélyi üdülőtelep. A holtág partján szinte egymást érik a horgászok, a nyaralókban pedig szorgos kezek takarítják az udvart, szedik össze a lehullott faleveleket. Még a parti büfés is bízik a jó forgalomban, hétvégénként nyitva tart.
Szezonzáró takarítás. Borsos Gabriella üdülője kertjében gereblyézi a lehullott leveleket. Fotó: Tésik Attila
Ladikok ringanak csöndesen a mártélyi holtág vizén. Horgászok ülnek bennük, s várnak a kapásra. Ősszel is érdemes felkeresni az üdülőtelepet, hiszen ha strandolásra nem is, de sétálásra, napfürdőzésre és persze horgászásra kiválóan alkalmas a környék.

– Már reggel hat óra óta kint vagyok, de néhány törpeharcsán kívül semmi sem akadt a horgomra. Amúgy pontyra jöttem – panaszolta tegnap délelőtt tizenegy óra körül Veres Sándor.

A vásárhelyi férfi harmincöt esztendeje horgászik. Mártélyon egy négykilós ponty volt a legnagyobb zsákmánya. Máshol szerencsésebbnek bizonyult, mivel a makói Kapitális-tóból hétfőn két-két nagy pontyot, illetve harcsát emelt ki.

A téli fagyot leszámítva Veres Sándor minden más időben szeret horgászni. Kedvence a késő ősz, szerinte november végén és december elején harapnak a legjobban a halak, főleg a csukák.

A holtágnál nincsenek bérelt horgászhelyek, ezért a profik igyekeznek minél hamarabb kijönni, hogy birtokba vehessék a számukra legideálisabbnak tartott partszakaszt.

Azt a tévhitet, miszerint csak akkor jönnek a halak, ha síri csönd van, gyorsan megcáfolták Mártélyon. A botok mellett üldögélő férfiak vidáman beszélgettek egymással. Főleg a horgászszerencse, a nagy fogások és persze a család volt a téma. – Görbüljön! – kívántunk jó fogást a horgászoknak, s elköszöntünk tőlük.

Annak is érdemes kilátogatni a holtághoz, akinek nincs türelme a horgászathoz. A játszótéren friss homokkal töltötték fel a mászókák, hinták körüli részt, így az apróságoknak már nem kell sárban tapicskolniuk.

Nem messze a víztől, az egyik üdülő udvarán gereblyézte össze a lehullott faleveleket Borsos Gabriella. Miközben a hölgy szorgoskodott, a székeken, a padokon, de még a hinta kis csónakjaiban is párnák, dunyhák szellőztek.

– Az idén még csak a családtagok, illetve a barátok pihentek a horgásztanyán, de jövő nyáron már ki is szeretném adni a két- és négyágyas szobákat – árulta el Borsos Gabriella.

Az üdülőtulajdonos nagyon boldog volt, hiszen most született meg Budapesten második unokája. Őt sűrűbben látja majd, mint a nagyobbikat. Ugyanis kisebbik fia Írországban él családjával.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Ódon szélmalomért westerncsizma jár

Egy romos tanyát vagy éppen egy ódon szélmalmot ábrázoló festmény különleges ajándéknak számít… Tovább olvasom