Délmagyar logó

2017. 11. 23. csütörtök - Kelemen, Klementina 3°C | 13°C Még több cikk.

Katonazenészből feltaláló

Polihisztorként emlegetik szülővárosában, Mindszenten Mihály Józsefet, aki 15 évesen katonazenészként kezdte pályáját. Miután rájött, sohasem lesz belőle neves muzsikus, figyelme idővel a műszaki terület felé fordult. Számos újítás, és egy találmány is kötődik a nevéhez. Érvényesüléséhez egykor Göncz Árpádtól is segítséget kapott.
Mihály József szerint azok előtt kell kalapot emelni, akik egész életükön át sikeresen űznek egy mesterséget. Fotó: Tésik Attila
„Sok mindennel foglalkoztam, de nem voltam kiemelkedő semmiben" – fogalmazott szerényen a Mindszentről elszármazott Mihály József, aki a napokban a levéltári napok kapcsán látogatott el a kisvárosba. A meghívón polihisztorként feltüntetett Józsi bácsi szerint azok előtt kell kalapot emelni, akik egy egész életen át sikeresen űztek egy mesterséget. Ám Mihály József életútja sem mindennapi: tizenöt évesen, minden zenei előképzettség nélkül elhatározta, jelentkezik a szegedi honvéd zenekarba.

– Inasnak nem akartam állni, mert a bátyám az lett, és sok megaláztatásban volt része – mesélte Józsi bácsi. – Édesanyám felfogadott egy kupecet, hogy vigyen el bennünket Szegedre a laktanyába, ahol Fricsay Ferenc, a később világhírű karmester fogadott. Megkérdezte, tudok-e valamilyen hangszeren játszani. Hallván, hogy csak citerázok, nagyot nevetett, adott egy kottát, s közölte: három hónap múlva jöjjek vissza, addig tanuljak meg hegedülni. Hazatérvén szüleim egy cigányzenésztől vettek hangszert, s igen csinos cigánylány tanítgatott hegedülni. Olyan jól sikerült az oktatás, hogy amikor néhány hónap múlva visszamentünk Szegedre, már el sem engedtek a kaszárnyából – mesélte mosolyogva Józsi bácsi.

Hat évig játszott a zenekarban, ahol növendékként 10 fillér volt a havi zsoldja. Közben elvégezte a zeneiskolát, megtanult brácsázni és trombitálni. Ám érezvén, hogy soha nem lesz belőle neves művész, titokban elsajátította a gyorsírást, melynek birtokában átkerült a katonai ügyészséghez írnoknak. Tíz év után szerelt le, s kezdte el civil életét. A háború után szegedi lakásukba ismeretleneket költöztettek, így a Mihály család Mindszenten húzta meg magát. Józsi bácsi itt került bele a politikába, s csatlakozott a kisgazdapárt ifjúsági tagozatához. Később a párt országos fegyelmi bizottságának elnökévé választották, és a fővárosba költöztek. A kisgazdapárt felszámolása után az Országos Mezőgazdasági Intézet talajlaboratóriumában kezdett dolgozni. Számos újítás és egy találmány fűződik a nevéhez.

A Mihály József által kifejlesztett talajmintavevő és -fúró készüléket ma is használják a földhivatalokban, egyetemeken. Pedig Józsi bácsinak hosszú évekig kellett küzdenie azért, hogy szabadalmaztathassa a műszert. A procedúra sarkallta arra, hogy 40 évesen, érettségi nélkül felvételizzen az agrártudományi egyetem gépészmérnöki karára, majd átkérte magát a szegedi szakra. Újításainak elismertetése sem ment könnyen. Az egyiket például Göncz Árpád segített elfogadtatni, ő akkor szintén a mezőgazdasági intézetben dolgozott. Józsi bácsi ma is őrzi a volt köztársasági elnöknek e témával kapcsolatos levelét.

Egy idő után a műszaki területről a kultúra felé sodorta az élet, s kinevezték a szegedi Juhász Gyula Művelődési Központ élére, majd a szakszervezeti oktatási központ igazgatóhelyetteseként ment nyugdíjba. Józsi bácsi büszke arra, hogy részt vett a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat, azaz a TIT szervezésében, nevéhez kötődik például az elektronikai klub megalakítása, de a szegedi fotóklub és a Lajos Sándor-filmklub megszületésében is közreműködött.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Zárják a Kincses kapuját

A sírkert kapura zárása beváltotta a reményeket, megritkultak a sírfosztogatások, ma már csak a… Tovább olvasom