Délmagyar logó

2017. 10. 21. szombat - Orsolya 10°C | 20°C Még több cikk.

Kis Afrika Mindszenten: 12 strucc szaladgál Szabó Krisztián farmján

Mindszent - Struccfarmot alapított a mindszenti Szabó Krisztián. Egy tucatnyi kíváncsi szárnyas lépked és szaladgál a szegvári út melletti kifutókban.
Kukoricát, búzát, árpát, borsót és minden más növényt is megesznek azok a struccok, amelyeket a szegvári út mellett épített kifutókban tenyészt a 33 éves, mindszenti Szabó Krisztián.

– Csípnek – figyelmeztetett az annak idején a vásárhelyi mezőgazdasági szakközépiskolában végzett fiatalember, amikor a kifutóhoz közeledtünk. Majd megmutatta, hogy a kíváncsi, de néha ideges, nagy testű szárnyasok hol csipkedték meg a felsőtestét. A fiatal gazda napközben szinte állandóan az állatok közelében van, annak ellenére, hogy azokat csak kétszer, reggel és este kell megetetni.

– Egyébként szelídek, annyira, hogy a 4 esztendős Gergő fiam már a hátukra is felkapaszkodott, hogy „struccogoljon" egy kicsit. Ha azonban idegesek, akkor a kakas rúg, a többi pedig csipked – mondta. Alig értünk a kifutót körülkerítő gerendákhoz, a struccok máris odasereglettek, s kíváncsian nézegettek bennünket. Persze várták, hogy kapjanak valami csemegét. Nem voltak finnyásak, a gazda letépett egy fűcsomót, bedobta az állatoknak, amelyek egymással vetélkedve pillanatok alatt elnyelték a füvet.

Szabó Krisztián, akinek már korábban is voltak állatai, a közelmúltban hallott arról, hogy a strucc jól értékesíthető, keresett a húsa, gyorsan nő, és sokkal kevesebb takarmányra van szüksége, mint például a szarvasmarháknak.

Szabó Krisztián az egyik szárnyassal. Most tanulja a tenyésztésüket. A szerző felvétele
Szabó Krisztián az egyik szárnyassal. Most tanulja a tenyésztésüket.
A szerző felvétele

– Mielőtt belevágtam volna a tenyésztésükbe, körüljártam az országban azokat, akik struccokat tartanak. Azt láttam, hogy mindenki más tapasztalatokat szerzett az állatokról. Azaz még mindenki csak tanulja, hogyan is kell egy struccfarmot működtetni – tette hozzá. Az afrikai madarak egy év alatt híznak vágásérettre, 100–120 kilóra, nem büdösek, nem hangoskodnak. Így nem zavarják a környezetüket, nincs gond a trágyájukkal, nem kell utánuk almozni. Az eredetileg vadon élő madarak csak egyre kényesek: szecskázni kell nekik a lucernát.

– A családtagjaim és a barátaim sem értették, miért nem disznót vagy tehenet tartok inkább, idegenkedtek a struccoktól. Bár magam még nem kóstoltam a húsukat, Nyugat-Európában hatalmas rá a kereslet, biztos a piaca – mondta Szabó Krisztián. Amúgy a másfél kilós tojást rakó szárnyas minden porcikája hasznosítható, a tojáshéjat a tojásfestők használják fel, de jól értékesíthető a bőre és a csüdje is. Ez utóbbiból például asztallábat készítenek. A körmét és a tollait pedig a divattervezők kedvelik. Még a csibéjére is hatalmas a kereslet.

– A tizenkét madár évente körülbelül 60 mázsa takarmányt eszik meg, s néhány ládányi vadon termő zöldet. A tojásokat Szegvárra visszük keltetőbe – tette hozzá Szabó Krisztián, akit kíváncsian néztek az állatai, miközben bemászott hozzájuk egy hatalmas tojásért.

Olvasóink írták

  • 2. miku 2011. augusztus 17. 22:10
    „Elvan télen is a hóban.”
  • 1. balearic 2011. augusztus 12. 11:39
    „Felvetődött bennem egy kérdés: télen hogyan, miként működik a strucctartás?”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Turizmus és kereskedelem szakon indul a képzés

A pótfelvételi ugyan még nem zárult le, de ami biztos: két szakra már összesen 61 diákot felvettek Vásárhely új főiskolájára. Tovább olvasom