Délmagyar logó

2017. 10. 19. csütörtök - Nándor 10°C | 24°C Még több cikk.

Kis Sándor galambos családba született

A vásárhelyi Kis Sándor gyermekkorától tenyészt galambokat. Nyugdíjazását követően a szárnyasok jelentik számára a fő hobbit.
Levesbe is jut

Kis Sándornak több mint 250 galambja van, ebből 60-70 a törzsállomány, és 20-nál is több színvariációt tenyészt. A jószágokkal naponta 2-3 órát kell foglalkozni. Nemcsak versenyekre, kiállításokra, sőt – nem titkolja – levesbe is jut belőlük. A galambleves és a tarhonyás galamb speciális vásárhelyi étel.

– A serlegeket nem galambokkal, hanem kutyákkal nyertem, korábban ugyanis foxterrier és szamojéd fajta tenyésztésével is foglalkoztam. Benő nevű foxim hétszeres fajtagyőztes volt – mutatta trófeáit a 77 éves Kis Sándor. Galambtenyésztőként gyémántdiplomás, és a Szegedi Magasszálló Keringőre szakosodott. Az állatokon kívül a sport, azon belül a labdarúgás is fontos szerepet játszott az életében. Az NB III-as Vásárhelyi Dózsában 18 évesen debütált az első csapatban, majd következett a Balassagyarmati Dózsa, a H. Medosz, a Mérleggyári Vasas, végül levezetésként a Mártély.

Civilben is helyt kellett állnia: 1956-ban érettségizett, majd kitanulta a géplakatos szakmát. 1962-ben került a Mérleggyárhoz, ahol végigjárta a szamárlétrát: volt minőségi ellenőr, selejtanalitikus, MEO főnökhelyettes, művezető, 5 évig termelési osztályvezető, majd 17 esztendőn keresztül üzemvezető. Ezt követően felszámolták a mérleggyárat – pedig sohasem volt veszteséges, jegyezte meg –, és többen megalapították a Metripond-M93 Kft.-t, ahol termékmenedzserként dolgozott nyugdíjazásáig.
A galambok a mai napig társai.

– Beleszülettem ebbe a világba, édesapám, Kis Sándor, illetve anyai nagybátyám, Szűcs János is foglalkozott galambokkal. Óvodáskoromban édesapám rátekerte a biciklivázra a zsákot, ráültetett, és kerekeztünk a galambpiacra, a tenyésztőkhöz – emlékezett a kezdetekre Sanyi bácsi, aki volt a Szegedi Magasszálló Keringő Fajtaklub ügyintézője, 1999-től 3 évig elnöke, két évvel ezelőtt szakelőadója. Fazekas famíliából is származik: édesapja, édesanyja, nagyapja, nagyapjának testvére és nagybátyja is korongozott.

Galambtenyésztőként gyémántdiplomás, és a Szegedi Magasszálló Keringőre szakosodott Kis Sándor. A szerző felvétele
Galambtenyésztőként gyémántdiplomás, és a Szegedi Magasszálló Keringőre szakosodott Kis Sándor. A szerző felvétele

– Magam is belekóstoltam a fazekasságba, de nem tanultam meg a szakmát, pedig a galambászat mellett ennek is nagy a hagyománya Vásárhelyen.

– Érzelmileg azért kötődöm a galambászathoz, mert lehet, hogy furcsán hangzik, de ez alkotó tevékenység. Mindenki beleviszi a saját egyéniségét, ízlését, és versengünk, kinek milyen szép és jó madarat sikerült tenyésztenie – árulta el. Rendeznek kiállításokat, versenyeket, neki több fajtagyőztes galambja volt, illetve tojója és hímje is nem-
zeti győztes kupát nyert.

– 2001-ben országos röpversenyt nyertem a galambommal, aranykoszorús röptető vagyok, 2004-ben pedig a kiállítási eredmények alapján a legnagyobb elismerést, a gyémántdiplomát is megkaptam. Ezekre az eredményekre vagyok a legbüszkébb, valamint a Fekete Szívhátú Keringőre, amely kártyanaptárra is felkerült, annyira ideális volt az alakja, a rajzolata – sorolta a vásárhelyi V-084 egyesület tagja. – Soknak tűnhet a galambokra szánt idő, de csak kis részt „vesznek el" az életemből. Azok az órák felüdülést, kikapcsolódást jelentenek, sőt segítenek a problémák megoldásában is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Áder János Kósa Ferenc kiállítását nézte meg Hódmezővásárhelyen

A köztársasági elnök jó barátja kiállítását nézte meg az Alföldi Galériában - a több mint 300 fotó… Tovább olvasom