Szeged - delmagyar.hu

A felvételek a XX. század elején készültek. 1902-ben, Kossuth Lajos születésének századik évfordulóján fogalmazódott meg szerte az országban az ötlet, hogy az akkor még élő 48-asokat le kell fényképezni. Hódmezővásárhelyen sok egykori Kossuth-honvéd élt még az 1900-as évek elején; elevenek voltak a szabadságharc hagyományai. Plohn József, a város elismert fényképésze 154 tiszt és közkatona arcképét örökítette meg a jövő számára.

Plohn gondosan őrizte a 48-as felvételeket és a Vásárhelyről készített több ezer fotót is. 1944-ben az akkor már súlyos beteg fotográfust deportálták, az idős fényképész-mester a marhavagon embertelen körülményeit nem élte túl. Élettársa gondoskodott róla, hogy Plohn József felbecsülhetetlen értékű fényképei megmaradhassanak; a hagyaték 1952-ben került a vásárhelyi múzeum gyűjteményébe.

Kolompár János

A 48-as honvédeket Plohn mindenféle szépítés nélkül kapta lencsevégre. Az elkészült felvételeken gyakran megtört, foszló ruhájú, hajlott hátú, dolgos kezű embereket figyelhetünk meg. A Tornyai János Múzeum mostani kiállításán a közel életnagyságú nagyítások segítségével ötvenhárom Kossuth-katonával „találkozhatunk." A kiállítótermekbe belépve döbbenetes élmény, ahogy egymás mellett sorakoznak az egykori szabadságharcosok portréi.

Becsei János

Plohn legendás öreg honvédei büszkén viselik mellükön a kitüntetéseket. Többségük parasztember, de van közöttük jómódú gazda, iparos és értelmiségi is. Mindegyik fotográfián érződik, hogy Plohn József igaz hazafiként folyamatosan arra törekedett, hogy a fényképezőgépe előtt ülő 48-asok egykoron tőlünk, a jövő nemzedékektől megkapják majd az őket megillető őszinte elismerést és tiszteletet.

Huszár Pál

A Plohn-honvédek egy része máig ismeretlen. A történeti kutatás az elmúlt időkben számos személyt azonosított, de sokakról még mindig alig lehet valamit tudni. A múzeum vezetése ezért is döntött úgy, hogy az azonosítatlan 66 Kossuth-katona portréját a tárlat részeként közszemlére teszik; a szakemberek bíznak benne, hogy a szerte az országból érkező látogatók közül valaki esetleg ráismer valamelyik felmenőjére.

A kiállítást március 13-án, csütörtökön 17 órakor dr. Zakar Péter történész, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke nyitja meg. A megrendítő tárlatot április 20-ig tekintheti meg a nagyközönség.