Délmagyar logó

2017. 08. 18. péntek - Ilona 18°C | 32°C Még több cikk.

Lázár János: Jövőre új rendszer lesz

Hódmezővásárhely - Hódmezővásárhely polgármestere szerint több szempontból is mintát ad az országnak a város. A parlamenti Fidesz-frakciót vezető képviselő szerint jövő júniusra "összeáll" a rendszer, és kiderül, jobban működik-e az új Magyarország. Lázár Jánost év végi összegzésre kértük.
– Nem emlékszem, hogy Vásárhelyen ilyen mértékű beruházások lettek volna, mint amelyek most vannak folyamatban; ennyit számít, hogy kormánypárti a polgármester?
– Valóban érzékelem, hogy a kormány szövetségesként tekint ránk, és azt is sokszor elmondtam korábban, amikor az ambícióimról kérdeztek, hogy kormánypárti polgármester szeretnék lenni... Büszke vagyok rá, hogy tudunk élni a lehetőségekkel, és megpróbáljuk élhetőbbé tenni a várost. Ebben az évben 8 milliárdos beruházási hullám indult, ebből 6,5 milliárd az állami támogatás. Jelenleg, így az esztendő vége felé 1,8 milliárdnyi beruházás van folyamatban. Leginkább az innovatív jellegűekre vagyok büszke, hogy példát mondjak, Hódmezővásárhely az első olyan város, ahol a komplett közvilágítás LED-es technológiával megy: kevesebb a fogyasztás, és mivel a Magyar Villamos Művektől vesszük az áramot, nem függünk külföldi szolgáltatótól. Közel áll a szívemhez a belvárosi rekonstrukció is, mert a stílus és a minőség jegyében megújuló központ nagymértékben javít a város kiállásán, megítélésén, és élhetőbbé teszi Hódmezővásárhelyet a lakói számára. Pontosan tudom persze, hogy a személyes életkilátások nem könnyűek ma Magyarországon, ahogyan a mi városunkban sem. Napi szinten érzékelem, milyen nehéz a megélhetés sokak számára. Tudom, hogy van igazsága a kritikának, hogy miért költünk ennyit téglára, malterre, flaszterre, ahelyett, hogy az embereknek adnánk, mégis azt gondolom: polgármesterként az a dolgom, hogy az emberek számára a saját otthonukon, a kapujukon kívüli világot próbáljam élhetőbbé tenni. Parlamenti képviselőként pedig az, hogy a kapujukon belüli életviszonyokat, a személyes egzisztenciájukat igyekezzek javítani. A kettő kiegészíti egymást.

– Vagy nem. Például gyakran és büszkén mondja, hogy mintaszerű oktatási rendszert építettek ki Vásárhelyen – most meg viszi az állam.
– Nincs ellentmondás. Szívós munkával és konfliktusok árán, de sok mindent be tudtunk vinni a köznevelési törvénybe, ami Vásárhelyen bevált és működik. Kérni fogjuk, hogy működtetésre visszavehessük az iskolákat. Szeretném, ha – mint annak idején az integráció – ez is egy vásárhelyi mintaprogram lenne: hogyan lehet jól szervezni az oktatás tartalmát, menedzsmentjét, ellenőrzését meghatározó állam és az üzemeltető épülettulajdonos önkormányzat együttműködését.

Lázár János: Most az a feladat, hogy úgy legyünk hatékonyabbak, hogy a demokrácia ne csorbuljon. Fotó: Frank Yvette
Lázár János: Most az a feladat, hogy úgy legyünk hatékonyabbak, hogy a demokrácia ne csorbuljon. Fotó: Frank Yvette

– Rengeteg módosító javaslata volt a törvényhez; elégedett a végeredménnyel?
– Számomra a fölzárkóztatás szempontjai-föltételei az elsők: ilyen a 3 éves kortól kötelező óvodáztatás, az egész napos iskola, a mindennapos testnevelés. Vásárhelyen a gyerekek 90 százaléka 3 éves korától óvodába jár, iskolaotthonos oktatás van és – 3 éve – mindennapos testnevelés. A saját szememmel látom, milyen jó hatást tesz a nehéz sorsú családokra az egész napos iskola, mekkora esélyt kínál a hátrányos helyzetű gyerekeknek! Nyilván majd csak 10–15 év múlva lehet mérni az eredményeket, de a szándék az volt, hogy megpróbáljuk kiküszöbölni az oktatási rendszer legkirívóbb igazságtalanságát: a szegregációt, azt, hogy a születéskori, kisgyermekkori hátrányokat nemhogy kiegyenlítené, hanem fölerősíti.

– Hogyan jön be ebbe a képbe a fizetős bölcsőde?
– Először is: ne keverjük össze a bölcsődei ellátást, egy szociális juttatást az oktatással. Legjobb lenne, ha nem lenne egzisztenciális kényszer a bölcsőde, de még az. Úgy gondolom viszont, hogy a rászorulók számára legyen ingyenes, aki pedig tud, az fizessen érte.

– Szociális érzékenységre vallanak a szavai, és azt mondja, képviselőként az emberek személyes jobblétéért igyekszik tenni. Csakhogy a 16 százalékos egységes adókulcs nyertesei kizárólag a legnagyobb jövedelműek.
– Amennyiben nem feledkezünk meg a családokat vagy a vállalkozásokat segítő adókedvezményekről, amelyek a társadalom széles körét érintik, elfogadom, van némi igazság abban, amit mond. Azonban az adórendszer átalakítása többéves folyamat, amely során az esetleges hangsúlyeltolódások el fognak tűnni. Senki nem lehet vesztese, és senki nem kaphat több kedvezményt az átszervezés során. Az a közép- és felső-középosztálybeli például, aki az adózási szisztéma nyertese, nem részesülhet ugyanazon szociális juttatásokból, ingyenes bölcsődei ellátásból vagy közétkeztetésből, mint a rászorulók. Miért kapok én családi pótlékot? Tudom persze, mások szerint a gyerek kapja. De én arra hajlok, hogy ezen változtatni kell. Arra hajlok, hogy aki egy adópolitika kedvezményezettje, az segítsen a közösségen. Vásárhelyen kezd kialakulni a szolidaritás kultúrája: a helyi karácsony 3 millió forintját például a helyi középosztály finanszírozta!

– Némi presszió hatására?
– Vállalom ezt. Nincs szemernyi lelkiismeret-furdalásom sem emiatt. Igen, amíg kell, nyomásgyakorlással, biztatással, sőt inszinuáció árán is – például nyilvánosságra hozom, ki nem segített –, de igyekszem kialakítani a szolidaritás kultúráját.

– Már csak azt nem értem, miért nem a társadalmi szolidaritást érvényesítő törvényeket gyártják? Miért nem a vagyonadóval foglalkoznak – mondjuk a jegybank helyett?
– Összefüggésben vannak, pénz-pénz, mondanám némi szarkazmussal. Azzal azért nem vádolhat, hogy kevés dologgal foglalkozom... Komolyra fordítva: 2012 júniusára ebben az országban minden megváltozik. Utána következik egy konszolidációs, nyugodtabb időszak.

– Ez mit jelent? Milyen lesz az ország?
– Más. Új típusú. Azt kell látni, hogy aki legutóbb elment szavazni, az mind változást akart. Úgy vélem, az 1990-től 2010-ig tartó 20 év a rendszerváltás ideje volt, most a tanulságok összegzésének és az ebből következő változtatásoknak az ideje van. Reményeim szerint az eredmény: sokkal egyszerűbb, átláthatóbb, világosabb viszonyok, hatékonyabb, gazdaságosabb, versenyképesebb rendszer.

– Államosítás, központosítás, egy kézből irányítás; nyilván olcsóbb és hatékonyabb is, mint a fékek és ellensúlyok bonyolult és drága rendszere.
– Nem tűnnek el a garanciák. Nézze: 1990-ben az volt a legfontosabb, hogy kellő garanciái legyenek a demokráciának, meg lehessen akadályozni a diktatúra visszatérését. A hatékonyság, a teljesítmény szempontjai nem tudtak érvényesülni. Most az a feladat, hogy úgy legyünk hatékonyabbak, hogy a demokrácia ne csorbuljon. A világ minden országában komoly dilemma manapság: versenyképesség, vagy nagyon sok fék és ellensúly. 20 éve nálunk a demokratikus létezés volt a kérdés, most pedig egy gazdasági dilemma elé van állítva az ország. A hatékonyabban, szervezettebben működő állam azonban nem jelenti a demokratikus garanciák eltűnését. Mondok példát: Vásárhelyen kizárólag lelkiismereti alapon foglalkozott a közgyűlés az iskolai szegregáció megszüntetésével. Senki sem kötelezett minket arra, hogy az integrációt megvalósítsuk. Más települések szocialista irányítású testületeiben – most nem a megyéről beszélek – nem működött a lelkiismeret. De nehogy már egy testület hangulatán múljon, milyen sorsa lesz a gyerekemnek! Ilyen szempontból beszélek én hatékonyságról, maga pedig ugyanezt központosításnak nevezi. Nem lehet egy országban 3200-féle oktatási rendszer! Nem lehet túlburjánzó bürokrácia. El kell egyszer dönteni, ki finanszírozza az egészségügyet. Muszáj az államnak néhány érték érvényesülését elérnie, legyen ez a család védelme, a gyerekek egyenlő esélye, a munka becsülete. Azt mondom, elválik majd, hogyan áll össze ez az új rendszer. És ha nem jól működik, ha rossz a kormányzás, el lehet zavarni a kormányt. Ez a demokrácia.

– Térjünk vissza a jelenbe és Vásárhelyre: segít az állam az adósságtörlesztésben is?
– Szerencsések vagyunk, hogy túlnyomórészt fejlesztésekre vettünk föl hitelt, és az állam akceptálja a fejlesztési célokat. Így az év utolsó napjaiban 3 milliárddal csökkentjük a város adósságállományát.

Olvasóink írták

122 hozzászólás
  • 122. qrumpli 2012. március 30. 16:01
    „"Jövőre új rendszer lesz "
    Hát mit ne mondjak ...úgy legyen.
    Remélem Janinkból a próféta szólott.
    Ezexerint a fityesz is megy a süppesztőbe?”
  • 121. papika56 2012. március 27. 17:34
    „Lézer j. egy álomvilágban él ! de nem csak ő, hanem a narancsködben elbódult , fütyisztagok is !
    Vajon MIÉRT a legeladósodottabb városok --a fütyisz párt polgármesterei vezette városok ??
    Ha jani kijárt a városnak 8 milliárd ft --MIRE költötték ?? körforgalom? járda ???
    MUNKAHELY --mikor lesz ? nem közmunka ! A beígért 1 millió munkahely !

    Ha így " fejlődünk " nemsoká 1 millió munkanélküli lesz !!!LED világítás ..kit érdekel ,ha otthon éhezik a gyerek, a család ??
    Ezeknek a barmoknak --eszük sincs hogyan élnek a kis emberek !”
  • 120. cikicakk55 2012. január 06. 20:11
    „De nehogy már egy testület hangulatán múljon, milyen sorsa lesz a gyerekemnek!
    .......................................................................................................................................
    Hát az Ő gyerekének a sorsa nem is egy túlterhelt,nevelői testületen múlik.Egész biztos, hogy abba az iskolába ahová a kis Lázárok fognak járni nem lesznek "szegregált" nebulók.Azok abba az iskolába járnak ahol a szülők nehezen tudják pótolni az ellopott táskákat,radírokat,kabátokat,torna felszereléseket,és sorolhatnám a többi olyan dolgot amit ezek a kedves kis diákok a még kedvesebb és dolgosabb szüleikkel vállvetve ellopnak az iskolákból.Bizony ott a tantestület ingerült,fáradt, és fél.Többek közt a tanár verések miatt.”
  • 119. mivan? 2012. január 06. 10:13
    „Könyörgöm vegyék már le a főoldalról ezt a cikket! Meddig kell még néznünk?”
  • 118. airwaves 2012. január 05. 14:29
    „Még a szeme se áll jól...
    A VTV heti adásában nyilatkozott!
    Az abban elhangzottak alapján Jánosunk most jött a Holdról :(”
  • 117. Én2 2012. január 05. 08:07
    „Jó lenne már lapozni több mint egy hte ezek a cikkek vannak. Igaz Vásárhelye egy alvó város ebből is látszik.”
  • 116. cruiser 2012. január 04. 14:43
    „Kedves 110. deszkás!
    "Szarközy úr most jelentette be"...
    Idézni csak pontosan szabad! Olvasson sokat. Egy idő után nem lesz nehéz. / Vagy: Ctrl C, Ctrl V/ , vagy más egyéb.
    " Franciaország és Magyarország egy fajsúlyú?"
    Kérdésére a válasz igen!
    Mindkettő az UNIO tagja egyenlő jogokkal. Vagy vannak egyenlőbbek?
    Az én minősítésem eddig jó. Ön pedig álmodozzon tovább. Jó napot! C.”
  • 115. kukus 2012. január 03. 21:04
    „"Lázár János: Jövőre új rendszer lesz"
    Ha a Kedves Vezető mondja....A próféta szóljon belőle! :)”
  • 114. Misi72 2012. január 03. 17:58
    „A Sándor55-teljesen egyet értek.Minden benne van ami igaz.”
  • 113. Sándor55 2012. január 03. 17:00
    „Boldogabb Új Évet! Azt nem értem Lázár úr hogy meg van a 2/3 többség és nem zárják le az ügynök törvényt amikor a környező országokban 20 évvel ezelőtt lezárták. Nem értem azt sem miért titkosították 85 évre az olaj maffia botrányt akinek vaj van a fején ne menjen melegre! Azt sem értem hol van a 3000 milliárd amit a magánnyugdíj stb. vettek el. Csak nem MOL? Elbukták a tőzsdén? Az pedig a hűtlen kezelést kimeríti pl. Ilyenekről is majd mesél nekünk még a csőd előtt? Szerintem akinek olajszagú lett a keze és voltak trükkjei takarodjon el a parlamentből! Azok maradjanak akiknek még a gyanú árnyéka sem merülne fel..... És végül egy költői kérdés maga Magyar ember? Ha a válasz igen akkor miért szopatják a népet és miért nem a saját fizetésükön mutatnak példát haló!”
  • 112. killust 2012. január 03. 15:15
    „Bort, búzát, békességet, avagy legyen sorsfordító esztendőnk
    Egy újabb esztendő áll előttünk. Hétköznapi gondokkal, kihívásokkal, megoldandó feladatokkal, egyéni küzdelmekkel, a megélhetőség nehézségeivel kell szembenéznünk a 2012- ik évben is. S hogy a kellő erő megvan-e bennünk, az csak rajtunk múlik.
    Örökletesen megvan, hiszen így tették ezt őseink is, annak rendje és módja szerint, megvívták önmaguk harcát a magmaradásért, hogy Istentől kapott elegendő erővel megáldva nem is akármilyen megélhetőséget teremtsenek nemzetük számára, hogy mi utódaik erősek legyünk, hogy egységes és egyetlen célunk legyen: a nemzet jóléte, amely érzelmileg egyénenként is felemelő érzést nyújt, büszkeséggel tölt el. Mert oly szépen tudjuk, hogy minél egységesebb, erősebb egy nemzet, annál nehezebben igázható le és annál nehézkesebb az elbátortalanítása, megfélemlítése.
    Ősmagyar kultúránk, vallásunk, hitünk a tisztaságot hordozza magában. Majdhogynem prófétai hittel élve teljes meggyőződéssel hiszem, hogy mi magyarok nem jöttünk sehonnan, mert a mi őshazánk a Kárpát-medence, és hogy sokkal több, mint kétezer éve itthon vagyunk! Ebben kell egymást megerősítenünk, ebben kell hinnünk, hogy tiszta lélekkel tekinthetünk vissza múltunkra, hagyományainkra, varázslatos történeteinkre, gyönyörű gazdag hitvilágunkra és mindezek alapul szolgáljanak jelen megélhetésünkhöz.
    Talán nagyon régen nem volt ilyen nehéz, kilátástalan, szomorú és egyhangú életvitelben részünk. A megélhetés az, amely minden ember számára létfontosságú, s amely Isten által adatik meg és amelyet valójában holmi földi törvény nem bírálhat felül. Ezt okvetlenül tudnunk kell.
    Életünket, egyéni és nemzeti felemelésünket nem vezérelheti semmiféle politikai hatalom. És akkor miért van mégis, hogy úgy viselkedünk, mintha nem is itthon volnánk, mintha szégyellnénk mivoltunkat, miért gyengülünk el, miért van az, hogy fejünket lesütve, némán engedelmeskedünk önkényesen felállított hatalom igazságtalan játékának, s hogy mozgatható bábjai vagyunk a hatalom színpadán eljátszott tragikomédiának?
    Hiszen mi itthon vagyunk. A saját életünk fölötti uralmat és egyensúlyt csak és kizárólag magunknak engedjük meg, senki másnak nem. Mert ha látják, hogy megfélemlíthetővé válunk, meg fognak félemlíteni, meg fognak vezetni bennünket.
    Meg fogják követelni tőlünk, hogyan viselkedjünk, hogyan hajtsunk fejet például munkaadónk előtt. Kegyelmes munkaadónk nem érdemeinkre, rátermettségünkre, értékeinkre fog rávilágítani, hanem a megfélemlítésünk által használja ki bátortalan bárgyú tunyaságunk, hogy azt tehesse meg velünk, amit kénye kedve szerint akar, s ha csak egy leheletnyi gondolattal is megpróbáljuk kellően elgyengült érveink megvédeni, rögtön ránk rivall, hogy százan várnak sorukra, hiénaként lesve ,,jól megbecsült kegyes helyünket".
    És meg fogják szabni, hogy milyen kulturális eseményeken vegyünk részt, mert ők nálunk jobban tudják, hogy számunkra mi értékes, mit jelent az igazi hiteles irodalom, művészet, magyar színház, vagy éppen azt is meg fogják mondani, hogy milyen eseményeken ne vegyünk részt, mert tilos, mert esetleg nem a hatalom íze szerint derít fényt az igazságra.
    És meg fogják szabni, hogy milyen iskolába írassuk be gyerekünket, s hogy gyerekünknek ki legyen a padtársa, s hogy mit tanulhat, hogyan, milyen ütemben és milyen keretek között, egyéni sajátosságaira, esetleges gyengeségeire, vagy ellenkezőleg, kimagasló tehetségére fittyet hányva.
    És meg fogják szabni, hogy melyik bankhoz kell bekopognunk, hogy felvehessük minden hónapban munkabérünket, amellyel lassan kizárólag egyik napról a másikra élhetünk meg, és távolabbi célokat még álmunkban sem merünk megfogalmazni, gyerekünknek egyre gyakrabban kell azt mondanunk, hogy ebből bizony ,,nem telik" arra, amit szeretne.
    Sajnos egyre inkább nem telik és egyre inkább azt látja gyerekünk, hogy apja, anyja reggeltől estig dolgozik, és még sincs mit aprítani a tejbe.
    S a gyerek azt is látja, hogy a szülő mélabús és kedve sincs beszélgetni, megbeszélni a hétköznapok gondjait, s hogy becsületes munkája révén, legyen szakképzett munkás vagy értelmiségi, úgy sem tud mit kezdeni a modernkor kihívásaival, mert nem bír megküzdeni az anyagiakkal vívott harccal, mert nincs elég pénze, mert elfogy jóval fizetés, azaz időnap előtt és szélmalomharcot vív a hétköznapokkal.
    És ha évekkel ezelőtt a szülő belevetette magát bármilyen deviza alapú lakáshitelbe, azzal a reménnyel, hogy legyen egy fedél a feje fölött, és most valamilyen megoldásra vár, netán a végtörlesztés lehetőségén gondolkodik, hát valóban van min, hiszen legkönnyebben akkor élhet a lehetőséggel, hogyha vannak olyan megtakarításai, amellyel visszafizetheti a hitelt. Eszelős megoldás! Csakhogy, lássuk be őszintén, egy húsz-huszonöt évre devizahitelt felvett, átlagkeresettel rendelkező magyar számára, kinek havi törlesztő részlete az utóbbi években lassan már a Nagy Göncöl csillagait súrolta - olyan nagyon sok megtakarítása a szalmazsákjában nem lehet...
    És mi van, hogyha gyerekünk azt a megélhetési képet festi le magának, hogy a tisztátalan, hazudozó, másokat megcsaló, a magyar nemzetből és a magyar hazából gazdagodó, alattomosan eszelős politikus vagy az őt kiszolgáló galád üzletember életvitele az egyetlen lehetséges formája a módos megélhetésnek? Nem volna ez nagyon szomorú és mindez nem a mi hibánk lenne?
    Nem szégyellnénk magunkat érte, hogy nem tettünk semmit ennek megakadályozásában, hogy csak megvonogattuk vállunk, azt mondván, ez nem a mi dolgunk, vagy elfordultunk, vagy éppen szemérmetes Erzsók módjára lesütöttük szemeinket, elkerültük egymás pillantását, nem mondtuk ki a mélyről fakadó egyéni fájdalmainkat, és megtakarítás helyett az igazságot temettük a szalmazsákjainkba?
    S nem fájna ez igazi nagyjainknak, akik teljes hittel és lélekkel tettek annak érdekében, hogy megtisztítsák a hazát, hogy felemeljék, hogy eltakarítsák az álnok uralmat, s amelyet csak és kizárólag Isten tiszta támogatásával tudtak megtenni, hogy tovább élhessen a nemzet?
    Kötelességünk tudni, hogy mi vagyunk felelősek azért, hogy kit választunk, és kinek engedjük meg, hogy vezetőnkké váljon, hogy bizonyosak legyünk abban - miután megválasztjuk, nem fordul ellenünk, hanem értünk, miattunk vállalja feladatát és az általa felvállalt feladatot hivatásnak tekinti és nem népe csúnya átverésének lehetőségét látva benne, önös meggazdagodás céljából.
    És újra meg újra újuljon és merüljön fel bennünk a gondolat, hogy mi itthon vagyunk, hogy mi vagyunk az erősek, mi, akik a saját terhünkkel küszködünk, tulajdonképpen mi visszük a nemzet keresztjét, és mi, a saját kis portáinkon kívül és belül - vagyunk azok, akik csekély, olykor apróságnak tűnő gondjainkkal, de egyéni sajátosságokkal ellátottan történelmet írunk és nem is akármilyet: a magyar történelmet.
    Legyen ez az újesztendő jó alkalom arra, hogy gyakrabban beszélgessünk, találkozzunk egymással, merjük felvállalni gondolatainkat, nézeteinket, merjük kimondani és megbeszélni gondjainkat, figyeljünk egymásra és mondjuk el, mi nyomja szívünket, lelkünket, mert ezáltal tudjuk előrébb vinni, felemelni közös dolgainkat.
    És ugye, nem szeretnénk megvárni azt, hogy megszabják: mit gondoljunk, mit érezzünk, és mit valljunk hittel és lélekkel magunkénak?
    Egészségben, szeretetben és kegyelmekben gazdag Új Esztendőt kívánva mindnyájunknak,

    Kovács Sándor

    Hódmezővásárhely, 2012. január 1.”
  • 111. meinl 2012. január 03. 12:59
    „Mintát adunk az országnak!!!!!!Például hogyan tudtuk azt elérni hogy a legrosszabb helyzetben lévő városok élén álljunk,és ehhez még büszkén vigyorogjunk is.:(”
  • 110. eldorádó 2012. január 03. 12:23
    „Lázár szeretné megtartani a városi oktatást. Ne tegye! Az ÁSZ jelentést nézegetve olyan fele-fele arányú a városi és az állami finanszírozás aránya. Mi ebben az üzlet vagy a közvetlen politikai fennhatóság fenntartása a cél?

    Az állam konszolidálni fogja az eladósodott megyéket. Valószínűleg, utána a városok adósságállománya következik: az érintett településeket kizárnám a közoktatás átvállalásából!”
  • 109. deszkás 2012. január 03. 10:58
    „CRUISER! A "SZARKÖZI úr most jelentette be...." ez önt minősiti. Franciaország és Magyarország egy fajsúlyú? Na ez a vicc. Álmodozunk róla legfeljebb.”
  • 108. cruiser 2012. január 02. 20:33
    „El lehet menni! Körülnézni az oláhokhoz!
    Még egy két év és a románt már nem is látjuk, miközben mi még mindig egymás torkát marjuk.
    Eldorádó máshol van.”
  • 107. eldorádó 2012. január 02. 20:08
    „OFF
    100. tatár
    ha én fideszes vagy városházi embör lennék, sokkal jobban mennének a dolgok :-)
    de politikusnak születni kell, így maradok aki vagyok.”
  • 106. eldorádó 2012. január 02. 19:53
    „Tegyük már tisztába a dolgokat!

    Románia előttünk van? Lehet, egyes makrogazdasági mutatókban, miközben ott levették a fizetések 20%-át, csökkentették a nyugdíjakat.
    A mnyp rendszer volt a lopás: befizettünk a magánpénztárba, így a TB kassza fokozatosan kiürült: édesanyáink nyugdíját egyéb állami közpénzből kellett pótolni. A legelképesztőbb, hogy a mnyp-tag nyugdíj 75%-át a TB-nek kellett volna garantálni!”
  • 105. cruiser 2012. január 02. 19:16
    „Tisztelt !96. mivan?
    Nem írtam olyat, hogy elfogy a pénzem hónap közepére,végére.
    "A gázszámla olykor felborítja a költségvetésünket." Ez nem azt jelenti, hogy nem tudom kifizetni, hanem át kell csoportosítani, ugyanúgy, mint egy ország költségvetését.
    Én sem értek egyet mindennel ami most történik, de be kell látni, hogy alapjaiban jó a kormány elképzelése a jövőről.
    Az ellenzék szerint: szembe mennek európával.
    Szarközy úr most jelentette be, hogy neki nem dirigálnak a leminősítők.
    A bankadót leszólták, láss csudát több országban működik. Lehetne sorolni.
    Nekünk egy feladatunk van pártállástól függetlenül. Kihúzni az országot a bajból. Ezt csak együtt lehet megtenni . Az államcsődről annyit, hogy az nem a kormány hibája lesz, elnézve a világ pénzügyi irányítóit!
    Üdv: C.”
  • 104. qrumpli 2012. január 02. 17:45
    „Hála a Jóistennek már azt hittem a fityisz marad uralmon.
    Éppen ideje egy új rendszernek.
    Ha már ez a hógolyó is ezt mondja tán van remény.”
  • 103. harsona2011 2012. január 02. 17:33
    „Engem kimondottan irritál, hogy olyan "ember" vigyorog a felém, aki:
    -ellopta a nyugdíjamat
    -ellopta a gyerekem jövőjét
    -pofátlanul visszaél a joggal
    -választási ígéreteiből kivétel nélkül választási hazugságok lettek
    -pofátlanul szétlopja az országot
    -folyton mellébeszél

    Már Románia is évekkel előttünk van, az EU utolsó utáni országa lettünk, bóvlinak bélyegeznek egy olyan országot, ami ezt nem érdemli.
    Remélem, hogy rövidesen olyan politikai erő lép színre,amitől rettegni fognak az országot megnyomorító tolvajok.”
122 hozzászólás

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szeged és Hódmezővásárhely gazdálkodását vizsgálták

Az ÁSZ a megyei önkormányzatok után a megyei jogú városok gazdálkodását is ellenőrizte, a 2007-től 2010-ig tartó időszakot nézte át. Tovább olvasom