Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Malmokról és molnárokról a Tornyai-múzeum néprajzkutatója

Hódmezővásárhely - Az erdőről és a fáról szóló egyetemi tankönyvbe írt tanulmányt a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ néprajzkutatója, dr. Ozsváth Gábor. A kutató a háromszéki malmok és faragómolnárok történetét foglalta össze az erdészeti egyetemisták számára készített kiadványban.
A tudományos megközelítésű írásban a néprajzkutató arra keresi a választ, hogy milyen szerepet játszott az erdő és a fa a székelyföldi emberek, illetve a népi technika fejlődésére, elterjedésére. „A székelység, az erdő szomszédságában élő nép mindig hasznára valóként tekintett a környezet minden adományára: fára, vízre, kőre, gyümölcsre egyaránt" – véli Ozsváth Gábor, majd idézi egy székely ember vallomását: „a székely ember együtt születik a fával, mert bölcsője is fából készül, de fejfáját is kegyeletből utánavalói fából faragják. A fának lelke van, a fa él még azután is, ha kivágják".

Ozsváth Gábor terjedelmes, több mint 40 oldalas tanulmányában ismerteti a különböző malomtípusokat, így megtudhatjuk, hogy a szélmalmokon túlmenően léteznek jellegzetes székely patakmalmok is. A szerző arról is szót ejt, hogy kik birtokolhattak a régmúltban malmokat és hogy milyen malmos közösségek alakultak ki az évszázadok folyamán. A tanulmányból azt is megtudhatják az erdészetet hallgató egyetemisták, hogy mit jelent a fűrész-cimboraság és az árendás molnár kifejezés, de a malomépítés történelmi hagyományai sem maradnak ismeretlenek a jövő erdőmérnökei számára.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hevesi Tamás a dachaui fotóról: nem pózolás

Mindszent - Történelmi emlékként tette fel a dachaui koncentrációs tábor kemencéi előtt tavaly márciusban készült képet az internetre Hevesi Tamás. Tovább olvasom