Délmagyar logó

2017. 08. 24. csütörtök - Bertalan 13°C | 27°C Még több cikk.

Már Mártély sem a régi

A mártélyi üdülőterület már nem olyan, amilyen egykoron volt. Az egyik nyaralótulajdonos szerint a folyamatos árvíz miatt egyre többen próbálnak megszabadulni parton álló házaiktól. Egy másik szerint pedig hiányzik a régi, pezsgő esti élet a holtág partjáról.
A mártélyi üdülőterület már nem olyan, amilyen egykoron volt. Az egyik nyaralótulajdonos szerint a folyamatos árvíz miatt egyre többen próbálnak megszabadulni parton álló házaiktól. Egy másik szerint pedig hiányzik a régi, pezsgő esti élet a holtág partjáról: régen profi és amatőr együttesek egymást váltották, néha ötezernél is több ember szórakozott Mártélyon.

Hétköznap kora délután igen nagy csönd fogadja a mártélyi üdülőterületet felkeresőket. Már tart a szünidő, de gyerekkel, fiatallal szinte nem is lehet találkozni, s az idősebb generációból is csak néhánnyal.

A Tisza sétányon lévő nyaralójuk előtt üldögélt Forró Sándor feleségével, s két unokájával. Az idős vásárhelyi férfi elmesélte, hogy párjával harminc esztendeje jár rendszeresen a holtágra. – Az egykori Délép-nyaralót vette meg a család. Amíg nem volt sajátunk, addig volt munkahelyem, a Pick üdülőjében pihentünk – hallottuk Sándor bácsitól.

A nemrég felújított nyaralórész alatt ülve Forró Sándor kimutat a pár éves fajátszótérre: régen itt sok apró házikó állt, nagy össze-visszaságban. Ezeket, vagyis a Druzsbát azóta innen elköltöztették, de az új helyüket is hamarosan felszámolják.

Forróék elsősorban nem a fürdés miatt, hanem a csónakázás, napozás, és persze a szabadban való főzés kedvéért járnak Mártélyra. Hiába van pár méterre tőlük a víz, mivel nem szeretnek horgászni, üzletben vásárolt hal kerül a bográcsba.
– Régen jóval többen jöttek ki, nem csupán a környékbéliek, hanem az ország távolabbi pontján lakók is vettek itt nyaralót. Most azonban jó néhány épület üresen áll – mondta a házigazda.

Véleménye szerint ennek az az oka, hogy az utóbbi években rendszeresen elöntötte a Tisza a területet, s hatalmas károkat okozott az ingatlanokban. A víz csak lassan húzódott vissza, s utána is hetekig nem lehetett megközelíteni a portákat. A szezon így csak néhány hétre zsugorodott. Ezért egyre többen gondolják úgy, érdemesebb megszabadulni a háztól, mint vesződni vele.

A Tiszavirág utcában közel harminc éve épített nyaralót Botyánszky Károly. A vásárhelyi férfi manapság leginkább azt hiányolja Mártélyról, hogy eltűnt a hajdanán volt pezsgő éjszakai élet.
– Jól emlékszem rá, a part mentén lévő halászcsárdában egymás váltották a zenekarok. Nem csupán Pityeszék léptek fel, hanem még a szegedi Molnár Dixieland is. Akadt olyan este, hogy ötezernél is többen szórakoztak itt, s még egy dal is született a holtágról – sorolta.

Ami mind a mai napig megmaradt, az az összetartás. Ezt Botyánszky Károly arra érti, hogy az utcájukban, az egykori Vörös-dombon olyan társaság jött össze, amelynek tagjai figyelnek egymásra. Aki kijön a nyaralójába, az feltérképezi a környéket: megnézni, minden rendben van-e a szomszédságban, vagyis szemmel tartják mások értékeit is. Ezen kívül szinte már egymáshoz szoktak, vagyis az elektromos fűnyírót például nem kapcsolják be közvetlenül ebéd után, mert tudják, hogy a szomszédnál most szenderedett el az unoka.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Villamos erőművet avattak Hódmezővásárhelyen

Száz százalékban a kommunális szemétből fejleszt áramot a tegnap hivatalosan is átadott vásárhelyi… Tovább olvasom