Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

Még az öreg juhász is tanulhat újat - szeptemberben telt ház

Csongrád megye - Nem csak a botra támaszkodva nyájat őrző juhászoknak szól az országban három egyetemen, köztük a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karán, Vásárhelyen szeptembertől útjára induló juhászati felnőttképzés. A 3 hónapos tanfolyamon többek között az állategészségügyről, a szaporításról, a nevelésről tanulnak.
Nagyapja 6 évvel ezelőttig tartott juhokat, többek között ezért is döntött úgy a szentesi Sebők Zsuzsanna, hogy 4 évvel a növénytermesztő agrármérnöki diploma megszerzése után, szeptembertől újra iskolapadba ül. Beiratkozott a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Karára, Vásárhelyen a juhászati felnőttképzésre.

– Bár munkahelyemen, az Árpád Agrár Zrt.-nél támogatásokkal foglalkozom, a cégnek is van 3 juhtartó telepe, így valamelyest van rálátásom az ágazatra. Ugyanakkor családunkban 3 unoka is agrármérnök, a jövőben közösen szeretnénk juhtenyésztéssel foglalkozni Szentes–Nagytőke környékén. Azért juhokkal, mert úgy tűnik, a jelenlegi támogatási rendszer jelentősen segíti az ágazatot.

Látunk benne perspektívát, és a nagyapám munkáját is újraélesztenénk. Ehhez tudásra is szükség van, amit a juhászképzésen megszerezhetek, és a gyakorlatban is kipróbálhatok – magyarázta Zsuzsa, miért jelentkezett a képzésre.

Fotó: DM
Fotó: DM

Már be is telt a maximális 35 fős létszám a várhatóan szeptember 10-én induló juhászati felnőttképzésre a mezőgazdasági karon, Vásárhelyen. A Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége, a szegedi, valamint a Debreceni és a Kaposvári Egyetemmel együttműködve valósítja meg a programot.

Ellesték a tudományt

A régiek azt tartották, megtanulni nem lehet a juhászkodást, csak ellesni a tudományát. Az öreg juhászok egyébként sem pityogtatták a tudományukat, a bojtárnak bizony figyelnie kellett, ha tudni akarta a dolgát – jegyezte meg Kis Miklós. A 76 éves székkutasi juhász szerint ma már más világ van. Sok a papírmunka, a változás, nem haszontalanul koptatják az iskolapadot a képzésre jelentkezők. Kíváncsi lenne rá, mit tanulnak, lehet, hogy még rá is ragadna valami.

– A 3 hónapos, közel 100 órás képzésre elsősorban családi gazdaságok másodgenerációs gyakorló juhászai jelentkeztek – magyarázta Horváth József, a kar dékánja. – Olyanok, akik a gyakorlatban lesték el a szakmát. A képzéssel lehetőség nyílik arra, hogy ne csak tapasztalatokra alapozott tudást szerezzenek a következő generáció szakemberei, hanem specifikus ismereteket is. Az állategészségügyről, a szaporításról, a nevelésről, a legelőgazdálkodásról, a vonatkozó jogszabályokról tájékozódhatnak a juhtenyésző vállalkozók. A tanfolyam nem csak a botra támaszkodva nyájat őrző juhászoknak szól – tette hozzá.

Hetente 1 napot töltenek a mezőgazdasági karon a jelentkezők, akiket a tervek szerint általában két témakörben, 4-4 órában oktatnak majd 9–17 óráig. Az elméleti képzés mellett gyakorlat is vár rájuk, várhatóan kétnapos – mintagazdaságokat látogatnak majd. Az országban összesen 9 ilyen található. Hogy pontosan melyek lesznek erre kijelölve, azt egyelőre nem tudta megmondani Horváth József. Erről a résztvevők bevonásával döntenek.

Hazánkban közel 1,2 millió juh található, talán az európai uniós csatlakozáskor volt pár 100 ezerrel több. A juhtenyésztés exportágazat, versenyképessége jelentősen függ attól, hogyan sikerül szaporítani az állományt. A jelenlegi szaporulati arány pedig azt feltételezi, hogy a juhtenyésztők nem a legkorszerűbb technológiával dolgoznak, ezen változtatna a hagyományteremtő szándékkal indított képzés – mondta a dékán. Hozzátette: nem a papír megszerzéséről szól, a tudásgyarapításról. Nem akkreditált OKJ-s képzés, és nem is kapnak diplomát az elvégzése után a „hallgatók". A szövetség és a 3 egyetem által kiállított oklevelet szerezhetnek meg azok, akik szorgalmasan látogatták a kurzust. A tervek szerint jövő év elején már a másodikat indítanák Vásárhelyen.

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kis Andrea az összefogás polgármesterjelöltje Vásárhelyen

Nem kényszerből, presztízsből állítottak polgármester- és képviselőjelölteket, és nem arra törekedtek, hogy rosszabbnál rosszabb aspiránsaik legyenek. Tovább olvasom