Délmagyar logó

2016. 12. 06. kedd - Miklós -5°C | 2°C

Meglepetésként érte a Príma Díj

Hódmezővásárhely - Vágó Jánossal, a Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatójával beszélgettünk, munkáról, zenéről, a fiatalokról és a szombaton átvett Csongrád megyei Príma Díj jelentőségéről.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének szombati gálaestjén adták át az idei Csongrád megyei Príma Díjakat. A kitüntettek közt volt Vágó János, a hódmezővásárhelyi Péczely Attila Alapfokú Művészetoktatási Intézmény igazgatója, művésztanár. A karmester, kürtművész évtizedek óta meghatározó alakja a régió komolyzenei életének.

- Nyolc éves koromban, 1972-ben kezdtem el komolyabban zenével foglalkozni. Előszőr furulyáztam, csak később, az ismert vásárhelyi zenetanár, Kerekes Pál javaslatára kezdtem el kürtözni. Ő akkor azt mondta, kevés a jó kürtös az országban, így érdemes lenne ezzel a hangszerrel foglalkoznom. Ezt bizonyára mások is felismerték, ugyanis, mint később kiderült sok kiváló kürtös került ki ebből a korosztályból - meséli a kezdeteket Vágó János.

Vágó János: A helyi elismerések a bizonyítékai annak, hogy az ember jól csinálja azt, amit csinál.
Vágó János: A helyi elismerések a bizonyítékai annak, hogy az ember jól csinálja azt, amit csinál.

A zenei általános iskola elvégzése után elkerült a városból. Középiskolai tanulmányait a szegedi Tömörkény István Zeneművészeti Szakközépiskolában végezte, majd a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerzett zeneiskolai kürttanár diplomát. 1994-ben tért vissza Hódmezővásárhelyre.

- A véletlennek köszönhetem, hogy újra visszakerültem Vásárhelyre. A zeneiskola a fennállásának 40. évfordulját ünnepelte, ahová fellépőként egykori növendékeket is meghívtak. A hangverseny után az akkori igazgató felajánlott egy éppen akkor megüresedett kürttanári állást, amit én el is fogadtam - meséli.

Ezt követően az intézmény tanszakvezetője, majd 2003-ban az iskola tagintézmény vezetője lett. 2007-ben nevezték ki a Péczely Attila Zeneiskola igazgatójává. Az elmúlt majd két évtized alatt több száz tehetséges diák fordult meg a keze alatt. - Az iskolából évek óta legalább egy gyerek felvételt nyer a Zeneakadémiára, de voltak olyan évfolyamok is, ahonnan 4-5. Külön öröm számomra, hogy sok tehetséges fúvós került ki tőlünk, de természetesen más hangszereken játszó tehetségeink is voltak és vannak is. Én úgy látom, a gyerekek nagyon fogékonyak a komolyzene iránt. Nem igaz, hogy csak a könnyű, szórakoztató műfajok kötik le őket. - osztja meg velünk tapasztalatait az igazgató, akitől azt is megtudtuk, az elballagott diákokban nemcsak a zene, de az iskola szerete is megmarad.

- Sok egykori diákunk oktat zenét az ország valamely iskolájában, de a mi intézetünkben is tanít olyan aki annak idején nálunk végzett. Olyan iskola vagyunk, ahová a régi tanulók szívesen visszajárnak. Alig akad olyan öregdiákunk, aki ne látogatna meg minket olykor-olykor - mondta.
A zenetanár igazgatóként sem hagyott fel a zenéléssel. Rendszeresen ad koncerteket zongorakísérettel, emellett továbbra is vezényel, immáron több mint 15 éve a Hódmezővásárhelyi Városi Fúvószenekarban. - A munka mellett is igyekszem időt szakítani a gyakorlásra, illetve a gyerekeknek is időről időre be kell mutatni a megtanulandó darabokat. A zenekarral viszont csak hétvégenként tudunk próbálni, ugyanis azt valamennyien másodállásban csináljuk - árulta el a zenész, aki a zenekart támogató Hódmezővásárhely Fúvószenei Kultúrájáért Alapítványnak is az elnöke.

Arra is kíváncsiak voltunk, miként gondol a most átvett Csongrád megyei Príma Díjra. - Meglepetésként ért. Úgy gondolom, ha valaki végzi a munkáját nincs ideje azon töprengeni, hogyan is kellene azt díjazni. Másrészről viszont ez a díj egy közös munka eredménye, Ezzel a kitüntetéssel a velem együtt dolgozókat is elismerték, a iskola tanárait és a zenekar tagjait egyaránt. Fontos azt is megyjegyeznem, a Príma-díjat Csongrád megyei vállalkozók adták, helyi emberek. A kisebb közösségekben élők munkáját éppen az adott közösség tagjai tudják a legpontosabban megítélni. A helyi elismerések az igazi bizonyítékai annak, hogy az ember jól csinálja azt, amit csinál.

Olvasóink írták

  • 1. UtólagKapitány 2012. november 30. 15:12
    „Gratulálok! Príma DJ!”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

50 év után pótolták a nászutat

A 73 éves János bácsi és a 74 éves Zsuzsika néni annak idején a postán ismerkedett meg. Tovább olvasom