Délmagyar logó

2017. 02. 20. hétfő - Aladár, Álmos -2°C | 8°C Még több cikk.

Móricz, Kosztolányi, Babits ˝roadshow-ja˝

Hódmezővásárhely - Csak néhányan ültek az 1911-es első vásárhelyi Nyugat-esten „a közönség soraiban" – 19 évvel később viszont óriási ovációval fogadták a városba érkezett népszerű szerzőket.
A huszadik századi magyar irodalom meghatározó folyóirata idén lenne százéves. A lap egyik vezéralakját, Móricz Zsigmondot a Bethlen-gimnázium diákjai báljukra is meghívták.

„Hódmezővásárhelyen egy csodálatos nagy művészi kultúra vár reánk, és mi örömmel várjuk a találkozást vele" – nyilatkozta Móricz Zsigmond a legendás Nyugat második vásárhelyi estje előtt néhány nappal. A városban kétszer vendégeskedett a huszadik századi magyar irodalom meghatározó folyóirata, amelynek 1911. április 9-i legelső bemutatkozását vegyes érzelmekkel fogadták a helyiek. Az eseménynek a Fekete Sas adott otthont. „A művész-estélyen közép számú intelligens közönség jelent meg" – írta a Vásárhely és Vidéke. Gonda József tanácsnok köszöntője után Szász Zoltán, Hatvany Lajos, majd Fenyő Miksa olvasott fel, Ady-versek hangzottak el, és Dióssy Nusi, a kor ünnepelt énekesnője is fellépett. Az est hatása „nagyon elegyes" volt.

Móricz Zsigmond dolgozószobájában. Tizenegyszer járt Vásárhelyen Fotó: DM/DV-archív
Móricz Zsigmond dolgozószobájában. Tizenegyszer járt Vásárhelyen
Fotó: DM/DV-archív

A második Nyugat-vendégségre 19 évet kellett várniuk a vásárhelyi irodalombarátoknak. A hírt néhány héttel korábban személyesen Móricz hozta. Az est időpontját április 7-ére tűzték ki, de végül egy nappal később tartották. Előadói: Schöpflin Aladár, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, Gellért Oszkár, Móricz Zsigmond és felesége, Simonyi Mária, valamint a vásárhelyi író, újságíró Bibó Lajos. A Vásárhelyi Reggeli Újság 1930. április 2-i számában terjedelmes interjút közölt Móriczcal. A népszerű szerző elmondta: „Az irodalom szeretetét keressük, s az írókat visszavisszük az anyaföldhöz". Soós István Vásárhely polgármestere közleményben buzdította a város lakóit, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt a rendezvényen. Jegyeket elővételben 2 pengő 50 fillérért Weisz László könyvkereskedésében lehetett kapni. Akik fél évre előfizettek az irodalmi és kritikai folyóiratra, három ingyenjegyet érezhettek zsebükben. A nagyszabású felolvasóestet a városháza dísztermében tartották, zsúfolásig megteltek a padsorok. A polgármester köszöntő szavai után Móricz beszélt az irodalom céljáról és a költészetről. Gellért Oszkár ezután néhány versét olvasta fel, majd Schöpflin tartott előadást, Kosztolányi Dezső karcolataiból válogatott, Babits néhány versét szavalta el, Bibó Lajos helyi témájú elbeszélését olvasta fel. A nagy sikert aratott estet Móricz zárta Ebéd című novellájával.
A Nyugat idén lenne százéves, írói közül – Németh László után – Móricz Zsigmond töltötte a legtöbb időt Vásárhelyen. Először 1923-ban látogatott ide, amelyet még tíz másik vizit követett. Egyik alkalommal a Bethlen Gábor Református Gimnázium diákjainak meghívására érkezett.

– Móriczot 1940. január 10-ére, az iskola diákbáljára invitáltuk meg – halljuk Dömötör János nyugalmazott múzeumigazgatótól, a gimnázium egykori növendékétől. – Az intézmény önképzőköre, amelynek én voltam az elnöke, rendszeresen látott vendégül neves magyar írókat. A Fekete Sasban rendezett bálon Móricz munkásságáról tartottam előadást, majd az iskola színjátszói A fejedelem tánca című, egyfelvonásos darabját adták elő. A közvetlen írónak annyira tetszett a róla tartott előadásom, hogy megkért, menjek vele Szentesre, és ismételjem meg azt egy nőegyleti teaesten. Ekkora megtiszteltetésre nem mondhattam nemet!
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

1848-ról is ír Váriék Bibliája

Hódmezővásárhely - Rendkívüli vásárhelyi eseményekről is „ír" az az öreg Biblia, melyet Vári… Tovább olvasom