Délmagyar logó

2018. 01. 24. szerda - Timót -3°C | 4°C Még több cikk.

Nagy Nándor 125 éves porcelánóriást restaurál

A vásárhelyi Nagy Nándor megismerheti az évszázados titok nyitját: egy röntgenvizsgálat révén hamarosan megtudhatja, hogy 125 esztendővel ezelőtt Zsolnay Vilmos milyen alapanyagok felhasználásával, milyen technikával készítette el a máriafalvi baldachinos porcelánoltárt. A 32 éves vásárhelyi restaurátor diplomamunkája a 3,8 méter magas kegytárgy helyreállítása lesz.
Nagy Nándor vegyszeres tisztítást végez az oltár főalakján. Fotó: Tésik Attila
Nem mindennapi műtárgy került még tavaly ősszel Vásárhelyre. Az ausztriai máriafalvi templom baldachinos oltárát azért szállították az alföldi városba, hogy a Tornyai János Múzeum restaurátora, Nagy Nándor helyreállíthassa.

– Utolsó éves vagyok a Képzőművészeti Egyetem szilikátrestaurátor szakán. Egy fotón láttam meg először az oltárt, mely a híres Zsolnay-család hagyatéka, s a pécsi múzeum tulajdona. A dunántúli intézmény vezetősége kérésemre szinte rögtön a rendelkezésemre bocsátotta a műtárgyat, restaurálásra – mondta a fiatalember.

Nincs abban semmi furcsa, hogy magyar tulajdonban van az oltár, legalábbis az egyik. Ugyanis a Zsolnay-gyárban 1882-ben Steidl Imre megrendelésére két teljesen egyforma épületkerámia készült. Ez azt jelenti, hogy nincs eredeti és nincs másolat, csak két egyenértékű műkincs. S most a pécsi Janus Pannonius Múzeum tulajdonában lévő tárgyon dolgozik Nagy Nándor.

A helyreállítást kutatómunka előzte meg. A diplomához szükség volt a kegytárgy történelmi hátterének feltérképezéséhez is. Ezt követően kezdődhetett el a restaurálás.

Steidl volt a megrendelő

Steidl Imrét bízták meg 1882-ben a máriafalvi templom neogótikus felújítására. Ő adta ki a munkát a különféle épületkerámiák, így a már említett oltáron kívül a keresztelőmedence, a szószék és stációk elkészítésére Zsolnay Vilmosnak. A pécsi mesternek akkor ez volt a második legnagyobb épületkerámiai megbízása (az első a budapesti Várkertbazár árkádja még 1878-ban). Zsolnaynak a legismertebb közös munkája Steidllel az Országházon volt.

Úgynevezett röntgen diffrakción, vagyis műszeres alapanyag-vizsgálaton esett át a 3,8 méter magas oltár. Ha megvan az eredmény, akkor sok mindenre fény derülhet. Többek között arra, milyen anyagokat használtak fel, mekkora hőmérsékleten égették ki a szobrot. Ez azért fontos, mert Nagy Nándor azonos technikával, azonos anyagokkal szeretné pótolni a hiányzó részeket.

– Zsolnay mindig féltve őrizte a kerámiagyártásban alkalmazott különleges technikáit, melyek világhírűvé tették munkáit. A röntgen azonban segít a titok megfejtésében – folytatta a fiatal restaurátor.
Jelenleg a 4-5 hónapos munka elején tart. A vegyszeres tisztítás során eltávolítja a különféle szennyeződéseket a főalakokról, vagyis Máriáról és a gyermek Jézusról, valamint Szent Ferencről, Szent Erzsébetről, illetve minden egyes darabról. Ezt követően kiegészíti, retusálja, végül pedig konzerválja az oltárt.

A tervek szerint a munkával május végére kell elkészülnie. Júniusban ugyanis a Magyar Nemzeti Múzeumban állítják ki a máriafalvi kegytárgyat, az egyetem többi végzősének diplomamunkája társaságában. Két hónap múlva pedig visszaviszik a pécsi múzeumba, ahol szintén bemutatják.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tízezren tüntettek a vásárhelyi kórházért

A vásárhelyi Szent István téren Lázár János polgármester hívására tegnap délelőtt mintegy tízezren… Tovább olvasom