Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Nagygyörgy Ferenc István a Parasztvallomások egyik utolsó élő szereplője

Hódmezővásárhely - Az egyik utolsó, még ma is élő szereplője Szenti Tibor író, néprajzkutató Parasztvallomások című kötetének a 89 éves Nagygyörgy Ferenc István. Arról mesélt lapunknak, mennyire más volt az élet 60–70 évvel ezelőtt.
– A székkutasi és a mártélyi tanyavilágban 33-33 évet éltem, ha Vásárhelyen is „kihúzok" ennyit, elégedett leszek – fogadott Galamb utcai házában a Parasztvallomások című könyv egyik szereplője, a 89 éves Nagygyörgy Ferenc István, aki vallja: Isten születésétől vigyáz rá.
Másfél kilóval látta meg a napvilágot, ami 1922-ben a tanyavilágban nem sok jót ígért. Akadt, aki azt tanácsolta a szüleinek, rakják ki az ablakba, majdcsak kiszárad. A bába addig „pofozgatta", amíg felsírt.

A tanyasiak, ahogy Feri bácsi fogalmazott, nem voltak szorgalmas templomba járók, de Istent mindegyikük tisztelte, része volt az életüknek. Nem beszéltek csúnyán, a hangos szót igyekeztek kerülni, a legkacifántosabb káromkodás, amelyet a nagyapjától hallott, az „Ejnye, a Krisztusodat!" volt.

Munkában mindent kipróbált: „túrta a földet", állatokkal foglalkozott, elvégezte, ami a tanyavilágban adódott. – Nehéz, küzdelmes élet, de megvolt a szépsége. Kaszáláskor örült a lelkünk, amikor a sor végén visszanéztünk a rendre. Lóval, ökörrel szántottunk, fénylett a barázda, ezrével követtek minket a varjak és a barázdabillegetők, keresték az élelmet. Pendelyeskorunktól dolgoztunk, és ahogy nőttünk, úgy szaporodott a munka.

Nagygyörgy Ferenc István: „Szívinfarktust nem kapott senki
Nagygyörgy Ferenc István: „Szívinfarktust nem kapott senki".
Fotó: DM/DV

Az étkek alapanyagát (hús, tejtermékek, gyümölcs, zöldség) a só és a cukor kivételével megtermelték, szükség szerint egymás közt cserélték. A húst füstöléssel tartósították, disznó, birka és lábasjószág is került az asztalra. Az élet azonban nem csak a hasznos dolgokról szólt: – Az olvasókörök a tanyavilág központjaiként működtek, ilyenben jöttem össze a párommal, Idával – emlékezett Feri bácsi. – Politikai gyűléseket, lakodalmakat, bálokat tartottak, cimbalomra, tangóharmonikára, hegedűszóra mulatott az ifjúság. Előfordult, hogy kukoricacsutkát gyűjtöttünk a cimborákkal, jól befűtöttünk vele, és hajnalig biliárdoztunk. Megvolt a helye és az ideje a munkának és a szórakozásnak. Nem idegeskedtünk, szívinfarktust nem kapott senki...

Később, a téeszben a parasztnak nem volt becsülete – fogalmazta meg tapasztalatát Nagygyörgy Ferenc István, így nem is nagyon nevelték földhöz értő gazdálkodónak a gyerekeket. Két gyereke, 6 unokája és 8 dédunokája van, utóbbiak közül az egyik 18 esztendős, neki lehet „esélye" arra, hogy ükunokával ajándékozza meg a dédit. Már várja... Fontos számára a család, a tárgyak, a hagyományok: a tanyáról megmentett csobolyót, állatot tartottak, és kiskertet is gondoztak feleségével – idén februárban hunyt el – a vásárhelyi ház udvarán.

Jól gondolkozó gazdaember

Szenti Tibor író, néprajzkutató a 80-as évek elején találkozott Nagygyörgy Ferenc Istvánnal, aki már a Parasztvallomások első kiadásában szerepelt: – Rendkívül értékes, jól gondolkozó gazdaembert ismertem meg a személyében, aki óriási szakmai tudással bírt, ismerte a földművelés és az állattenyésztés minden fortélyát. Emberismerete is megsüvegelendő, és történeteit finom, jellegzetes humorral adta elő – mondta Szenti Tibor.

Olvasóink írták

  • 6. Kendemami 2010. november 21. 01:35
    „Annyira mindegy, ki szerkesztette a könyvet, a lényeg úgyis az, amit a szereplők mesélnek. És ha valaki tud, és van is miről mesélnie, az az én drága nagyapám. Isten éltesse még nagyon sokáig!!!!!”
  • 5. csicso 2010. november 17. 22:58
    „kspl: Még a Gyúcsányt valahogy írd bele a hozzászólásodba.. kimaradt. Nem mindegy neked milyen papírja van? Ha szereti csinálni csinálja és szedje amit csak a régmúltról meg lehet tudni... Miért bánt ez téged? Rólad is meg fognak emlékezni a jövő néprajz-kutatói: "Akinek egy ilyen cikk után is csak ennyire futotta" kategóriába.
    Isten éltesse Pista bácsi innen a szomszédból :)”
  • 4. vivalavida 2010. november 16. 22:22
    „Isten éltesse!!!!”
  • 3. kspl 2010. november 16. 09:52
    „Szenti Tibor nem néprajzkutató, hanem _amatőr_ néprajzkutató, vagy (ha elhagyjuk az amatőr jelzőt) egyszerűen csak néprajz_ot_ kutató.
    Diplomája sincs, csak egy felsőfokú tanfolyamja. Az is egészségügyből. Semmiféle szakirányú végzettsége nincs a néprajzhoz kapcsolódóan.
    (Szó-szó, meg is látszik a munkáin is, és a megszólalásain is :-)

    Népzenekutató sincs zenei végzettség nélkül,
    de pl. a Szegedi Biológiai Kutatóközpont kutatói se diploma nélküliek.”
  • 2. almaszósz 2010. november 15. 16:24
    „Isten éltesse Pistabá!”
  • 1. hetedik 2010. november 15. 12:59
    „Jó egészséget Pista bácsi !”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Narancssárga cserbenhagyót keresnek

Árokba csúszott egy autó Földeák és Vásárhely között hétfőn délelőtt. Képgaléria! Tovább olvasom