Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

Nehézkes a vásárhelyi kisajátítás

Kisajátítási eljárást kezdeményezett a vásárhelyi önkormányzat azoknál az endreitelepi lakóknál, akikkel nem sikerült megegyezni, hogy eladják házukat. Az egyik épületben 13 éve az Atyimov család él, de nem szerepel a tulajdoni lapon. Akitől egykoron megvették az épületet, már rég elhunyt és nincs örököse. Papíron a ház lakatlan, ezért indított a város póthagyatéki eljárást az ügyben. A területet ipari célra akarják hasznosítani.
Nevetséges összeget, 370 ezer forintot akar adni házunkért az önkormányzat – mondja Huszka Józsefné. Fotó: Tésik Attila
Hangos fejszecsattogás hallatszik a vásárhelyi Endreitelep 34. udvarából. Atyimov István ismerőse segítségével aprítja a tűzrevalót. Ez magában még nem lenne érdekes, de elvileg itt nem lakik senki. Legalábbis ezt mutatja a tulajdoni lap.

– Tizenhárom esztendeje vásároltuk meg ezt a házat. Az egykori tulajdonosa már jó régen elhunyt, s örökösei sincsenek. A legnagyobb problémánk, hogy mind a mai napig nem sikerült rendezni az iratokat. Azóta hiába újítottam fel, papíron nem a miénk – kesergett Atyimov István.
– Tárgyal velünk a város, de nem költözünk el. Mindössze 600 ezer forintot adnának a házért. Ennyi pénzből mit lehet venni? Én nem viszem a családom hajléktalanszállóra – folytatta a házigazda. Az ügyet február 28-án tárgyalják Szegeden.

A közgyűlés határozott

A legutóbbi vásárhelyi közgyűlés határozata szerint elindítják azokat az eljárásokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az endreitelepi magántulajdonú ingatlanok a város birtokába kerülhessenek – kaptuk a tájékoztatót az önkormányzattól. A felépítmények közül egy esetben olyan személy szerepelt az ingatlan-nyilvántartásban, aki időközben elhunyt. Ezért a polgármesteri hivatal póthagyatéki eljárást kezdeményezett, amelyet követően az endreitelep 34. tulajdonjogát a Magyar Állam szerezte meg. A törvény pedig lehetőséget nyújt arra, hogy ingyenesen kerülhessen állami tulajdon önkormányzatiba. Az előírt dokumentumokat a hivatal már elküldte Szegedre a vagyonigazgatósághoz, ahonnan azt Budapestre továbbítják, mert a végső döntést a kormány mondja ki. A tervek szerint ipari célra kívánja felhasználni a város az endreitelepi telkeket.

Atyimovékén kívül még négy szomszédos házban laknak, összesen tizenöten. Az egyikben Huszka József és felesége él. Velük is tárgyal az önkormányzat a költözésről.
– Nevetséges összeget, 370 ezer forintot kínálnak a szoba-konyhás házunkért. Tudom, hogy szegényesen élünk, de itt mindent a magunk kétkezi munkájával teremtettünk elő. Felajánlottak egy lakást a téglagyárnál, de az kész rom. Persze, hogy nem fogadtuk el – tudtuk meg Huszka Józsefnétől.

Bérlakásba nem költözhetnek, mert a rezsit nem tudnák előteremteni. Az Endreitelepen csak a villanyért és a tűzifáért kell fizetni, mert se gázuk, se vizük. A férjnek van állása, de az asszony csak időszakosan kap munkát.
– A telek az önkormányzaté, de a ház a miénk. Itt legalább van fedél a fejünk fölött, van hová hazajönni a munkából. Innen akarnak minket elküldeni a bizonytalanba – panaszolta a középkorú nő.
Már több esztendeje alkudozik a város a lakókkal. Az Endreitelepen azóta két ház tulajdonosa ráállt a cserére. Ez a két épület már nincs is meg, ledózerolták őket. Napjainkra tizenöten maradtak, akik kitartanak lakhelyük mellett.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vásárhelyen télen sem pihennek a tárolókban a kerékpárok

Télen kerékpár, nyáron meg a jó öreg Simson – vallja Bálint László. A 79 esztendős férfihoz… Tovább olvasom