Délmagyar logó

2017. 06. 28. szerda - Levente, Irén 22°C | 35°C Még több cikk.

Nyizsnyay Gusztáv Vásárhelyen is szervezett dalárdát

Hódmezővásárhely - Tizenhárom évesen szerezte első dalát, harcolt az 1848–49-es szabadságharcban, majd a leverés után országszerte számos hangversenyen énekelte műveit, gitárkísérettel. Nyizsnyay Gusztáv később Vásárhelyen telepedett le, városi dalárdát alapított, bírósági tisztviselőként is dolgozott: 125 évvel ezelőtt hunyt el.
Vásárhelyen a legelső énekkarok a 19. században alakultak, a hangszeres zeneoktatás a középfokú iskolákban és az óvónőképzőben bontakozott ki. A városban számos kiváló zenész élt és dolgozott, köztük a népszerű cigányprímás, Czutor Béla is, de Vásárhely zenetörténetének egyik legkiemelkedőbb személye a most 125 éve elhunyt Nyizsnyay Gusztáv, aki korának közkedvelt dalköltője volt. A „magyar trubadúrként" emlegetett művész 1829. október 17-én, Egerben látta meg a napvilágot. Szép hangja és zenei tehetsége már gyermekkorában megmutatkozott. Neveltetéséről az akkori egri érsek gondoskodott. Tanulmányait szülővárosában és Kassán végezte, majd néhány évig nemesi családoknál nevelősködött. A szabadságharcban honvéd hidászként vett részt.

Nyizsnyay a gitárjával. Gyakran muzsikált együtt Beer Józseffel. Archív fotó

A bukás után bejárta az egész országot, 1852 és 1862 között száznál is több gitárhangversenyt adott saját építésű hangszerével, melyet „hangorának" nevezett. Legtöbbször egyedül lépett színpadra, de gyakran csatlakozott hozzá Reményi Ede hegedűművész és Hollósy Kornélia operaénekesnő. Ekkortájt sokan Tinódi Lantos Sebestyénhez hasonlították, hiszen az elnyomás éveiben – neves elődje nyomdokain járva – zenéjével ápolta a nemzeti szellemet, lelkesített, és egyben gyönyörködtetett is. Ezekben az években ismerkedett meg későbbi feleségével Schéner Irénnel, aki Póka Sándor vásárhelyi ügyvéd özvegye volt. Menyegzőjüket 1856. május 25-én tartották, szerelmükből két lány és egy fiú született. Öt évig Nagykőrösön laktak, ezalatt Nyizsnyay megalapította az ottani dalárdát. Ezt követően haláláig Vásárhelyen élt, ahol előbb a megyénél, majd később a helyi járásbíróságnál hivatalnokoskodott.

Hazafias négyes

Nyizsnyay Gusztáv az 1848–49-es forradalom és szabadságharc leverése után egy francia négyest komponált, mely a Rákóczi-indulóval kezdődött. A közönség ennek hallatán lelkes ujjongásban tört ki. Mielőtt közbeléphettek volna a koncertet felügyelő rendőrök, a dallam megváltozott. Az induló „hangjai" többször visszatértek még a mű során, de a hatalom végül nem avatkozott közbe.

Nyizsnyay Gusztáv tizenkilenc taggal 1865-ben megszervezte a hódmezővásárhelyi dalárdát is, melynek első karnagya lett. Az énekkar – kisebb kihagyásokkal, és újraszervezésekkel –, az 1940-es évek végéig működött, számos díjat nyerve közben. Nyizsnyay a dalok mellett csárdásokat és hosszabb zeneműveket is írt, melyeket budapesti és vidéki zenekarok gyakran tűztek repertoárjukra. Egy alkalommal egyházi zeneíróként mutatkozott be, amikor is komponált egy teljes szent misét, melyet a dalárda is előadott. A zene mellett írással is próbálkozott. A Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesület lapjában jelentek meg érdekes, elfogulatlanul csipkelődő munkái.

Nyizsnyay Gusztáv hosszas betegség után 53 éves korában, 1882. január 7-én halt meg. Testét a vásárhelyi Arany temetőben helyezték végső nyugalomra, utolsó útjára több százan kisérték el. Tizennyolc évvel később közadakozásból emlékművet emeltek neki. A Pásztor János által készített bronz mellszobrot a Népkert Szőnyi utcai bejáratánál, az azóta lebontott Nyári Színkör előtt állították fel. Az alkotást 1978-ban áthelyezték a Zrínyi és a dalszerzőről elkeresztelt utca sarkára, ott látható ma is.

Csonka emlékmű

Pásztor János szobrásznak több alkotása is látható Vásárhelyen. Nyizsnyayról készített munkája azonban csonka, ugyanis a körülbelül háromméteres mészkő talapzatról hiányzik az azt díszítő bronz lant. A költészet jelképét tolvajok vitték magukkal, de később szerencsére előkerült. Kalandja után nem helyezték vissza eredeti helyére. Jelenleg a Tornyai János Múzeum raktárában őrzik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kisházi 32 óra alatt futott el Vásárhelytől a Kékesig

Hódmezővásárhely - Amit vállalt, teljesítette Kisházi László, a Honvéd Bercsényi SE atlétája:… Tovább olvasom