Délmagyar logó

2017. 02. 27. hétfő - Ákos, Bátor 1°C | 12°C Még több cikk.

Önkormányzati bérlakás egy évre

Hódmezővásárhely - Nehéz önkormányzati lakáshoz jutni Vásárhelyen, s a bérlők 1990 óta nem „életfogytiglanra" kapják meg a kiutalást, hanem többnyire csak egy évre. Aki pedig tartozik lakbérrel, vagy nem fizeti a közüzemi számlákat, azt gyorsan ki is lakoltatják.
Nehéz önkormányzati lakáshoz jutni Vásárhelyen, s a bérlők 1990 óta nem „életfogytiglanra" kapják meg a kiutalást, hanem többnyire csak egy évre. Aki pedig tartozik lakbérrel, vagy nem fizeti a közüzemi számlákat, azt gyorsan ki is lakoltatják. Azért ilyen a rendszer, mert az alig 600 önkormányzati lakásra legalább nyolcszázan várnak. A fiatal házasok előtakarékoskodást vállalva kaphatnak lakást két-három évre.

Új lakások jövőre

Összesen ötvenegy új bérlakást alakít ki az önkormányzat, a városi rendőrkapitányság szomszédságában álló egykori Hódút-házban, illetve a munkaügyi központ korábbi, Szántó Kovács János utcai épületében. Az elsősorban kisgyermekes családok elhelyezését szolgáló lakásokat a tervek szerint jövő karácsonykor adják át az igénylőknek.

Vásárhelyen a város 595 lakással rendelkezik. Ezek közül 336-ot határozott időre, míg 259-et határozatlan időre adott bérbe. Az utóbbi bérleti szerződéseit zömében 1990 előtt kötötték. Az önkormányzati lakásokban élők ugyan nagyon nehezen kapnak lakást a várostól, de könnyen ki is kerülhetnek a bérlők klubjából. Így járt nemrégiben Pócsainé Paku Tímea is, aki összesen valamivel több mint kétszázezer forinttal tartozik az áram-, a víz és a gázszolgáltatónak. A havi 6600 forintos lakbért sem tudta törleszteni a kétgyermekes anya. Arra hivatkozott, hogy nem futotta a számlákra a gyed és családi pótlék havi 50 ezer forintjából. Ráadásul húsvétkor elhagyta a férje, aki gyerektartást azóta sem fizet. A két kisgyermekét nevelő asszonyt kilakoltatták, s most édesanyjánál egy város környéki tanyán él. De a lakásra várók között vannak nála nehezebb helyzetben lévők is.

Makó Andrástól, a polgármesteri hivatal lakosságszolgálati irodavezetőjétől megtudtuk: a lakáskiutaláskor a város és a bérlő közt kötött szerződés meghatározott időre, többnyire egy esztendőre szól, s ha ez letelt, akkor a családnak ismét meg kell pályáznia a lakást. Ehhez pedig csatolnia kell azokat a számlákat, melyek tanúsítják, hogy rendesen fizette a közüzemi díjakat. A pályázatát a lakásügyi társadalmi testület bírálja el.

Szegeden is szigorodtak a szabályok

Alapvetően három típusba sorolható az összesen 5080 bérlakás Szegeden, attól függően, hogy milyen alapon határozzák meg a bérleti díjakat: szociális, költségelvű és piaci. Molnár Edit, az IKV Rt. lakás- és helyiséggazdálkodási irodájának vezetője arról tájékoztatott, hogy ha a bérlők szociális alapon pályáznak lakásra, ötéves időtartamra kaphatják meg ezeket, de hosszabbítást is lehet kérni. Csakis pályáztatással, de határozatlan időtartamra lehet megszerezni a piaci típusú bérlakásokat. Nem lehet pontosan megmondani, pillanatnyilag hányan szeretnének szociális bérlakáshoz jutni Szegeden. Az tény, hogy a pályáztatások idején általában legalább 500 család jelentkezik. A februárban elfogadott új szerződési szabályzat szerint az IKV fölmondhat a bérlőknek, ha lakbérhátralékuk vagy közüzemi tartozásuk halmozódik föl. A szegedi vagyonkezelő cégnél az éves lakbérbevételnek általában 7-8 százaléka a tartozás (Budapesten ez az arány 15 százalék).

Makó András hozzátette: a városban nyolcszázan-ezren várnak lakásra. Számuk csak azért becsülhető, mert sokan nem jelzik a polgármesteri hivatalnak, ha közben megoldódott az elhelyezésük.
– A Zrínyi utcai és a Szegfű utcai épületekben csak úgy lehet bérleményhez jutni, ha a beköltöző fiatalok vállalják, hogy takarékoskodnak, annak érdekében, hogy két-három esztendő után lakást vásároljanak, vagy építkezésbe fogjanak – tette hozzá.

Nagy Ernő lakásügyi tanácsnok szerint jelentősen javult az utóbbi években az önkormányzati lakásokban élők fizetési fegyelme:
– Vásárhelyen már véget ért az a korábbi korszak, hogy az önkormányzati lakásokban élők mindenféle következmények nélkül tartozhattak lakbérrel a városnak. Néhány évvel ezelőtt a nem fizetők közül sokat kilakoltatott az önkormányzat, s ennek máig érződik a hatása. A családok igyekeznek legalább a lakbért kifizetni. Egyébként ha valaki a melegvíz, a távfűtés vagy az ivó- és szennyvíz árával tartozik, azzal is a várost károsítja, hiszen ezek a szolgáltatók is önkormányzati tulajdonban vannak.

Az önkormányzat nem csak a számlák rendezésére figyel, hanem arra is, hogy a lakásai berendezései, felszerelési tárgyai, például a vízmelegítők, a kályhák is meglegyenek, azokat a lakók ne adják el – ahogy ez korábban többször is megtörtént. A tanácsnok szerint a szigorú előírások miatt csak elvétve fordul elő kilakoltatás az önkormányzat ingatlanokból, tavaly csak egyetlen ilyen esetről tud.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

60. érettségi találkozó a vásárhelyi Bethlen gimnáziumban

Ügyvédet, középiskolai igazgatót, református lelkészt és erőművi főművezetőt is adott az országnak… Tovább olvasom