Délmagyar logó

2016. 12. 10. szombat - Judit 0°C | 9°C

Oroszlánlábas kályha és címeres tégla

Hódmezővásárhely - Az 59 éves vásárhelyi Fejes Zoltán szinte mindent gyűjt, de a legjelentősebb az öntöttvaskályha- és téglagyűjteménye. Százéves oroszlánlábas hisnyovici kályha is áll az udvarában, a kerítésre szerelt fapolcokon pedig az 1800-as évek közepéből származó Kossuth-címeres, valamint 1906-os évszámos téglák sorakoznak.
Színes szódásüvegek, láncos parasztórák, maroklőfegyverek, tarisznyák, téglák és öntöttvas kályhák – ezek azok a holmik, melyeket Fejes Zoltán gyűjt. Az 59 éves vásárhelyi tésztakészítő udvarában a legjelentősebb mennyiségben kályha és tégla található, a vasszerkezetekből negyven, a falanyagból pedig mintegy százötven áll katonás rendben.

– Még a nyolcvanas években ajándékba kaptam életem első öntöttvas kályháját, egy 1900 körül gyártott oroszlánlábas hisnyovicit. E felvidéki városka mellett még Kalánkán, Teschenben, Ruszkabányán, Sárospatakon és Salgótarjánban készültek ebben az időben manufakturális módszerekkel vaskályhák – mondta a gyűjtő.
Mikor Magyarországra 1890-ben bejött a szén, az öntöttvas kályhák szépen a háttérbe szorultak, mivel ezek fatüzelésűek voltak. A szegényebbek körében azonban a negyvenes években újból elterjedt az úgynevezett jancsikályha. A mívesebben kidolgozott oroszlánlábas, oszlop-, szekrény- és reggelizőkályhák szép lassan eltűntek, csak a gyűjtőknél, így például Fejes Zoltánnál találhatunk ma már belőlük néhány egyben maradt példányt.

Fejes Zoltán udvarán sorakoznak az öntöttvas kályhák és a címeres,
Fejes Zoltán udvarán sorakoznak az öntöttvas kályhák és a címeres, nyomatos téglák.
Fotó: Tésik Attila

– A téglagyűjtés is a véletlennek köszönhető. Mikor húsz esztendővel ezelőtt hozzáfogtunk a közel százéves parasztházunk felújításához, különleges téglák kerültek elő. Kiderült, ezeket egykoron Károlyi gróf Nagymágocs környéki téglagyárában készítették – folytatta Fejes Zoltán.

Ugyanis számos nemesi család saját üzemében készítette az építéshez használatos téglákat. A második világháború előtt Vásárhelyen is több téglagyár és -égető üzemelt. Közülük a legnevezetesebb a Kovács-féle. A Damjanich utcában innen származó tégla is van, ugyanis ez olvasható rajta: K+HMV.

Fejes Zoltán legidősebb téglája az 1800-as évek közepén készülhetett az 1838-ban Pesten alapított téglagyárban. Erre még a Kossuth-címert is rányomták. Az úgynevezett téglabélyegeken szerepel még a gyártó neve, a gyártás helyszíne, illetve ideje. Az utóbbiból a vásárhelyi udvaron találkozhatunk 1906-ossal is.

Rómaiak hozták hozzánk

Az égetett agyagot a római kultúra terjesztette el Pannónia területén Krisztus előtt 3500 körül. Tégla szavunk is latin eredetű, a tetőfedéshez használt, égetett cserepet nevezték tegulának. Az újkorban már bélyeggel, felirattal is ellátták a téglákat. A legkorábbi magyarországi évszámos bélyegű téglák Győrből ismertek. Találtak már 1560-ra, 1561-re és 1571-re keltezett téglákat is.

Olvasóink írták

  • 2. aranka2 2008. december 13. 21:34
    „A cikk utolsó bekezdéséhez:
    Az égetett agyag kb. ie 5000 körül terjedt el az Alföldön, nem téglaként, hanem cserépedényként.
    A téglát valóban a rómaiak hozták Pannoniába, isz. első évtizedeiben.
    A téglabélyeg nem újkori, már a sumér uralkodók is nevükel jelölték tágláikat ie. 3000 körül.
    A többi stimmel.
    Közelítő link:
    http://www.mek.hu/index.php?option=com_content&task=view&id=868&Itemid=71”
  • 1. vadlab 2008. december 13. 20:37
    „Érdekes! Engem is komolyan érdekel hogy a téglákon lévő feliratok mik jelentenek! Jó lett volna egy linket közzétenni ahol esetleg foglalkozna a dologgal. Sajnos a gugli most nem a barátom mert 1-et se találtam.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lassan, de nő a szállodák kihasználtsága Vásárhelyen

Hódmezővásárhely - Enyhén ugyan, de emelkedett a korábbi évekhez képest a vásárhelyi szállodák… Tovább olvasom