Délmagyar logó

2017. 12. 14. csütörtök - Szilárda -1°C | 9°C Még több cikk.

Ragaszkodnak a Kossuth névhez Vásárhelyen

Arról szavaztak az összevonás előtt álló Kossuth és Gregus középiskola dolgozói, hogy ne változtassák meg az intézményük nevét. Lázár János polgármester azt javasolta, Rapcsák András nevét vegye fel a kibővített intézmény.
Ellenszavazat nélkül, egy tartózkodással arról szavaztak az összevonás előtt álló vásárhelyi Kossuth és Gregus középiskola dolgozói, hogy ne változtassák meg az intézményük nevét. Információk szerint Lázár János polgármester azt javasolta, hogy az öt éve elhunyt elődje, Rapcsák András nevét vegye fel a kibővített intézmény. A névváltoztatásról a csütörtöki közgyűlés dönt. Ám az sem kizárt, hogy egy közterület kapja majd az elhunyt polgármester nevét.

Összdolgozói értekezletet tartottak tegnap délután a vásárhelyi Kossuth Zsuzsanna Műszaki Szakközépiskola és Gimnázium, melyre a Gregus Máté-iskola tanárait, valamint a város önkormányzati képviselőit is meghívták. Az ok: az önkormányzat össze akarja vonni a két intézményt, s új nevet adna neki.

Kossuth Zsuzsanna

Magyarország első országos főápolónője 1817. február 19-én született Sátoraljaújhelyen. Bátyjával, Kossuth Lajossal szinte elválaszthatatlanok voltak egymástól. Zsuzsanna testvérétől sokat tanult, az 1831-es felvidéki kolerajárvány idején együtt intézték a vesztegzár alatt lévő betegek ügyeit. Meszlényi Rudolfhoz ment feleségül, kinek testvérét, Terézt Kossuth Lajos vette el. Az 1849-es szabadságharc alatt a sérülteket ápolta, neki köszönhetően országszerte 72 tábori kórház kezdte meg működését. Az osztrák győzelem után Zsuzsannát hazaárulással vádolták, de azok az osztrák tisztek, kiket gondos ápolással megmentett, kiálltak mellette. Ennek ellenére el kellett hagynia családjával a Habsburg Birodalmat, s Amerikába emigrál. New Yorkban 1854. június 29-én halt meg.

– Azért szerveztük meg ezt az összejövetelt, hogy a csütörtöki közgyűlés előtt elmondhassuk, nem értünk egyet a névváltoztatással, a Kossuth maradjon Kossuth, mert ez a védjegyünk, így ismernek országszerte, immáron 77 esztendeje – hallottuk Gilicze Istvántól, a Kossuth pedagógus-szakszervezetének titkárától.

A Kossuth dolgozói egy tartózkodás mellett a névváltoztatás ellen szavaztak. A Gregusban is mindenki a Kossuth nevet támogatja, azzal a kiegészítéssel, hogy az összevonás után a gyakorlóhely őrizze meg a Gregus nevet.
– Én vagyok a Kossuth legrégebbi dolgozója. Itt is érettségiztem, s ez az első munkahelyem, most már 33 éve. Ezért tiltakozom a névváltoztatás ellen, nagyon bánt, hogy a meghívott önkormányzati képviselők közül mindössze öt jött el, a többi ezek szerint nem kíváncsi a véleményünkre – fogalmazott Szűcs László.

Az értekezleten jelenlévők közül többen úgy tudták, hogy a névváltoztatás Lázár János polgármester egyéni indítványa, melyet a csütörtöki közgyűlés elé terjeszt, s képviselők döntenek mind erről, mind az összevonásról. Megkerestük telefonon Lázár Jánost is, aki röviden csak annyit közölt: ez ügyben lapunknak nem kíván nyilatkozni – a csütörtöki ülésig.

Lázár információink szerint valóban azt javasolta, hogy elődje, az öt esztendeje elhunyt Rapcsák András nevét vegye fel az összevont intézmény. Késő este azonban úgy értesültünk, hogy változhat a javaslat: elképzelhető, hogy nem az összevont iskolát, hanem egy közterületet neveznének el az egykori polgármesterről. Az iskolai értekezleten Bacsa Pál szocialista városatya is azt fejtegette: szerinte a néhai polgármesterről utcát, sétányt, vagy egy új intézményt nevezzenek el, s ne egy már meglévőt kereszteljenek át.

A szabad demokrata Kiss László képviselő szerint nem politikai kérdés az, hogy Rapcsák legyen a Kossuthból, hanem az, hogy a hagyomány, az évtizedek alatt kialakult kiváló szakképzéssel fémjelzett név ne tűnjön el. Havránek Ferenc azt kifogásolta, hogy az oktatási bizottság legutóbbi ülésén levette napirendről ezt a kérdést, valamint mind a napig nem kapott arra választ, miért nem jó továbbra is Kossuth név.


Rapcsák András

Rapcsák András 1943. július 14-én született Debrecenben. A hajdú-bihari megyeszékhelyen 1961-ben érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának, később a Kossuth Lajos Tudományegyetem Természettudományi Karának hallgatója. Diplomát 1969-ben szerzett, okleveles fizikusként. A vásárhelyi mérleggyárban 1973 és 1985 között dolgozott, mint fejlesztőmérnök. Tizenhat saját és szerzőtársaival megalkotott találmányt, szabadalmat jegyez a méréstechnika, illetve az automatizálás területén. 1990-ben választották polgármesterré, négy évvel később országgyűlési képviselő is lett. A parlamentben az önkormányzati és rendészeti bizottság, s azon belül az európai uniós csatlakozással foglalkozó albizottság tagja. Az 1997-ben megalakult Magyar Kereszténydemokrata Szövetség alapító, és egyben elnökségi tagja. Rapcsák András 2002. február 3-án hunyt el. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Brooks Luis Alexander büszke Hódmezővásárhelyre

Az amerikai Brooks Luis Alexander pszichológiaprofesszor tavaly június 1. óta magyar állampolgár… Tovább olvasom