Délmagyar logó

2017. 05. 24. szerda - Eszter, Eliza 13°C | 24°C Még több cikk.

Rajkánál jött, Vásárhelyen telepedett le az ír Alan Morton

Eredetileg európai körútra indult Alan Morton Írországból 1993-ban, de hazánk nagyon megtetszett neki, ezért itt telepedett le. Vásárhelyre 1997 augusztusában érkezett, nyolc éve a Bethlen Gábor Gimnáziumban tanít angolt. Szomszédai már megszokták, hogy ír szokás szerint akár éjfélkor is „átugorhat" hozzájuk kenyérért.
Morton tanár úr nem érzi magát nálunk idegennek. Fotó: Tésik Attila
Alan Morton Írországból, Shankillből indult el európai körútjára. Magyarországra 1994 júniusában lépett be Rajkánál akkori, ír barátnőjével. Egy középkorú házaspárnál szálltak meg, majd innen is továbbálltak, és egészen Győrig utaztak.

– Itt találkoztam egy korombeli, szintén ír fiúval, aki Győrben tanított, és ekkor határoztam el, hogy én is Magyarországon szeretnék állást kapni – meséli Alan, majd azt is hozzáfűzi, hogy hazánk azonnal megtetszett neki, mert egy kicsit a „régi" Írországra emlékeztette.

1994 elején otthonában olyan diplomát szerzett, amivel minden olyan országban taníthat angolt, ahol nem ez az anyanyelv.

Három évig Dunabogdányban tanított egy általános iskolában, havonta húszezer forintért. Ő volt ott az egyetlen angol szakos tanár. Ír barátnője ekkor már nem tartott vele. Következő párját – egy magyar lányt – Szentendrén ismerte meg.

– Akkori kedvesem Vásárhelyen született, és itt örökölt egy házat. Így 1997 augusztusában Vásárhelyre költöztünk, és ismét elindultam munka után.

Alannak szerencséje volt, a Bethlen Gábor Gimnáziumban éppen ekkor kerestek nyelvi lektort. Ez a munkakör annyit jelent, hogy az ír fiatalember sokat beszélget angolul a diákokkal, nyelvvizsgára és érettségire készíti fel őket.

Konkrét tervei nincsenek, egyelőre biztosan Vásárhelyen marad.
– Régóta nem érzem magam itt „külföldinek", picit persze kilógok a sorból, de úgy élek, mint bárki más – mondja Alan.

Kimondottan nem keresi honfitársai társaságát a környéken, egyedül a szintén ír, már nyugdíjas éveit taposó Hugh Goldinggal tartja a kapcsolatot.

Egyetlen dolgot kifogásol: szerinte a magyarok nem eléggé közvetlenek. Hazájában akár az éjszaka közepén is „átnéztek" hozzá a barátai beszélgetni, így neki az természetes, ha éppen éjfélkor csenget át a szomszédba kenyérért, vagy bejelentés nélkül „ugrik fel" hét órakor reggelizni.

Molnár Gitta
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Az adósság napi probléma maradt

Bár folyamatosan ellenőrzi az osztályok gazdálkodását, Kallai Árpád főigazgatónak nem sikerült… Tovább olvasom