Szeged - delmagyar.hu

A csoport ingyen használja a termet, cserébe az itteni tanárok és diákok is eljárhatnak a foglalkozásokra. Az edző egyben történelmet is tanít, és nevel: aki renitens, azt hazaküldi, súlyosabb esetben hosszabb időre eltiltja a gyakorlástól. A megfegyelmezettek eddig mindig visszatértek.

Az első barantaedzéseket a szikáncsi iskolában tartotta a gyerekeknek Vigh István, a szikáncsi körzeti megbízott. Mivel az iskola ettől a tanévtől már nem működik, a tradicionális magyar önvédelem iránt érdeklődőknek új helyet kellett találniuk. Nemcsak a sportág különleges, a vásárhelyi edző sem mindennapi ember: négy évig teológiai főiskolán tanult, korábban bokszolni járt. Akkoriban az edzések a vásárhelyi Holló utcai, azaz Varga Tamás Általános Iskolában voltak, így oda szép emlékek fűzték. Most meg is nyerte az iskola vezetését. Az egyezség szerint ingyenesen használhatják a barantások az iskolai tornatermet heti két alkalommal – cserébe az intézmény tanárai és diákjai is járhatnak az edzésekre. Mivel a szükséges sporteszközöket az edző biztosítja, azok barantázhatnak, akik más, speciális sportfelszerelést, -eszközt kívánó edzésekre el sem juthatnak.

A sport – és Vigh István körzeti megbízott – fegyelemre nevel, és mindenkit megmozgat. Fotó: Tésik Attila

– Itt benn csak az alapozás folyik, azaz elsősorban az erőnlétre megyünk, de a botot már most is forgatjuk – mondta Vigh István. Aztán hozzátette – amit magunk is tapasztaltunk –, hogy a baranta az önfegyelemre és az akaraterőre is neveli az edzésen részt vevőket. A gyerekek a tornaterembe is beviszik utcai ruháikat, s ha vétenek a fegyelem ellen, akkor szedhetik a cókmókjukat, és mehetnek haza, egy ideig nem látogathatják az edzéseket. Ez a fegyelmező eszköz hatékony: a gyerekek mindig visszatérnek. A legkisebb barantás, Sípos Vajk még csak ötesztendős, míg a legidősebb sportoló majd harmincéves.

– Ha az idő lehetővé teszi, a szabadban folytatjuk az edzéseket, a gyerekek itt sajátítják majd el a botok és a karikás ostor használatát. De nemcsak fizikai, hanem szellemi felkészítés is folyik, a magyar történelem ismerete ugyanis a hazafias nevelés része a barantában. Készülünk arra, hogy részt vegyünk az Ötvenezer lépés a Holdon című túrán. Ennek ellenőrző pontjain történelmi témájú tesztet is ki kell majd tölteniük.
Vigh István példaképe a svájci Pestalozzi, nagyon sokra tartja a pedagógus munkásságát. A gyerekeket az edzésen is arra tanítja, miért fontos, hogy ne adják fel könnyen a munkát, a harcot, ha akadály gördül elébük.

Mi az a baranta?

A baranta magyar küzdősport, művelői szerint a IX. századból ered, fegyveres- és pusztakezes harci technikák, fogások gyűjteménye, amelyet a magyar katonák kiképzéséhez használtak a honfoglalás korától egészen a végvári harcok idejéig. Fogásai régi vívókönyvekben, a pásztorhagyományokban, botos táncokban maradtak fenn. Először a két világháború között magyar katonatisztek foglalták rendszerbe a mozdulatokat, és kutatásuk eredményét a honvédség kiképzésében is használták. Ez a munka a '90-es évek elején újrakezdődött. A baranta ezért – a távol-keleti küzdősportokkal ellentétben – ma is fejlődik. A barantások a puszta kezes harc mellett több régi eszköz, így a bot, a karikás ostor, a fokos használatát is megtanulják, de vívnak karddal, lőnek íjjal, lovagolnak, tanulják a népművészetet és a néprajzot is. Gyakorlói ma mintegy kétezer-ötszázan vannak.