Délmagyar logó

2017. 12. 17. vasárnap - Lázár, Olimpia -3°C | 4°C Még több cikk.

Szabadon engedték a hódokat

Három hódcsaládot – vagyis összesen nyolc példányt – engedtek tegnap szabadon a mártélyi tájvédelmi körzetben. Ezek a rágcsálók hazánkból az 1850-es években teljes eltűntek. A Természetvédelmi Világalap (WWF) magyarországi szervezete tíz éve folyamatosan telepíti vissza őket egykori élőhelyeikre. A tegnapi eseményen az is elhangzott, hogy a közeli város annak idején nem a hódokról kapta a nevét.
Kamerák kereszttüzében vágtak neki a hódok a szabad életnek. Fotó: Tésik Attila
Ennyi kamerát még talán soha, senki nem látott a körtvélyesi holtágnál, mint tegnap, nem sokkal dél után. A fotósok, operatőrök egy fából készített ketrecet álltak körül, melybe szabadon bocsátásuk előtt pár percre három hódot tettek. A WWF magyarországi szervezetének hód-visszatelepítési akciója zajlott a mártélyi tájvédelmi körzetben. A XIX. század elején az európai ártéri erdőkben, így hazánkban is rengeteg hód élt. Prémje, pézsmája és húsa miatt azonban módszeresen vadászták. A magyarországi mészárlása olyan hatékony volt, hogy az 1850-es évek elejére sikerült teljesen kipusztítani.

– Szervezetünk tíz évvel ezelőtt kezdte meg ennek a fajnak a visszatelepítését. A Gemencben engedtük el az első példányokat, s azóta számos helyszínen folytattuk az akciót. Eddig kétszáz példányt telepítettünk, s mára a hazai hódpopuláció a szaporulatnak, illetve a vándorlásnak köszönhetően eléri az ötszáz egyedet – tudtuk meg Márkus Ferenctől, a WWF igazgatójától.

A hód az ártéri erdőkben érzi jól magát, ahol fákat döntve gátat, illetve várat épít magának a vízben. Ez a rágcsáló az egyetlen olyan állat, mely tudatosan alakítja környezetét és építi otthonát. A mártélyi tájvédelmi körzet, ezen belül Körtvélyes, valamint a Sas-ér ideális hely számukra. Három családot költöztettek ide a szakemberek. Körtvélyesnél összesen hat, a Sas-érnél pedig két példányt engedtek el.

Almási István alpolgármester köszöntőjében egy tévedést oszlatott el gyorsan. Ugyanis nem igaz az az állítás, hogy Hódmezővásárhely a hódokról kapta volna a nevét. Ezen a területen soha nem éltek ezek a rágcsálók.

A Bodnár Bertalan Természet- és Környezetvédelmi Oktatóközpont kerítésénél egy információs táblát – Hódító Hódok címmel – is felavattak, melyről sok hasznos tudnivalót ismerhet meg az arra járó a hódokról.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kevesen alszanak az utcán Vásárhelyen

A hideg miatt november elsején Vásárhelyen is megnyílt a krízisszálló, ahol egyszerre húsz… Tovább olvasom