Délmagyar logó

2017. 07. 21. péntek - Dániel, Daniella 22°C | 35°C Még több cikk.

Székkutasi randevú - Piroska alapozta meg a falu hírnevét

Hugo Hartungnak köszönhetően az alig háromezer lelket számláló Székkutas a legismertebb magyar település német nyelvterületen. Varga Sándor polgármester szerint a kutasi puszta egy kisebb Hortobágy. A községben egyszerre tervezik a külterületi utak és csatornák, valamint a faluközpont felújítását.
Német nyelvterületen Székkutas a legismertebb magyar falu. Hírnevét a magyaros vendégszeretetével alapozta meg az 1920-as években cserediákként itt vendégeskedő, később ismert íróvá lett Hugo Hartungnak köszönhetően. A kutaspusztai élményeit az olvasó elé táró, Gyakran gondolok Piroskára című regénye nagy sikert aratott, s a települést az ebből készült világhírű filmek tették igazán ismertté.

Székkutas ma is csöndes, nyugodt település. Nevezetességei közé Varga Sándor polgármester ma is a kutasi puszta természeti értékeit teszi. Szerinte az itt termő gyógyfű, a kamilla egyedülálló, csak erre a tájra jellemző növény az országban.

A község múltja

A székkutasi puszta már a régmúlt időkben is lakott volt, amit a kápolna-dűlői avar temető leletei is bizonyítanak. A Hódmezővásárhely és Orosháza környéki településeket a gyulai várat 1566-ban megostromló török had segédcsapatai tették a földdel egyenlővé. Az élet csak jóval a török kor után indult meg ezeken a területeken, ahol a tanyai életmód vált jellemzővé. Kutaspuszta – melyet Vásárhely a 18. század közepén vásárolt meg a Károlyi grófoktól – a 19. században orosházi betelepülőkkel népesedett be, 1950-ben mintafaluként szervezték meg, ekkor települt ide a Herbária üzeme.

A település dolgos, szorgos lakói erősen kötődnek őseik paraszti gyökereihez. Gregus Máté mintagazdaságának országos híre volt évtizedekkel ezelőtt, s a Takaros Maczelka családról is legendák élnek még a faluban. A kevesebb mint háromezer lelket számláló települést kettéválasztó 47-es főút egyik oldalán a régi Székkutas, míg a másikon az újfalu található. E településrész az 1950-es évek után kezdett fejlődni.

A község látnivalói is a főút közelében találhatók. Így például a Piroska-féle szélmalom, amely nem messze áll a vasútállomástól. A főúthoz van közel a Szent Mihály katolikus templom, amit az 1924-ben lebontott orosházi régi templom anyagából emeltek, de itt áll az 1926-ban épült neoromán stílusú református templom, valamint a Hugo Hartung-emlékmúzeum is.

A táj, a puszta különlegessége a községtől hat kilométerre található kakasszéki-tó, ahol az 1920-as és 1930-as években élénk fürdőélet volt. Itt 1932-ben gyógyvizes szanatórium épült, ami a mai napig működik.
Székkutas 1950 előtt a Hódmezővásárhely-Kutaspuszta nevet viselte. Ezután változott a község neve Székkutasra, s 1979-ig lakóinak háromnegyede még a környező tanyavilágban élt. A helyi hírességek közé tartozik Nótás Szabó Pál költő.

– Ahogy csökkent a puszta területe, úgy gyarapodott a falu – mondta a polgármester, aki szerint a kutasi puszta amolyan kis Hortobágy, ahol nem is olyan régen még a délibáb látványát is élvezni lehetett. A község első embere elmondta, hogy egyszerre tervezik a külterületi utak és csatornák, valamint a faluközpont felújítását.


Nagy sikert aratott játékunk. Fotó: Tésik Attila
Székkutasi randevú


Harmadik állomásához ért megyejáró körutunk, kedden este a székkutasi művelődési házba vártuk helyi olvasóinkat, akik szép számban jelentek meg. A szerencsésebbek értékes ajándékokat nyertek az est végén.

Jó hangulatú estet töltöttünk el kedden megyejáró sorozatunk harmadik állomásán, Székkutason. A művelődési házban rendezett találkozónkon nagy számban vettek részt olvasóink. Varga Sándor polgármester rövid köszöntőjét követően Őrfi Ferenc főszerkesztő-helyettes mutatta be lapjainkat, felhívta a figyelmet arra, hogy eddig milyen kedvezményekkel, akciókkal és rendezvényekkel kedveskedtünk olvasóinknak. Szóba került Szín 5-ös játékunk, a babafotózás, s az olvasóinkkal közösen írt szakácskönyvünk is.

Hocz Pál nyomdavezető lapjaink nyomdai előállításának rejtelmeibe vezette be olvasóinkat. A jelenlévők számtalan jobbító szándékú észrevétellel, javaslattal, kéréssel bombázták stábunkat. A felvetésekre Bakos András, a Délvilág rovatvezetője és Korom András újságíró is válaszolt. Kiderült, olvasóink elégedettek lapunk küllemével és tartalmával, s elsősorban a helyi hírek iránt érdeklődnek leginkább.

A találkozó végén rendezett játékon az is bebizonyosodott, hogy elejétől a végéig átböngészik lapunkat, hiszen valamennyi kérdésünkre helyes választ adtak, így a szerencsések kisebb-nagyobb nyereményekkel távozhattak. 

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Utcák lesznek a kishomoki dűlőkből

Az elmúlt öt-hat esztendő alatt nagyot fejlődött a Vásárhelyhez tartozó Kishomok. Most a… Tovább olvasom