Délmagyar logó

2017. 04. 25. kedd - Márk 6°C | 21°C Még több cikk.

Szenti Tibor - Ilyennek szeretlek, Vásárhely!

Hódmezővásárhely - Szenti Tibor írót, néprajzkutatót a munkája is a számára legkedvesebb helyhez, a Vásárhely környéki egykori tanyavilághoz, a Pusztához köti.
Szenti Tibor, mind etnográfusként, mind szépíróként ezer szállal kötődik a Vásárhely környéki Pusztához, az egykori tanyavilághoz. Néprajzkutatói munkássága révén elévülhetetlen érdemeket szerzett a paraszti élet, a hagyományos népi kultúra bemutatása, ápolása terén, de szépirodalmi munkáiban is vissza-vissza köszönnek az ebben a világban szerzett ismeretei, tapasztalatai. Munkája elismerése ként, 2003-ban megkapta a Hódmezővásárhely díszpolgára címet. 2010-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki.

Szenti Tibor - Ilyennek szeretlek, Vásárhely! - GALÉRIA

Ilyennek szeretlek, Hódmezővásárhely!



Ön milyennek látja, szereti Hódmezővásárhelyt? Várjuk fotóit, történeteit! Mutassa meg, Önnek mi a legkedvesebb a városban!

 
A számára legkedvesebb hely, a vásárhelyi Puszta történelmének és jelenék bemutatása mellett, a kutató mesélt a környék gazdag élővilágáról is. - A Puszta, a török hódoltságot követően sokáig elhagyatott, tavakkal, erekkel teli, szikes talajú terület volt, melyet a parasztok csak az 1740-es években vettek újra birtokba. Ekkor legeltetés céljára, arra alkalmas földdarabokat különítettek el. 1850 után a Pusztát feltörték, kiparcellázták és kiosztották a környékbeli gazdák között. Azok akik földet kaptak, zömében fiatal családtagjaikat küldték ide. A „Rossz-járásnak" is nevezett vidéken keményebb élet várt a földművelőkre. Ugyanazért a termésért többszörösen meg kellett dolgozniuk, ennek ellenére, példamutató munkabírásuknak köszönhetően önállóan működő tanyavilág jött létre. A ma is meglévő pusztaközpontban bolt, temető, imaház, de orvosi rendelő és olvasókör is létesült. 1936-ban, a pósahalmi tanyáján mintagazdaságot működtető Gregus Máté paraszt-író találkozót is szervezett, ahol olyan neves irodalmárok jelentek meg, mint Illyés Gyula, Sinka István, Kárász József vagy Sértő Kálmán.

A Rákosi-korszakban aztán, a kollektivizálásokkal együtt megkezdődött a pusztai tanyavilág felszámolása, az itt élő emberek városokba, falvakba telepítése. Bár a fiatalok elvándorlása és a téeszek rossz gazdálkodása miatt a vidék pusztulni kezdett, az idősek közül sokan az utolsó pillanatig kitartottak otthonuk mellett. Sokakat az összedőlt házuk romjai előtt ülve ért utol a halál. A Puszta elnéptelenedése után, többek közt, az idén májusban elhunyt Dr. Sterbetz Istvánnak, a Madártani Intézet egykori igazgató-helyettesének köszönhetően a vidéket természetvédelmi területnek nyilvánították. Az állami tulajdonban lévő több ezer hektárt őshonos állatok, szürkemarhák, racka juhok lakják, de olyan fokozottan védett fajoknak is otthont ad, mint a gólyatöcs vagy a széki lile. Kora tavasszal és késő ősszel darvak is megjelennek. A területet az itt dolgozók szigorúan védik, évente csak egyszer, szeptemberben, a Fehértó Napján nyitják meg a nagyközönség előtt, amikor is túrákat, csoportos madárleseket szerveznek az ide látogatóknak.

Szenti Tibor - Ilyennek szeretlek, Vásárhely! - GALÉRIA

Számomra a Puszta az a hely, amely megőrizte a keményen dolgozó és küzdő emberek szellemiségét. Amikor kimegyek érzem, hogy körbevesz egy elmúlt világ, ugyanakkor átjár az a természetes szabadság, amelyet ez a különleges vidék létrehozott.

* * *

Sorozatunk korábbi írásai


Bán Sándor - Ilyennek szeretlek, Vásárhely!
Kandó Tamás - Ilyennek szeretlek, Vásárhely!
Dr. Marosi Erzsébet - Ilyennek szeretlek, Vásárhely!

Olvasóink írták

  • 14. Beroesz 2012. október 29. 07:55
    „12. Büfékocsi 2012.10.28. 11:16

    1947-ig Vásárhely része volt.”
  • 13. emese03 2012. október 28. 12:12
    „A jelenlegi Vásárhelyhez semmi , csak annyi , hogy a vásárhely-kutasi puszta összetartozik a kardoskúti pusztával a megyehatár szinte kettészeli , Székkutasról kelet , délkelet irányba át lehet jutni Pusztaközpontra , mindenkinek ajánlom , biciklivel vagy gyalog , csapadékmentes időben szép kirándulásban lehet részünk -Szenti Tibor ezeket az utakat is bejárta-könyvei erről tanúskodnak , ez a puszta a mai napig A VÁSÁRHELYIEKÉ is , mondom én: egy székkutasi”
  • 12. Büfékocsi 2012. október 28. 11:16
    „Ja azt majdnem elfelejtettem megkérdezni, hogy a Hmvhely városhatárától kb. 25km-re lévő Békés megyei Kardoskúti pusztaközpontnak, és a Fehér tónak mi a fene köze van a jelenlegi vásárhelyhez?”
  • 11. Büfékocsi 2012. október 28. 07:44
    „Igen, szerintem is kissé hiányos a cikk a szóban forgó hely meghatározását illetően. Kardoskút-pusztaközpont, ahonnan nem messze található a Fehér tó, ahol elsősorban a sokféle madár figyelhető meg, különösen a vonulási időszakban. Aki ide el akar jutni, annak annyi a dolga, hogy vásárhelyen belül rákanyarodik a Csomorkányi utcára (persze a városból kifelé tartó sávjára) és attól függően, hogy mit engedhet meg magának, elkezdi taposni a pedált, nyomja, vagy húzza a gázt. És egészen addig megy ezen az úton, amíg úgy nem érzi, hogy darabjaira hullik alatta a jármű amivel eljutott odáig. Egy pár száz méteres távon ugyanis annyira tönkre ment az út, hogy csupán lépésben lehet haladni, különben leérhet a hagyományos személyautók alja! Akkor álljon meg, szálljon ki/le, a járművéről, megérkezett a kardoskúti pusztába. Egész évben kiváló kirándulóhely.”
  • 10. Beroesz 2012. október 27. 22:58
    „Nem szeretem, ha múlt időben beszélnek a tanyavilágról.

    Ha a Plohn József által megörökített népies kisparaszti világ el is veszett, (idejét túlélt jelenségként kommunista beavatkozás nélkül is elveszett volna) de igenis sokan élnek ma is Vásárhely pusztáin és sokakban él a régi tanyasiak teremtő szellemisége. Ők modern körülmények között küzdenek, küszködnek és dolgoznak azért, hogy ez az örökség fennmaradjon.”
  • 9. alexy 2012. október 27. 22:02
    „A cikkben benne van a válasz: Pusztaközpont. Kardoskút mellett, Fehér tó felett található a hely. A fotókból is ítélve arrafele jártak.”
  • 8. booo 2012. október 27. 20:06
    „4. történész - Köszönöm! Én is arra gondoltam először, de Batidán nincs temető. Kútvölgy még szóba jöhet, ott volt temető (1 sír található benne!! ), a régi szanatórium lévén orvosi rendelő talán. Viszont imaházról nem tudok ott. Érdekes...

    Esetleg tudja valaki a helyes megfejtést?”
  • 7. Egyolvasó 2012. október 27. 19:59
    „Meg kellene kérdezni Kovács Tündééket is, hogy ők miért szeretik Vásárhelyt??
    http://www.delmagyar.hu/hodmezovasarhely_hirek/496_ezres_futesszamla_hodmezovasarhelyen/2297966/”
  • 6. lordzola 2012. október 27. 19:10
    „A baj csak az, hogy régtől puffogtatott sablonok, szterotípiák sokasága köszön vissza. Halál unalmas, dagályos szövegeitől már Lázár is besokallt! Igaz kislányát betólta egy zsíros állami állásba. Vicces abban a kék kezeslábasban! Felcser attitűd? A háttérben maradva sokan jobban értékelnék egyébként értékes munkásságát”
  • 5. történész 2012. október 27. 18:25
    „Hála istennek a puszta egy részét újra pusztává tették.így került sor a mi Szőkehlmi tanyánk pusztásítására is, miután nagyszüleim kihaltak...csak a bíbic járhat ma arra szabadon.”
  • 4. történész 2012. október 27. 18:23
    „Nem vagyok most így kapásból biztos benne,de nekem úgy tűnik,hogy Batida.”
  • 3. booo 2012. október 27. 15:53
    „Isten éltesse és sok erőt, kitartást a munkásságához!
    Honlapját szoktam böngészni, nagyon érdekes írasai vannak!
    Ebben a cikkben nem értettem hogy hol volt saját temető és orvosi rendelő?”
  • 2. UtólagKapitány 2012. október 27. 15:44
    „Szépek Szenti Tibor képei! A természet szépsége.”
  • 1. UtólagKapitány 2012. október 27. 15:44
    „Szépek Szenti Tibor képei! A természet szépsége.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Lázár János meglátogatta az elhunyt nő családját

Lázár János péntek reggel találkozott az M5-ös autópályán szerdán történt tragikus balesetben elhunyt nő családjával és mély részvétét fejezte ki a hozzátartozóknak. Tovább olvasom