Délmagyar logó

2017. 01. 20. péntek - Fábián, Sebestyén -9°C | 0°C Még több cikk.

Török Bálint alispán díszsírhelyet kapott Vásárhelyen

Szétszóródott az idők során Török Bálint egykori vásárhelyi alispán, országgyűlési képviselő rokonsága. A város egykori elöljáróját – akinek rokonai Székkutason, Debrecenben és Mártélyon is élnek – március 15-én újratemették Vásárhelyen.
A Székkutason élő Pap Imréné Török Judit a keresztlányától hallott arról, hogy a vásárhelyi önkormányzat díszsírhelyet adományoz és újratemeti dédnagyapja bátyját, Török Bálintot, Vásárhely 1848-as országgyűlési képviselőjét, későbbi alispánját.

– A március 15-i újratemetésen magam is ott voltam, s ott bemutattak Török Imrének, aki azt mondta, hogy ő is leszármazottja Török Bálintnak. Többet azonban nem tudtunk beszélni egymással, így végül nem bogoztuk ki a rokoni szálakat – mondta Judit néni, aki elébünk tette Török Bálint fényképét. Török Bálint nevével a Csongrád vármegye története című kötetben találkozott Judit néni, de a jeles előd szerepel Móricz Zsigmond Rózsa Sándor című regényében is.

Török Bálint élete

Jelentős hatást gyakorolt Török Bálint tevékenysége Vásárhely történetére az 1848-as szabadságharc és az 1867-es kiegyezést követően is. Török Bálint 1848. március 26-án a város főterén ismertette, mi történt Pesten. A vásárhelyiek tőle hallhatták elsőként a 12 pontot. Másodalispánná választották a megújult megyei tisztikarban, majd június 20-án országgyűlési képviselő lett. A szabadságharc után bujdosott, majd visszatért Vásárhelyre, ahol 1860-ban ismét másodalispán lett, majd 1865-ben újra országgyűlési képviselőnek választották. Két évvel később már az első alispán tisztét töltötte be. Nevéhez fűződik a betyárvilág felszámolása a város határában, illetve az, hogy 1873-ban Vásárhely törvényhatósági jogot nyert.

Az unokatestvérénél lelt rá a feketehalmi olvasókör tagjait ábrázoló nagyméretű fotóra, amelyen elegánsan felöltözött, bajszos férfiak néztek az optikába, s azon keresztül a jövőbe. Volt, aki cigarettáját, más a pipáját tartotta a kezében.

– Ez az én dédnagyapám – mutatott Török Bálintra Judit néni. – Én már csak azt tudom, hogy apai nagyapámék még a mágocsi úton laktak, majd átköltöztek Pósahalomra. A nagymamám a Vásárhelyről származó Tornyai Júlia 1920-ban, a nagyapám 1936-ban halt meg. Édesapámék itt gazdálkodtak bérelt földön Székkutason, a feketehalmi pusztában. Ő mesélte, hogy élt valamikor egy rokon, akit csak Úrbátyámnak nevezett, aki valamikor alispán és országgyűlési képviselő is volt Vásárhelyen. S nem nagyon lehetett róla akkoriban beszélni sem. 1971-ben egy temetés alkalmával fedeztük fel a sírját a Kincses temetőben – mondta. A néni hat testvérével paraszti életet élt. A termelőszövetkezetek szervezése előtt napszámba járt a módosabb gazdákhoz, majd amikor megalakult a Béke Tsz, ott kapott munkát. 1971-ben költöztek be a tanyáról a faluba, ekkor léptek át a csicsatéri Béke Tsz-be, mely 1986-ban egyesült a Kossuthtal – avatott be bennünket Judit néni a családja és a kor történelmébe.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Hová gurultak adóink egy százalékai?

Kutya, macska, gyerek, iskola, egészség, sport: a vásárhelyiek adakozókedvét ezek a fogalmak… Tovább olvasom