Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Újra megjelentek a hódok Mártélynál

Mártély - Kúposan lerágott fatörzsek, gallyakból, ágakból épült gátak. Visszatértek a hódok a mártélyi holtágba.
A WWF nemzetközi természetvédelmi szervezet nyolc eurázsiai hódot engedett szabadon 2006 novemberében a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben. Az állatok igen rövid időn belül elhagyták a nekik otthonul szánt Körtvélyesi-holtágat, egy család azonban a közelben, a Kenyereéri-csatornánál telepedett le. Később, a rágcsálok életterét megvizsgálva kiderült, a térségben maradt hódok mellé utódódok is érkeztek.

Visszatérnek a hódok a mártélyi holtágba.
Visszatérnek a hódok a mártélyi holtágba. Illusztráció.

 Mindent Vásárhelyről

A delmagyar.hu hivatalos Hódmezővásárhely Facebook-oldala, nem csak vásárhelyieknek.

- A rágásnyomok alapján megállapítotuttuk, hogy a megtelepedő állatok szaporodtak is. Ez a hódcsalád azóta is ezen a területen él, az utódokról azonban keveset tudni. 2011-ben viszont, nagy örömünkre és meglepetésünkre ismét megjelent a faj a Mártélyi Tájvédelmi Körzetben, méghozzá a holtág forgalmasabb részén, a mártélyi üdülőterület közelében. Már ebben az évben volt szaporulat. Két utódot sikerült is a család háborgatása nélkül megfigyelnünk. Egy évvel később a holtág egy távolabbi szakaszán egy másik vár is elő került. Feltételezhető, hogy egy újabb család jelent meg a körzetben - tudtuk meg Horváth Dénestől, a Kiskunsági Nemzeti Park természetvédelmi őrétől, aki hozzátette, elképzelhető, hogy a Mártélynál megtelepedő példányok a 2006-os telepítéskor szabadon engedett hódok utódai, ám az is előfordulhat, hogy az állatok a folyón leúszva érkeztek a dél-alföldi településre.

Hód-visszatelepítési program

A Magyarországon egykor őshonos állatok visszatelepítése 1996-ban kezdődött meg. A WWF által indított akció keretében közel 250 egyed talált otthonra az országban. A visszatelepítési program egyik utolsó állomása volt az Alsó-Tisza vidéke, a Kiskunsági Nemzeti Park alá tartozó Mártélyi Tájvédelmi Körzet. A projekt révén ma már közel félezres hódállomány él Magyarországon, legtöbbjük a Kisalföldön, a Hanság területén, de a Tisza dél-alföldi szakaszán is egyre nagyobb számban fordulnak elő.
A Mártélyi Tájvédelmi Körzet a hódok mellett több ezer állat- és növényfaj élőhelye. Ebből adódóan az itt folyó munka is igen sokrétű. - Az igazgatóság vagyonkezelésében lévő földterületek egy részén a Kiskunsági Nemzeti Park maga gazdálkodik, más területek kezeléséről haszonbérlet útján gondoskodik. A mezőgazdasági területeken a természetvédelmi szempontok elsőbbséget élveznek, erre már a haszonbérleti szerződéseket megelőző pályázati eljárás során felhívjuk az érdeklődő gazdák figyelmét. Itt például a rétek kaszálását nem feltétlenül akkor végzik a gazdálkodók, amikor az a takarmány minősége szempontjából a legideálisabb. Az időpont megválasztása során figyelembe vesszük a réteken költő madárfajok költési idejét. A természetvédelmi kezelés ugyanakkor magába foglalja a környezeti nevelést, a kutatások koordinálását és az élőhelyfejlesztést is. Az utóbbi elsősorban pályázati forrásokból valósul meg. Jelenleg egy, a Mártélyi-holtág vízpótlását - egyben rehabilitációját - célzó pályázat van előkészületi fázisban- ismertette a nemzeti parkban folyó munka fő irányvonalait Horváth Dénes.

Olvasóink írták

  • 10. Központi 2013. április 20. 16:40
    „Kedves " aggodo" ! Nagyon érdekesen ír a hódok életéről és a sérült hód ápolásáról. Jó egészséget kívánok Önnek.”
  • 9. aggodo 2013. április 20. 07:10
    „Mindig meg kell hagyni az allatoknak a menekulesi lehetoseget,mert ha ez nincs meghagyva nekik,akkor vedekezesbol tamadnak mert nincs lehetoseguk elmenekulni,mint a minszki horgasznal.Eleg butan csinalta a fenykepezest,hogy nem nezett elotte korul,hogy nem e eppen a hodvar tetejen akart kepet csinalni,vagy a vizben allt pontosan a bejaratuknal.
    Azt tudom,hogy meg a prerifarkas sem meri oket megtamadni.En is csinaltam mar kepet hodrol,amint egy fa alatt eszegetett,de harom meter tavolsagbolbiztonsagi okbol,mivel kint a fuvon nem tudnak ugy szaladni,mint amilyen gyorsak a vizben.”
  • 8. Központi 2013. április 19. 17:05
    „Most olvastam egy német újságban,a hírek között,hogy Minszk mellett egy horgász akart a hódról fényképeket készíteni, amikor az állat hirtelen a combjára ugrott . Olyan erősen megharapta,hogy amire a mentőorvos megérkezett, elvérzett,annak ellenére,hogy a barátja megpróbált segíteni a sebesültön. Én is láttam békésen úszó hódot a telepített csatornában,de - gondolom- az óvatosság nem árt.”
  • 7. aggodo 2013. április 17. 13:29
    „Most olvastam el a tobbi hozzaszolasokat.Sajnos,ez Magyarorszag,Baliho.Agresszivitas.Kutyat a hodra uszitani?Hol elnek?En tilatnam ott egyaltalan az osszes allattartast,mert annyira primiutivek,allatkinzok es agresszivak a magukat humannak nevezo emberek..
    Az ertesulese kisse teves,mivel az amerikai hodok dupla nagysaguak,mint az eruropaiak es meg azok sem erik el a harmincot kilot.Az is furcsa szamomra,hogy ott miert paroznak juniusban a hodok?.Telire szuletnek a kicsik ?Nem logikus,mert telen egyebkent is szukeben vannak az ennivaloval es az anyanak is jobban ,vitamindusabban kell taplalkoznia.Igaz,.hogy a hod is vedekezik,mint minden vadonelo vagy haziallat,de meg is tudja magat vedeni.A kamerazas nem bantja a szokasos eletuket,ha megfeleloen bujtatva van az felszerelve.Legalabb egy kicsit megismerik oket es nem fogjak a kutyaikat rajuk uszitani.Nalunk borton jar az ilyenert.Jogosan,mert vedettek.. A hod egyebkent nem agressziv allat,de ha veletlenul az ember a hodvaruk kozeleben horgaszik,mint ahogy egyszer megtortent velunk,kiuszik a vizbe,ott koorz es a farkaval hangosan csapkodja a vizet,hogy elijessze az embert,mivel vedi a teruletet.Minden hidcsaladnak meg van a sajat terulete.Csak ennyi.Remelem,hogy legalabb a mostani gyerekek megismerik a viselkedesuket,megtanuljak tiszteli a termeszetet es a benne elo allatokat,nem fognak kutyakat uszitani vedtelen ,senkit nem banto elolenyekre sem kinozni allatokat,mint makoi sintertelepen..Felhaboirito es erthetetlen ez a viselkedesi forma ott,de mindenben ugyanez van.Az emberek kozotti viszonyban is.Nagyon sok felzarkozni valajo van az orszagnak minden teren,hogy legalabb az unio minimum elvarasainak eleget tegyen.”
  • 6. aggodo 2013. április 15. 14:42
    „Nekunk is vannak hodjaink.Nem tudom,hogy mennyit ismernek roluk.A hodok rendkivul intelligens,csaladban elo allatok.Nem szeretik a gyorsfolyasu vizeket.Par tipusu fat esznek,azert olyan helyeken telepszenek le,ahol ezekbol a fakbol van sok.Kedvenc eteluk a fuzfa vekony agai,kulonosen a fiatal barkas agakat szeretik,ugy eszik,mint a spagettit.Hosszu ideig elnek,majdnem harminc evig.Azt nem tudom,ismerik-e,hogy a varuk tobb szobabol all.Az egyik szoba a szaritkozo helyiseg,mert a hideg viz utan meg kell szaritani a bundajukat.A csalad egyutt el a gyerekekkel ket eves korukig,de mar az elso ev utan be vannak fogva ok is dolgozni,hogy megtanuljanak mindent.A masodik evben szuletett gyerekeket a nagyobb testverek segitik gondozni.A hodvar szaritkozo helyisegeben csinalnak a gyerekenek egy kis furdomedencet,ahol het hetes korukig tanulnak a vizben uszn,csak utana engedik ki oket a folyovizbe .Sot,ami szinten intelligens viselkedesre utal,gazdag a szokincsuk.Beszlgetnek a kicsikhez es ha azok rosszat csinalnak,meg is legyintik oket. A hodoknak a wc-je a varon kivul van.Az elelmiszerraktatuk is.Eszik a vizben levo novenyeket is,de azok szamara polcokat csinalnak,hogy meg tudjak elozoleg szaritani.
    Az amerikai hodok hatalmasak az europaiakhoz kepest. A hazaspar elete vegeig egyutt marad.A felnott telen az ennivo nagyreszet odaadja a kicsiknek,igy o nagyon lefogy tavaszra,Viszont,ami az alaltoknal rendkivul ritkasagszamba megy az,hogy ha egy csaladnak valamiert nincs eleg ennivaloja telire,a masik csalad megosztja veluk az ennivalot.Mi eppen egy serult hodot etetunk,aminek az egyik hatso laba el van torve. Hordjuk neki a fuzfavesszot es a patak szelen hagyjuk,hogy ne kelljen neki a fajos labbal hosszan gyalogolnia a fuzfaig.Mindig alkonyatkor jeloenik meg ennivaloert.Az erdobe sem tud most bemenni,igy mig ossze nem forr a laba es meg nem tanul harom labbal kozlekedni.Segitunk neki,hogy tulelje,mert a csalad biztosan szamit ra,mivel a kicsik aprilis,majusban szuletnek majd.
    A hodoknak nem egeszen jo a latasuk,viszont a hallsuk es a szaglasuk rendkivul jo.”
  • 5. tol 2013. április 13. 22:03
    „lámpalázas lesz. Még ennyit se tudsz?”
  • 4. digweed 2013. április 13. 12:32
    „És ugyan hogy zavarod kamerázással a hódot,te géniusz? :DD”
  • 3. balihoho 2013. április 13. 07:03
    „Erről a hód bekamerázásról, nem hallottam, de megjegyzem, a hód védett, életének szándékos zavarása, /kamerázás,/ is büntethető!”
  • 2. DMagóg 2013. április 12. 15:25
    „"Lázár János hódvalóságshow-t indít 4,3 millió Ft 2011.04.24. 13:42 - barb Lázár János cukisággal akarja feldobni Hódmezővásárhely önkormányzati portálját, ősztől hódokat nézhetünk online."

    "2006 novemberében telepítettek hódokat a Mártélyi Tájvédelmi Körzetbe, de mára ezek közül csupán egy család maradt itt. Az ő életükbe lehet hamarosan bepillantást nyerni, ugyanis az országban egyedülálló módon kamerákkal szerelik fel lakóhelyüket. A város egy honlapot is létrehoz, így ezen élőben lehet figyelemmel kísérni az állatok mindennapjait. A weblapon Tölgyesi György természetvédelmi tanácsadó fotóit is meg lehet majd tekinteni. A beruházás több mint 4 millió forintba kerül, az élő adás néhány hónap múlva indulhat el."

    Látta már valaki? A pénz megvan még?”
  • 1. balihoho 2013. április 12. 09:28
    „A hód, Európa legnagyobb testű vadon élő rágcsálója. Testsúlya elérheti kifejlett korában, a 35 kilós súlyt is. Termeténél fogva, az emberre is veszélyt jelent, mint ahogyan ezt néhány vele kapcsolatos sajnálatos baleset is bizonyítja, a szándékosan sarokba szorított hód védekezik, és jól fejlett fogazatának köszönhetően, halálos sérülést is okozhat. Éppen ezért, a kutyát sem ajánlott a hódra uszítani, ha kirándulás közben véletlenül az utunkba kerül. Ez egyébként ritka, mert alapvetően a hód, kerüli az emberrel való találkozást, másrészt inkább éjjel aktív. leginkább a júniusi párzási időszakban kerülhet, nagy ritkaságként a szemünk elé, egy egy példánya. Kekem a múlt évben volt alkalmam megfigyelni a mártélyi holtágnál egy kifejlett hódot, elég közelről, mivel horgászat közben, csendben ültem a csatorna parton, tőlem pár méternyire úszott el. Mivel mozdulatlanul figyeltem, semmi olyat nem tett ami támadást jelentett volna. Tehát a hód emberre csak akkor veszélyes, ha szándékosan sarokba szorítják, és életét ösztönösen védi.”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Negyven kortárs alkotás Hódmezővásárhelyen

A tavalyi vásárhelyi képzőművészeti szimpóziumon részt vett művészek alkotásaiból nyílik kiállítás szombaton délben a Tornyai János Múzeumban. Tovább olvasom