Délmagyar logó

2017. 10. 22. vasárnap - Előd 10°C | 20°C Még több cikk.

Utolsókból lesznek az elsők

Hódmezővásárhely - Sorban álltunk, tülekedtünk, de különböző trükkökkel állandóan megelőztek bennünket Vásárhelyen. Tapasztalatunk szerint a boltokban a nyugdíjasok, míg a buszmegállóban a fiatalok furakodnak ügyesebben.
A legtöbb vásárhelyi türelmes, békésen vár a sorára, nem nagyon veszi zokon azt sem, ha valaki megpróbál elébe kerülni sorban állás közben. Tegnap kipróbáltuk, hogyan reagálnak a tolakodásra – nyilván azért, mert ez nap mint nap előfordul.

Egy városközponti élelmiszerboltban azonnal megtorpantunk: az egyetlen működő pénztár felé kígyózó sornak ugyanis két vége is volt. Egy csecsemője kocsiját toló kismama mögé kétfelől is beálltak: mindketten nyugdíjasok. Szótlanul méregették egymást egészen addig, amíg újabb pénztár nem nyílt. Az új pénztáros mozgolódására könnyedén rámozdultunk, s majdnem utolsóból máris elsők lettünk. Sikerünknek nem örülhettünk felhőtlenül, az addig egymással foglalkozó asszonyságok hangos méltatlankodásban törtek ki. Az egyikük arra hivatkozott, siet: mindjárt indul a busza. Megsajnáltuk, és előreengedtük. Kár volt: vagy húsz perccel később is az üzlet közelében beszélgetett. Ügyes volt az a nyugdíjas asszony is, aki a zöldséges standnál kért meg, hogy engedjük előre, csak egyetlenegy padlizsánt vesz. Az eladókhoz érve már majdnem fizetett, amikor eszébe jutott: mégis vinne két kiló krumplit, egy csomag petrezselyemzöldet, néhány répát és egy fél dinnyét. A mögöttünk állók jól érthetően „pofátlannak" nevezték.

A fiatalok tülekedtek a leginkább - Fotó: Tésik Attila
A fiatalok tülekedtek a leginkább - Fotó: Tésik Attila

A Kossuth téri buszmegállóban azonban már mi kaptuk meg a magunkét, igaz, nálunk fiatalabbaktól, ráadásul lányoktól. Egy darabig az árnyékban vártunk, a busz várható érkezése előtt tíz perccel a megállóba tódult át a tömeg. Diplomatatáskás férfiak, középkorú, kalapos asszonyok és a néhány nyugdíjas állt oda először. Öt perccel a járat érkezése előtt mi is kiléptünk az árnyékból, bele egyenesen a forró napsütésbe. Ám nem az emberek mögé, hanem elé, elébük, közvetlen a járda szélére álltunk – úgy, ahogyan azt itt mások szokták. Mögöttünk többen is hangoskodni kezdtek. A tömeg mégis szorosan zárt mögöttünk, tolakodnunk kell, hogy megmaradjunk a járdán, ne lökjenek le az úttestre. Amikor feltűnt az utca végén a járat, akcióba léptek a várakozó tinédzserek: fapofával előztek le bennünket, nem sokat teketóriáztak, leálltak egyenesen az úttestre. A forró napsütéstől bágyadt utazók a busz érkezése előtti másodpercekben felengedték őket a járdára. Ezt ma így kell csinálni.

Olvasóink írták

  • 3. pillecukor 2009. július 23. 11:30
    „Évekig jártam busszal.
    Az idős nő fiatalt meghazudtoló módon lökött fel, mert látni vélt egy helyet még, közvetlenül a sofőr mögött. Úgy megküldött egyem a kis szívét, hogy 8napon belül gyógyuló sérülést szereztem ugyan, de a nő leült és bájosan mosolygott, hogy jééé, van helye. Bocsánatkérés és minden más nélkül. A sofőr nagyon rendes volt, azonnal a segítségemre sietett, a hölgyet pedig letessékelte a buszról, és elindult a járat. Hazaérve kijöttek elém, bevittek a kórházba és hüLyén néztek rám, nem hitték el hogy mi történt.
    Érdekes módon, sok idősnek a buszig a lába nyomát nem látni, de ott már előkerül a bot meg a járókeret, és hogy milyen beteg, mennyibe kerül a gyógyszer, amiből sokat fogyaszt.

    Sokszor én sem adtam át a helyem, (még a fenn említett eset után sem), mert volt olyan eset, amikor közölte, hogy márpedig én most, rögvest át fogom adni a helyem. Nem kell pofátlankodni. Egy mosollyal és egy legyen szíves-sel simán átadtam volna, de így nem.”
  • 2. Norman_Bates 2009. július 22. 06:39
    „Nyugodt lehetsz, a nyugdíjas túródik a buszon, villamoson egyaránt, de úgy, hogy fel is lök.
    Mert hát borzasztóan sürgős neki, nem akar lemaradni a ralf atyáról.”
  • 1. szvsz 2009. július 21. 19:58
    „Ez de mekkora egy kamu cikk...
    Én igen sokat járok busszal, és történetesen a gyakran állok eleve elől, vagy előre megyek. Soha senki nem tett megjegyzéseket. Nem morgott soha senki, ha valaki előre tolakodik. De persze az újságírónak rögtön ilyen tapasztalata van. Sőt elárulom, hogy igen gyakorta előre is szokás engedni néhány öreget. Nem mindent csak aki túl közel van az ajtóhoz, mert ha valaki akkor ők képesek dúródni...”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Angliában takarít az óvónő

Hódmezővásárhely - 21 évig óvónő volt Vásárhelyen, egy éve azonban az angliai Surrey-ben dolgozik a… Tovább olvasom