Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

Vásárhelyiek a nagyvilágban: tanulás külföldön

Hódmezővásárhely - Egyre többet hallani arról, hogy fiatalok ezrei hagyják el az országot minden évben, hogy a középiskolai tanulmányaik befejeztével külföldön tanuljanak tovább. Ugyanakkor az ennél fiatalabb korosztály is egyre mobilisabb. Sokan még az érettségi előtt belevágnak a külföldi kalandba. Így van ezzel sok vásárhelyi fiatal is.
Megbecsülni is nehéz, hogy a hallgatói szerződések illetve a keretszámcsökkentések miatt hány középiskolás dönt úgy jövőre, hogy az érettségi vizsgákat követően külföldön tanul tovább, annyi viszont bizonyos, hogy csak a 2012-es felvételi időszakban 32 ezerrel kevesebben jelentkeztek magyarországi felsőoktatási intézménybe, mint egy évvel korábban.

Két olyan vásárhelyi fiatallal beszélgettünk, akik még az érettségi előtt belevágtak a külföldi kalandba.

Dán kaland

- 2005. szeptemberében mentem ki tanulni, egy évre Dániába, Andebolle faluba. Az egyik barátomtól hallottam erről a lehetőségről, aki akkor már kint volt. Ez tulajdonképpen egy alternatív iskola, nem igazán lehet összehasonlítani az itthoni középiskolákkal. Elsősorban művészeti képzés folyik náluk, valamint nagyon komoly nyelvoktatás. Az iskola sajátossága abban áll, hogy minden évben a törzsanyag mellett kiemelt figyelmet kap valamelyik európai ország nyelve, kultúrája. Amikor én kint voltam Spanyolországgal foglalkoztunk. El is vittek minket többek közt Madridba és Barcelonába. De láttuk Salvador Dalí vagy éppen Antoni Gaudí szülőházát is - meséli 7 évvel ezelőtti élményeit a most 24 éves Csanki István. A Szegedi Tudományegyetem joghallgatója a kint szerzett biztos nyelvtudásban és az ott köttettet barátságokban látja az út igazi értelmét.

Csanki István szürke felsőben, a kép közepén.
Csanki István szürke felsőben, a kép közepén.

- Ma is jó viszonyban vagyok több egykori diáktársammal. Voltam is kint többüknél Dániában illetve Norvégiában, de például amikor az iskola egyik csoportja Magyarországon járt engem is meglátogattak. Dánul sajnos nem tanultam meg, de angolul tökéletesen megértetem velük magam. Az út után egyébként szinte azonnal sikerült letennem a középfokú nyelvvizsgát, majd nem sokkal később a felsőfokút is - teszi hozzá.

Arra a kérdésünkre, mit szóltak a szülei és a vásárhelyi iskolája ahhoz, hogy egy évet egy másik országban tölt, elmondta, felismerve a vissza nem térő lehetőséget, mindenben támogatták. - A szüleim és az iskola is belátta, hogy ez egy remek tapasztalat lehet a számomra. Lehetőség arra, hogy világot lássak, kapcsolatokat építsek és, hogy elsajátítsak egy idegen nyelvet.

Bemutatkozás a barbecue partin

Egy másik hódmezővásárhelyi fiatal, Oswald Viktor azonban még csak most kezdi megtapasztalni a kinti élet örömeit és nehézségeit. - Idén szeptemberben jöttem ki Ausztriába, Bécsbe, és a tervek szerint 2013. júniusában megyek csak haza véglegesen. A fogadtatás nagyon barátságos volt. Az első nap egy barbecue parti keretében bemutatták az új diákokat az iskola többi tanulójának, másnap pedig a tanárokkal is megismerkedhettünk. Körbevezettek az egész iskolában. Mindent megmutattak. Bár kezdetben a család és a barátok hiánya miatt nehéz volt, illetve sokszor a nyelv megértése is gondot okozott, mostanra sikerült beilleszkednem. Persze az otthoniak most is hiányoznak, de az internet segítségével továbbra is napi kapcsolatban vagyok velük - meséli a kezdeteket a Németh László Gimnázium diákja, aki az osztrák és a magyar iskolarendszer közötti, általa tapasztalt különbségekről is beszámolt.

- Még az elején tisztáztam a tanárokkal, hogy elsősorban nyelvet tanulni vagyok kint és nem azért, hogy kiváló jegyeket szerezzek például történelemből. Ezt szerencsére elfogadták és ekképpen viszonyulnak hozzám. Az viszont látom, hogy az itteni középiskolai oktatás sok tekintetben más, mint otthon. Ausztriában a nyelvoktatás sokkal erősebb, mint otthon. Jelenleg négy nyelvet tanulunk egyszerre, viszont a reál tárgyakat, a fizikát, a földrajzot sokkal magasabb színvonalon oktatják Magyarországon - meséli.

Kérdésünkre, tervez-e, hosszabb kint tartózkodást a későbbiekben, igen határozottan válaszol. - Most még nem. Mindenképpen szeretnék hazamenni. A család, a barátok, a peca, a vízilabda, minden hazahúz. Megtanulom a nyelvet, júniusban megyek haza.

A sógoroknál ingyenes a felsőoktatás - nincsenek egyedül

A magyar diákok körében a leggyakoribb célországok közt Németország, Nagy-Britannia és Ausztria szerepel. Az utóbbi a földrajzi közelsége mellett azért is lehet népszerű, mert itt az állam tandíjmentességet biztosít az EU valamennyi polgárának. De nem csak a "sógoroknál" ingyenes a felsőoktatás Európában. Nem kell költségtérítést fizetni a szlovén, a skót és az ír egyetemeken sem, valamint több francia illetve izlandi intézmény is csak egy egyszeri, jelképes összegű regisztrációs díj megfizetésére kötelezi hallgatóit.

Azok számára is számos ösztöndíj lehetőség kínálkozik, akik felsőfokú tanulmányaikat valamelyik magyar egyetemen-főiskolán kezdik meg és csak később döntenek úgy, hogy diákéveiket egy külföldi tanulmányúttal is színesítenék. A legismertebb ezek közül az idén 25 éves Erasmus-program, melynek keretében eddig közel 3 millió európai diák kapott lehetőséget arra, hogy egy másik ország egyetemén tanulhasson.

25 éves az Erasmus-program

A program 1997-es magyarországi bevezetése óta közel 32 ezer magyar fordult meg erasmusos cserediákként külföldön. Németország és Nagy-Britannia itt is a legfelkapottabb országok közt szerepel, de sokan utaznak Spanyolországba illetve Franciaországba is. Nem csak a fiatal felnőttek, a 18 éven aluli korosztály is egyre mobilisabb. Ma már számos lehetőség kínálkozik azok számára is, akik még a középiskolai éveik alatt eltöltenének egy vagy akár több évet egy idegen országban. A diákok állami illetve magániskolák közül választhatnak.

Az előbbi esetben csak a kinttartózkodás költségeit kell állnia a családnak, az utóbbi esetben azonban magáért az oktatásért is fizetni kell. Sok esetben így is megéri, hiszen az iskolák többsége a hazai nyelvtanfolyamok árai alatt hirdetik magukat.

Olvasóink írták

  • 4. airwaves 2012. december 13. 23:51
    „3. Hétszűnyűkapanyányimonyók
    Ámen.”
  • 3. Hétszűnyűkapanyányimonyók 2012. december 13. 07:21
    „Igazából én üdvözlöm az ilyen jellegű cikkeket.
    Mert az ilyenek felhívja a figyelmet arra, hogy az embereknek ki van a f*a az elnyomó, munkás, szakmunkás osztály elnyomására támaszkodó országvezetésből.
    Majd amikor elfogy az összes pénzt érő szakmunkás akkor a főnök (aki pár alkalmazottból egyedi rendszámos luxusverdát képzel magának) aki eddig azt hangoztatta, hogy senki nem pótolhatatlan, majd felvesz valami csövest, hogy belenyúljon a millió forintos szerkezetbe, vagy kiszáll a szlovák rendszámos bmw-ből és csinálja maga.
    Valamiféle egyensúly egyszer csak kialakul, nem hiszem el, hogy csak rabszolgának vagyunk jók”
  • 2. balihoho 2012. december 12. 08:50
    „Vásárhelyen, hacsak nincs valaki olyan pozícióban mint Lázár, nem lehet egzisztenciát teremteni, na de nem ülhet mindenki bársony székben! Legreménytelenebb helyzetben, a munkanélküliek, és a közmunkások vannak, jövedelmüket tekintve, még a puszta létük is elkeserítő! Egzisztenciáról pedig nem is álmodhatnak! Hála az Orbáni Fidesz kormány, kegyetlen, szociális juttatás lefaragásának.”
  • 1. skid 2012. december 12. 08:23
    „És hogy mennyi felnőtt van kinn Vásárhelyről külföldön dolgozni!!!! hajajaj”
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csak a jó emberek lesznek rákosak?

Kopornyik Zita és Varga Mátyás pszichológusok szerint a rákos megbetegedések rendszerint lelki okokra vezethetőek vissza. Tovább olvasom