Délmagyar logó

2017. 10. 23. hétfő - Gyöngyi 10°C | 16°C Még több cikk.

Vasvilla a szoba sarkában

Hódmezővásárhely - Hatvan éve tízszer több tanya volt Vásárhely környékén, mint most. Noha az öregek elmondása szerint akkor kevesebb volt a betörés, lopás a tanyákon, akkor is ott tartották a szoba sarkában a vasvillát. Így van ez most is.
A közelmúltban a vásárhelyi Szabó Károly Barattyos közelében fekvő tanyájáról 1500 cserepet és a teljes tetőgerendázatot elvitték mindszenti elkövetők. Az épület elhagyatottan áll, már régen nem használják. A vásárhelyi tanyavilághoz jelenleg 985 ingatlan tartozik – tudtuk meg Benkő Zsolt települési képviselőtől, a mezei őrszolgálat vezetőjétől –, amiből 765 lakott, 220 pedig elhagyatott, romos.

A vásárhelyi tanyavilág egykor, 1950-ig tízszer akkora volt, mint most. Egyes források szerint 7000, mások szerint közel 10 ezer tanyát tartottak számon a városhoz tartozó külterületeken. De az országos területrendezés során mintegy 40 ezer holdat csatoltak el – amit többen a helyiek közül vásárhelyi Trianonnak neveznek –, s létrehozták Kardoskutat, Székkutast és az önálló Mártély községet. Ekkor került el rengeteg tanya a hozzá tartozó legelővel, termőfölddel – idézte a históriai forrásokat Szenti Tibor író, néprajzkutató. És a megmaradtak közül jó ha 3–400-nál folyik valamilyen mezőgazdasági termelés. Sok a ritkán látogatott hobbitanya vagy a teljesen elhagyatott, és ezek vonzzák a tilosban járókat.

Kovács Imréék tanyájára még soha nem törtek be. Fotó: Tésik Attila
Kovács Imréék tanyájára még soha nem törtek be.
Fotó: Tésik Attila

– Bűnözés mindig volt a tanyavilágban, de biztosok és csendőrök járták a vidéket – mondta Szenti –, lóhátról minden portára beláttak, észlelték a legkisebb változást, gyanús mozgást. Ma ez hiányzik, autóval elsuhanva az épületek mellett nem lehet észrevenni semmit, a tanya más világ, emberközpontú. Régebben inkább úgynevezett belső bűnözés volt, családtagok között történtek gyilkosságok, vagy a szomszéddal támadt affér. Napjainkban megélhetésből, vándorlók lopnak, rabolnak.

Nincs statisztika

Dezső József alezredes, vásárhelyi rendőrkapitány érdeklődésünkre elmondta: külön a tanyai bűncselekményekről, betörésekről, lopásokról nem vezetnek statisztikát. Viszont emlékei szerint az elmúlt években nem volt kiemelkedően sok eset. A tanyavilágban élők biztonságát szolgálja a 2006-tól működő civil hírlánc program, amit még hatékonyabbá szeretnének tenni.

Ma a rendőrségen kívül a mezőőrök állandó jelenléte ad biztonságot. Vásárhely környéki tanyán él születésétől fogva a 83 éves Kovács Imre és 79 éves felesége, Julianna. Elmondták, hozzájuk még nem törtek be.

– Az 1930–40-es években a csendőrök rendszeresen járőröztek – mesélték. – Ha elkapták a tolvajt, olyan nevelést kapott, hogy örökre megjegyezte.

Az 1970–80-as években az üresen maradt szülői tanyából darabonként elhordták a szecskavágót, és a magára hagyott épületekről is rendszeresen elvitték a cserepet, gerendát. A legtöbb lakott tanyát nem lehet észrevétlenül megközelíteni: kutyát mindenütt tartanak, a mi házunkon pedig minden oldalon nyílik ablak, látjuk, ki jön.

Bár anno ritkábbak voltak a betörések, s kerítés sem ölelte körül a legtöbb tanyát, a kutyán kívül azért gondoskodtak önvédelemről az ott élők. Az ajtót keresztben hatalmas vasrúddal reteszelték el – a mai hevederzárakhoz hasonlóan –, a szoba sarkába, kézügybe pedig bekészítették a vasvillát vagy a kapát. Így van ez most is.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A régi és az új erők küzdelme

Hódmezővásárhely - Igencsak feszült volt már a vásárhelyi közélet 1989-ben, és ez rányomta a… Tovább olvasom