Délmagyar logó

2017. 04. 30. vasárnap - Katalin, Kitti 5°C | 16°C Még több cikk.

Wokba jutnak a kiskutyák

„Kölyökkutyákat veszek" – olvasható a telefonszámmal ellátott közlemény egy Hódmezővásárhelyen is megjelenő hirdetőújságban. Egy olvasónknak a felvásárló azt mondta, a kis ebeket a Németországban élő kínaiak eszik meg. Velünk már szűkszavúbban tárgyalt, és nem akart bemutatkozni.
„Kölyökkutyákat veszek" – olvasható a telefonszámmal ellátott közlemény egy Hódmezővásárhelyen is megjelenő hirdetőújságban. Egy olvasónknak a felvásárló azt mondta, a kis ebeket a Németországban élő kínaiak eszik meg. Velünk már szűkszavúbban tárgyalt, és nem akart bemutatkozni. Az ebtenyésztők egyesülete szerint ez nem egyedi eset: országos felvásárlóhálózat működik, kamionszámra viszik külföldre az ebeket.

Többen felkapták a fejüket Vásárhelyen, amikor azt olvasták az egyik helyi hirdetőújságban, hogy valaki kölyökkutyákat vásárol. Szőke Krisztina, a helyi Konrád Lorenz Természet- és Állatvédő Egyesület elnöke is gyanakodni kezdett. A szervezet számtalan kivert kutyát fogadott be és gondoz, hihetetlennek tűnt a számára, hogy valaki pénzt adna nem fajtatiszta kölyökkutyákért.

Nálunk tilos

Magyarországon tilos kutyahúst árulni. Aki ezt teszi, szabálysértést követ el. Még súlyosabb a büntetés, ha kiderül, hogy az állatot itthon pusztították el. Vágóállatnak idehaza csak a házi egypatás, a kérődző, a sertés, a nyúl, a prémes állat és a baromfi számít.

– Feltételezzük, hogy az ebeket étkezési célból viszik. Igaz, németországi állatvédő szervezetekkel is kapcsolatban állunk, és tőlük ilyesmiről még nem hallottunk – mondta az elnök asszony.

Az egyesület nem járt utána a hirdetésnek. Nagy István vásárhelyi kutyatulajdonos azonban felháborodva hívta fel szerkesztőségünket. Azt mondta, beszélt azzal, aki a hirdetésben megadott telefonszámon jelentkezett. Tőle megtudta, az állatokat Németországba viszik – vágóállatként, az ott élő kínaiak számára.

Munkatársunk is felhívta a megadott számot, s arról érdeklődött a vállalkozótól – aki nem akart bemutatkozni – , hogy mennyiért vásárolna féregtelenített, beoltott, és törzskönyvezett westie-kölyköket. Egy ilyen kutyáért állítólag 20-25 ezer forintot is adnak a tenyésztők.

– Maximum hét-nyolc hetes kutyákat veszünk – válaszolta a férfi, aki aztán hozzátette: a kis testű kutyák akár tízhetesek is lehetnek. Kiderült, a felvásárlást más megbízásából végzi, az árut állatorvos vizsgálja meg, majd kiállítja az úti passzust. Aztán a kutyák meg sem állnak Németországig.

A nálunk lakó kínaiak nem eszik

A szegedi Kínai Nagy Fal étterem mesterszakácsa, Liu elmondta: Kínában mindössze egy tartományban, az ország déli részén fekvő Guandongban kedvelik a kutyahúst. Fogyasztása ráadásul szezonális jellegű: ősszel kerül az éttermek terítékére. A kínai szakácsiskolákban egyébként nem tanítják a kutya elkészítésének módját. Liu úgy mondta, ezt az ételt erre specializálódott szakácsok készítik el. Maga néhány hónapig tanulta a kínai konyha fortélyait az említett tartományban, de kutyahúst elmondása szerint soha nem dolgozott fel. A szezonalitás és a lokalitás mellett a déli tartományban alapanyagként mindössze egy kutya jöhet szóba. Fajtáját a mesterszakács nem tudta megmondani, ott egyszerűen húsos kutya névvel vonult be a köztudatba. Kizártnak tartja, hogy a Szegeden lakó honfitársai körében valahol is kutyahús kerülne az asztalra. Azt azonban elárulta, ő bizony még odahaza belekóstolt ebbe a különös étekbe, aminek íze leginkább a vaddisznóhoz hasonló. Nem ízlett neki.

– Évente ötször-hatszor szállítunk, a következő alkalom három-négy hét múlva lesz – mondta a felvásárló. Elmagyarázta azt is, hogy a kutyákat nekünk kellene a felvásárlási helyre, Orosházára szállítanunk, a törzskönyveket azonban odahaza hagyhatjuk. Értetlenkedtünk, hogy miért nem kell a dokumentum, hiszen az tanúsítja, hogy fajtatiszta a kutya. A férfi azt a választ adta, hogy a szállító hobbikutyának viszi az ebeket, nem továbbtenyésztésre, s a törzskönyvezett állatért amúgy sem fizetne többet. Majd további kérdésünkre közölte, hogy „Németországban van ilyen és van olyan ember is, akinek valamilyen ok miatt kutya kell".

– Hadd ne magyarázkodjak már, hogy milyen célra kellenek, nem én vagyok a vevő, én csak a felvásárlást végzem – vesztette el végül a türelmét, miután továbbra is firtattuk, mi lesz a kiszállított kutyákkal. Néhány órával később ismételt érdeklődésünket már azzal hárította el, hogy betelt a következő szállítmány.

Puszta Ilona, az Orosházi Állat- és Természetvédő Egyesület egyik vezetője elképedt, amikor felhívtuk. Azt mondta, eddig csak arról tudtak, hogy Olaszországba szállítottak ki kutyákat. Az egyesület tagjai feltételezték, azok az állatok viadalokon végezték. – Már ez is felháborított, hiszen a törvény tiltja, hogy kutyákat ilyen célra vigyenek ki az országból – tette hozzá.

Ami a kutyaexportot illeti, nem sikerült újat mondanunk Tóth Imrének, aki a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete orosházi kiképzőiskolájának vezetője. Tóth elmondta: évek óta küzd a MEOE – mindeddig eredménytelenül – azért, hogy ne lehessen kivinni az ebeket az országból. Ez ügyben már a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz is fordultak, de nem jártak sikerrel. Tudomása szerint az orosházi példa nem egyedi: országos hálózat működik, s a felvásárlóktól a kutyákat kamionszámra viszik Olasz- és Németországba. Azt mondja, jó okuk van feltételezni, hogy a kutyákból étel lesz a Távol-Keletről Európába települt, de a hazai konyhához még ragaszkodó családok asztalán.

– Régebben a fajtatiszta ebeket keresték. Ma már nem ez a szempont. Az pedig, hogy a kölyökkutyákat – még ha fajtatiszták is – törzskönyv nélkül veszik át, azt hiszem, mindent elmond további sorsukról.

„Különleges csemege"

Az állatvédő szervezetek az utóbbi időben a Távol-Keleten is küzdenek azért, hogy a kutyák étkezési célú tenyésztése visszaszoruljon. A közelmúltban „kicsi, de biztató győzelemként" számoltak be a sajtónak arról, hogy a hongkongi székhelyű ParknShop nevű szupermarketlánc az aktivisták követelésére beszüntette az emberi fogyasztásra szánt kutyahús árusítását egyes üzleteiben. A ParknShop szóvivője azt mondta, hogy a kutyahús különleges csemegének számít, van rá kereslet, és elsősorban télen árusítják a dél-kínai üzletekben. Nemrég a Fülöp-szigeteken rendelet mondta ki: a kutyahús kereskedelme és az ebek levágása „nem elfogadható". Az állatvédők szerint azonban a jogszabálynak nem mindenütt sikerül érvényt szerezni.
Korábban a magyar sajtóban is megjelentek olyan hírek, hogy a budapesti józsefvárosi piacon kutyahúst árulnak, és a vevők távol-keletiek. Erre azonban nem sikerült bizonyítékot találni.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

A felnőttkor a ballagási ebéddel kezdődik

A ballagási ünnepség az iskolai protokoll után Vásárhelyen is a fehér asztalnál folytatódik. Szombat… Tovább olvasom