Délmagyar logó

2017. 10. 17. kedd - Hedvig 9°C | 24°C Még több cikk.

Előrejelzés: kevesebb hideg és hó télen, hosszabb hőhullámok nyáron

Télen csökken a hideg napok száma és a lehullott hó mennyisége, nyáron pedig a hőhullámok időtartamának növekedése várható az elkövetkezendő évtizedekben - ez a tendencia állapítható meg az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ) regionális klímamodelljeinek előrejelzései alapján, amelyekből a 2021 és 2050 között, valamint a 2071 és 2100 között várható változások ismerhetők meg.

Az OMSZ két globális éghajlati modell regionális fejlesztését, Magyarországra való adaptálását végzi. Az egyik a francia Météo France vezetésével nemzetközi együttműködésben megalkotott ALADIN-Climate, a másik a hamburgi Max Planck Intézet által kidolgozott REMO-modell - olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján (www.mta.hu).

A szakemberek a hőmérséklet tekintetében egyértelmű melegedést prognosztizálnak, ahogy az az elmúlt 100 évben is tapasztalható volt. A legjelentősebb változást azonban Magyarországon nem a körülbelül 1 Celsius-fokos átlagos hőmérsékletemelkedés jelenti majd, hanem az éghajlati szélsőségek, például a hőhullámok gyakoribbá válása, időtartamuk növekedése.

Az előrejelzésekből az rajzolódik ki, hogy a téli hónapokban a hatvanas-kilencvenes évekhez viszonyítva 2021 és 2050 között 5 nappal, 21-re csökken azoknak a napoknak a száma, amikor 0 fok alatti lesz a hőmérséklet. A zord napok száma, amikor mínusz 10 fok alá esik a minimumhőmérséklet, 35 százalékkal, 10-ről, 4-re csökken majd.

A másik fontos időjárási paraméter, a csapadék mennyiségének esetében már sokkal nagyobb a bizonytalanság a Kárpát-medencében. A globális modellek ugyanis egy választóvonalat jeleznek Európa közepén, amelytől délre csökkenő, északra viszont növekvő csapadékkal kell számolni. Magyarország éppen a határvonalon fekszik, ami tovább növelheti a szélsőségek gyakoribbá válását. A két globális modell adatai közötti eltérés is jól mutatja ezt a bizonytalanságot: az ALADIN-Climate szerint a hó mennyisége 2 százalékkal, míg a REMO szerint 16 százalékkal csökken.

Bozó László akadémikus, az OMSZ elnöke e munkával kapcsolatban azt emeli ki, hogy a globális modellek adataira azért van szüksége az OMSZ-nek, mivel a hazai szakemberek nem lennének képesek felmérni az éghajlatot befolyásoló összes tényezőt - az óceán vagy a szárazföld felszínének hatását, a jégtakaró, a bioszféra vagy az emberi tevékenység jelenlétének következményeit. A globális modellek hátránya viszont, hogy igen durva a felbontásuk, a körülbelül 100 kilométeres rácshálózatú adatszolgáltatás pedig nem alkalmas arra, hogy egy Magyarország méretű ország a saját előrejelzéseit elkészítse belőle, viszont jó kiindulópontként szolgál a regionális szintű továbbfejlesztésre.

Magyarországon összesen négy regionális klímamodellt használnak, ezekből kettőt az ELTE Meteorológiai Tanszékén alkalmaznak. Az egyes modellek bizonyos értékeket jól képesek megbecsülni, másokat azonban pontatlanul, így a különböző közelítéseken alapuló előrejelző rendszerek egymást kiegészítik, összesített adataik alapján már meghatározható az elkövetkezendő évtizedek éghajlatát meghatározó tendencia.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Tíz fok különbség Nyúl és Kópháza között

Nyúlon délután négykor 8 fokot mértek, Kópházán -2 fokot. Számos helyen köd nehezíti a közlekedést. Tovább olvasom