vissza a Delmagyar.hu címoldalára
Ossza meg ismerőseivel:
Rengeteg témát érintett évszázados történetében lapunk, amelyet rendszeres olvasói Délmagyarként becéznek.
A csillagászat nemzetközi évében a fény, a lézer kerül az érdeklődés középpontjába – Szegeden és régiónkban.
Két hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Szeged - Két hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Három hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Négy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Öt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
2003: Újabb és újabb posztokon kell megtanulni újabb és újabb neveket a szegedieknek is – egy esztendőn át tart az előző évi választás utáni hullámverés.
2002: Páratlan próbálkozások jellemzik Szegedet: a tiszai kaszinótól a Dugonics téri dupla körforgalom építésén át az ipar újraélesztéséig. Ekkor híresül el a balástyai rém is.
2001: Az M5-ösre még 2-3 évet várni kell - mondta a lapnak májusban Orbán Viktor miniszterelnök, aki új Tisza-híd építésére és a 47-es főút kiszélesítésére tett ígéretet.
2000: Hamvába holt ötletek is lendületet kaptak, de valós fejlesztések is elindultak az államalapítás ezeréves ünnepén. Ebben az esztendőben a szabadtérit és az olimpiát is különkiadással köszönti a lap.
1999: Míg a vásárhelyi lövészek harcászati gyakorlaton készültek az ellenséggel való ütközetre, addig a NATO légicsapásokat mért Szerbiára. A vásárhelyi katonák a békefenntartásból is kivették részüket Koszovóban.
1998: Négy napig Szeged volt a világon a vízi sportok fővárosa - az újonnan átadott Maty-éri pályán rendezték ugyanis a kajak-kenu-világbajnokságot. A magyarok 7 arany-, 5 ezüst- és ugyanennyi bronzérmet szereztek.
1997: Újjászerveződtek a vadásztársaságok és átrajzolták a vadászterületeket, ami néhány helyen évtizedek óta lappangó indulatokat hozott a felszínre. A termelők is elégedetlenek - traktorokkal vonultak az utakra.
1996: A millecentenárium esztendejében robbant az oktatáspolitikai bomba: az iskolák összevonását és átszervezését az fenntartási költségek csökkentésével indokolja az önkormányzat.
1995: Mintegy 50 évvel az utolsó nyilvános árverést követően újabb aukciót rendeznek Szegeden. A honfoglalás 1100. évfordulójára befejezik a Feszty-körkép restaurálását.
1994: A híres cukrász, Z. Nagy Bálint és családjának meggyilkolása, illetve a Rókusi templommal szemben, a buszmegállóban történt robbanás tartja izgalomban a várost.
1993: A termőföldön és a termelőszövetkezeteken, meg az élelmiszeriparon megy az osztozkodás. Lapunk fotósa pedig megörökítette, ahogy ölre mennek a kisgazdák.
1992: A Délép-birodalom összeomlásáról és az agrárium hanyatlásáról tudósít az újság. Meg arról, hogy Puskás Ferenc a labdarúgás megmentéséért Szegedre látogatott.
1991: Háború déli szomszédunknál és a Perzsa-öbölben - ez utóbbiról délutáni különkiadás is megjelenik. Itthon is történelmet írunk: kivonulnak az utolsó szovjet katonák.
1990: Sztrájkolnak a buszosok, az egészségügyiek és a taxisok. Komócsin Mihály volt megyei első titkárnak és Papdi József volt megyei tanácselnöknek pedig el kell számolnia a vagyonával.
1989: Az állampárt és az ellenzék is beleszólást követel a Délmagyar szerkesztésébe, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt szegedi lapjából deklaráltan is politikai napilappá válik.
1988: A szegedi tanácsnál kialakult bizalmi válságról számol be az újság, megszólaltatva a testület egyik tagját, Tóth Károly alkotmányjogászt, aki az egész végrehajtó bizottság lemondását követeli.
1987: A szeged képzőművészet múltjáról és jelenéről bontakozik ki vita a Délmagyarország hasábjain. Ennek apropója egy áttekintő tárlat 1960-tól 1985-ig.
1986: 500 millió forintból, 8 és fél év alatt újult meg a Szegedi Nemzeti Színház, amelyet ebben az évben avattak fel. Három oldalt szentelt az ünnepi alkalomnak az újság.
1985: A Csillag bútorgyárában három embert megölő, négyet megsebesítő Richter Richárd bírósági tárgyalása köti le a média és a közvélemény figyelmét. A 29 éves rabot végül felakasztják.
1984: 105 kilométeres sebességű széllökések is kísérték azt a vihart, amely február közepén tombolt. Gépkocsik ezrei akadtak el a hóban, fennakadások voltak az áram- és vízellátásban. Az élelem szállításában a katonák is segítettek.
1983: Ebben az évben költözött át a közművelődési palotából vadonatúj épületébe a Somogyi-könyvtár, amely 86 fővel dolgozóinak számát is növelhette. Az újság rendszeresen tudósított a munkálatokról.
1982: A lap olvasószolgálati rovata egyebek mellett jogi tanácsokat ad és programokat kínál, de a problémáikkal hozzánk fordulók leveleit is továbbítjuk az érintettekhez, majd a válaszokkal együtt közöljük.
1981: Szegeden is elszaporodtak a csövesek, akik megszállják a Dugonics teret - lapunk cikksorozatban foglalkozik a jelenséggel. Eközben az ifjúsági parlamentek az egyetemi oktatás korszerűsítését követelik.
1980: Az egyhetes űrutazáson részt vett Farkas Bertalant az egész országban ünnepelték, és a szegedi Dóm téren is tapssal üdvözölték, amikor családjával és szovjet űrhajósokkal mgjelent.
1979: A száz évvel azelőtti árvízre való emlékezés jegyében telik az év Szegeden. Lapunk cikksorozatot indít és beszámol a legfontosabb eseményekről: az árvízi emlékmű és az új Tisza-híd avatásáról, illetve a zenélő szökőkút építéséről.
1978: Szeged három nagyberuházását élénk figyelemmel kíséri a város lakossága - és persze lapunk is. Épül az új Tisza-híd, a Jókai utcai nagyáruház és az Északi városrész lakótelepe.
1977: Csongrád megyében a dolgozók 44 százaléka nő - olvasható az újságban, amely munkásnőhiányról ír, illetve bemutat egy gyáralapító asszonyt. A politikában is téma a nők egyenjogúsága.
1976: Szegeden avatták fel a Magyar Televízió első regionális stúdióját, amelyet ideiglenes jelleggel a sportcsarnokban rendeztek be, amíg az Úttörő téren el nem készült a végleges tévéstúdió.
1975: A nők nemzetközi évében dolgozó nőkről és közéleti szereplővé vált asszonyokról egyaránt ír az újság, amely beszámol a népi ellenőrzési bizottság előtt tett lakossági panaszokról is.
1974: A felszabadulás óta eltelt három évtized fejlődését cikksorozatban összegzi az újság, amely megállapítja: ez az időszak a második reneszánsz Szeged építészettörténetében. Szálloda, telefonközpont és kamaraszínház is épül.
1973: Az Egyesült Államokból hazalátogat Szent-Györgyi Albert. Az újság tudósít a Szegedi Biológiai Központ avatásáról, amelyen részt vesz a Nobel-díjas tudós, akit a város díszpolgárává választanak.
1972: Algyő, Gyála, Kiskundorozsma, Szőreg és Tápé Szegedhez csatolásának tervéről számol be az újság, amely riportokat közöl az öt község életéről, fejlődéséről.
1971: Több üdülőterületre lenne szükség Szeged környékén - írja a lap, amely beszámol a Tápénál épülő lábas házakról. A vízi élethez a Tiszán ringatózó úszóházak is hozzátartoznak: a Béke I. bérlői ellenzik a kivénhedt úszóház leselejtezését.
1970: Előbb a belvíz, majd az újabb rekordot felállító árvíz elleni küzdelemmel van tele az újság. Légifelvételeken is bemutatja a lap: mindenhol a víz az úr. Volt, hogy egyszerre 15 ezren dolgoztak a gátakon, ahol feltűnt Kádár János is.
Szeged - Negyvenegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Negyvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenkilencedik állomása: 1968.
Szeged - Negyvenhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Szeged - Negyvennégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenhetedik állomása: 1966.
Szeged - Negyvenöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Szeged - Hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenötödik állomása: 1964.
Szeged - Negyvenhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Szeged - Negyvennyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Szeged - Negyvenkilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Ötven hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának ötvenegyedik állomása: 1960.
Szeged - Ötvenegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Szeged - Ötvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenkilencedik állomása: 1958.
Szeged - Ötvenhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvennyolcadik állomása: 1957.
Ötvennégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenhetedik állomása: 1956.
Szeged - Ötvenöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenhatodik állomása: 1955.
Szeged - Ötvenhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat.
Szeged - Ötvenkilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenkettedik állomása: 1951.
Lapunk jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenegyedik állomása: 1950.
Szeged - Hatvanegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának negyvenedik állomása: 1949.
Hatvankét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminckilencedik állomása: 1948.
Hatvanhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincnyolcadik állomása: 1947.
Szeged - Hatvannégy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminchetedik állomása: 1946.
Szeged - Hatvanöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Hatvanhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincötödik állomása: 1944.
Szeged - Hatvanhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincnegyedik állomása: 1943.
Hatvannyolc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincharmadik állomása: 1942.
Hatvankilenc hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harminckettedik állomása: 1941.
Hetven hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincegyedik állomása: 1940.
Hetvenegy hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának harmincadik állomása: 1939.
Hetvenkét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonkilencedik állomása: 1938.
Szeged - Hetvenhárom hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország.
Hetvenöt hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet - a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonhatodik állomása: 1935.
Hetvenhat hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonötödik állomása: 1934.
Szeged - Hetvenhét hét múlva lesz 100 éves az 1910. május 22-én útjára bocsátott Délmagyarország. Lapunk e jubileuma alkalmából, mintegy visszaszámlálásként, időutazásra hívjuk olvasóinkat: hétről hétre egy-egy esztendő újságtermését átlapozva fölvillantjuk, milyennek láttatta a világot, az országot, a régiót, Szegedet – a Délmagyarország. A magyar vidék legpatinásabb lapja sorozatának huszonnegyedik állomása: 1933.
1932: Egész címlapját képviselője, gróf Klebelsberg Kunó halálhírének szenteli az újság. Néhány nappal később hat oldalon át méltatjuk a kultuszminisztert, akit a dómban helyeznek örök nyugalomra.
1931: Vojnovics Géza passiójátékával indul el a szabadtéri játékok máig tartó sorozata. Lapunk is a csillagtetős színház mellett érvel, amely fellendítheti a város idegenforgalmát.
1930: Bíborba és aranyba öltözik Szeged: felavatják a Dóm teret és felszentelik a fogadalmi templomot. Az ünnepségekre eljön Serédi Jusztinián hercegprímás és Horthy Miklós kormányzó.
1929: A Kálvária sor a katonakórháztól a belvárosi temetőig az egyik legforgalmasabb szegedi útvonal. Erre halad naponként 5-6 temetés - írja a lap Mindenszentek napja előtt.
1928: A munkásság fogyasztóképességének romlása más területekre is hatással van: panaszkodó orvosokat, ügyvédeket, kereskedőket szólaltat meg az újság.
1927: Kényes témáról, az egyetemi hallgatók számának faji alapon történő korlátozását előíró numerus claususról tartott ankétot lapunk. A törvényt védő liga a belvárosban tüntetett.
1926: A szegedi húsipar óriási gondokkal küzdött, miután Trianonnal elvesztette a nyersanyagellátó területeket. Bezár az Alföld szalámigyár, a szegedi szalámit Bécsben készítik.
1925: Már 12 éve építik a fogadalmi templomot, amelyről elterjedt, hogy tornyai elhajoltak a főhajó boltozatának repedése felett. Ennek járt utána az újság.
1924: Az elavult, katasztrofális állapotban lévő színházról cikkezik az újság. A törzsközönség is elmaradozik. És ha nincs bevétel, jó előadások sincsenek - állapítja meg a lap.
1923: A Vatikán Szegedet tette meg a trianoni békeszerződés által három részre szakított csanádi egyházmegye székhelyének. Glattfelder Gyula püspök érkezéséről lapunk is beszámolt.
1922: Irodalmi élményt nyújtani első megjelenése óta küldetésének érezte a Délmagyarország. A szerzők között találjuk Ady Endrét, Karinthy Frigyest, Mikszáth Kálmánt.
1921: Áldatlan viták folytak arról, Debrecenbe vagy Szegedre telepítsék át Trianon után a kolozsvári egyetemet. Végül hozzánk került. A megnyitóra Horthy Miklós is eljött.
1920: Trianon után Szeged végvárrá válik. Gyászkeretes címlapok jelennek meg, miközben Párizsban a békéről tárgyalnak. A város sokat veszített a szerződéssel.
1919: Szegedet megszállják a francia csapatok. A katonákat a Cserepes sori barakkokban szállásolják el. A szerbek által elfoglalt Újszegedre csak útlevéllel lehet "utazni".
1918: Modern kórházat Szegednek - követeli az újság. Patkányfészekként emlegeti a korabeli intézményt. Emiatt támadások érik a lapot, amelyet Juhász Gyula véd meg.
1917: Helyi ügyek szorítják háttérbe a háborús híreket: a szénhiány és a zöldség-, gyümölcsárak maximálása. Ez utóbbira fütyülnek a kofák, és kétszer annyit kérnek a vevőtől.
1916: Gyászol a város: november 21-én elhunyt Ferenc József. A lap felidézi a király szavait, amelyek a nagy árvíz utáni látogatásakor hangzottak el: Szeged újra fel fog épülni.
1915: A frontról érkező hírek magyarázói még optimisták: a tudósítások hadi sikerekről szólnak. A cenzúrát kicselezve egy levél is megjelenik az oroszországi hadifoglyok helyzetéről.
1914: Megépítik a tanyai vasutat - jelenti az újság, amely egy rejtélyes esetről is beszámol: egy belvárosi ház pincéjében megcsonkított csecsemő holttestet találtak.
1913: Hanyatlik a helyi ipar - kongatja a vészharangot az újság. A mezőgazdaság ugyanakkor fejlődik, a szegediek viszont tömegével vállalnak munkát Romániában és Bulgáriában.
1912: Egy modern sporttelep megépítése mellett érvel az újság - a következő évben fel is avatják az újszegedi létesítményt. A sportsikereket is büszkén hirdeti a lap.
1911: Szeged fejlődik: a nádfedeles házikók helyén paloták emelkednek, a döcögő lóvonatok helyett csilingelő villamosok futkároznak. De a középosztály nyomoráról is beszámol a lap.
1910: Ez év május 22-én, vasárnap 64 oldalon látott napvilágot először a Délmagyarország. Megszólal benne Mikszáth Kálmán, és köszöntő sorokat ír bele Molnár Ferenc.
0
