Délmagyar logó

2016. 12. 11. vasárnap - Árpád -2°C | 7°C

975 év

"A szegedi dóm azt sugallja: akár állhatna itt, vagy a püspökség első székhelyén, Csanádon egy 975 éves székesegyház is. Hogy mégsem így van, s a majdnem ezeréves folytonosságot nem egy épület, hanem az egyházmegye szellemi kerete jelenti, abban a magyar történelem ezer évének szinte minden viszontagsága kimutatható."
Nagy hagyományú európai püspökségek, Worms, Strasbourg, Ulm vagy Reims székesegyháza előtt állva lehet igazán elgondolkodni, milyen is az idő, amely ezeket az épületeket, mint az európai keresztény örökség erős cölöpjeit megőrizte. De álljunk meg egyszer a szegedi fogadalmi templom előtt. Azt fogjuk érezni, hogy a neoromán építmény, a 975 éves szeged-csanádi egyházmegye székesegyháza, mintha a német Speyert álmodná, amelynek dómját éppen akkor kezdték építeni, amikor Szent István 1030-ban megbízta Gellért püspököt a csanádi püspökség létrehozásával.

A szegedi dóm azt sugallja: akár állhatna itt, vagy a püspökség első székhelyén, Csanádon egy 975 éves székesegyház is. Hogy mégsem így van, s a majdnem ezeréves folytonosságot nem egy épület, hanem az egyházmegye szellemi kerete jelenti, abban a magyar történelem ezer évének szinte minden viszontagsága kimutatható.

Az 1083-ban István királlyal együtt szentté avatott Gellért püspökségszervező munkája egészen Mohácsig kihatott. A tatárjárás elpusztította Csanádot, de kiépült újra; püspökeinek sorra, szinte minden király idején szerepe volt a magyar történetben. IV. Lászlót itt temették el, Károly Róbert, Nagy Lajos, Zsigmond, Hunyadi János, V. László, Mátyás, II. Ulászló uralkodása alatt a király rendre ellátogatott Csanádra, s a püspök csapatai részt vettek a törökök elleni harcban. Csaholi Ferenc csanádi püspök Mohácsnál esett el, s ez már jelezte az elkövetkező nehéz századokat.

A hódoltságban eltörölték a püspöki székhelyet, a megtűrt ferencesek végezték az emberek lelki gondozását, s még amikor 1685-ben Csanád ismét magyar kézre jutott, azután is 1710-ig kellett várni, hogy Nádasdy László püspök (ekkor először Szegedről) megszervezze az egyházmegyét. Az addig Kalocsához tartozó Szegedet 1775-ben csatolták véglegesen a csanádi püspökséghez, amelynek székhelye a Habsburg politika miatt már Temesvárott volt. Az 1848–49-es szabadságharc után két csanádi püspököt is száműztek az országból: a reformkori szellemű Lonovics Józsefet, és az őt követő Horváth Mihályt, aki kiváló történészként a fegyverletételig négy hónapon át a független magyar állam vallás- és közoktatási minisztere volt.

Trianon és a második világháború kitörése Glattfelder Gyula püspöknek jutott; 1919-ben a püspökség területének háromnegyedét elszakították Magyarországtól, őt pedig 1923-ban úgy toloncolták ki Romániából, hogy csak személyes holmiját hozhatta Szegedre. Mégis, 1930-ra megépült a fogadalmi templom. Utódja, Hamvas Endre a zsidóüldözés éveiben szót emelt az embertelenségek ellen, s az üldözöttek mentésében is volt szerepe. Jutalma azonban nem volt, 1948-ban államosították az egyházi intézményeket, 1950-ben pedig megindult a papok és szerzetesek üldözése.

Az idén 975 éves szeged-csanádi egyházmegye évfordulóján Gellért, Csaholi, Nádasdy, Lonovics, Horváth, Glattfelder és Hamvas révén egy évezred magyar történelmére is emlékezünk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szabad emberek…

"Biztosan emlékeznek sokan arra az eleget nem idézgetett igére, hogy szabad ember szabad országban… Tovább olvasom