Délmagyar logó

2017. 07. 23. vasárnap - Lenke 21°C | 35°C Még több cikk.

A bizonytalanság ára

"De mindez nem baj. Már régen eldőlt: az, hogy élhető lesz-e valamikor ez az ország, döntően nem a kormányon múlik, hanem az embereken, rajtunk, a mi hozzáállásunkon."
A magyar miniszterelnök visszajön szabadságról, első munkanapján fölnyalábolja a kormányzati negyed anyagát, jártában-keltében olvasgatja, tűnődik, többször megérinti az állát. Aztán a szóvivő bejelenti: a 140 milliárdos beruházást szüneteltetik. Ez nem azt jelenti, hogy vége: „a projektet nem le-, hanem megállították".

Mi, olvasók lehetünk bizonytalanok, amikor az idézett félmondatot megpróbáljuk értelmezni – ha azonban a kormány takuvakuzik, az százmilliókba kerül. A kormányszóvivő 632 milliót mondott. Azt, hogy a MÁV-telkeket már megvették, állítólag nem kell beleszámolni, mert a 8 milliárd forintot az állam csak átteszi egyik zsebéből a másikba, különben meg isteni befektetés volt.

Miért kellett megállítani a beruházást? Most úgy hírlik, az SZDSZ-nek már korábban sem tetszett. Sok MSZP-s politikusnak is voltak kifogásai, de ők nem bírálták nyíltan a tervet. Először nyolc építő vállalkozás készült a munkára, végül csak a Szegedhez kötődő KÉSZ Kft. maradt nyeregben. A többiek kifogásolták, hogy még elfogadott terv sincs, máris árajánlatot kellett adniuk. Akadt némi gond a telkekkel is. Majd kiderült, hogy a negyed felépítése után kiürülő épületeket nem lehet 100 milliárdért eladni. A biztonsági szakemberek pedig azt mondták, „a vasút közelsége biztonsági kockázatot jelent", ide nem jönnek nyugodt szívvel a külföldi diplomaták.

Szóval: csőd.

Az előző kormányok is szerettek volna új helyre költözni, nyilván nem véletlenül; régi, drágán fönntartható épületeket kellene korszerűbbekre cserélni. Olcsóbbakra. Legalábbis feltételezzük: amikor minden második hír a megszorítások következményeiről szól, a kormány nem azért akart építkezni, mert telik rá. Ezért is különös, hogy épp most bizonytalan ez a gépezet, amikor saját magával kellene kezdenie valamit. Más ez a bizonytalanság, mint a tiszaderzsi önkormányzat dolgozóié, akik egy ideje nem telefonálnak, mert egyirányúsították a hivatal vonalait a 26 milliós közüzemidíj-tartozás miatt.

De mindez nem baj. Már régen eldőlt: az, hogy élhető lesz-e valamikor ez az ország, döntően nem a kormányon múlik, hanem az embereken, rajtunk, a mi hozzáállásunkon. A népszerű országimázsreklám nyelvére ezt úgy lehet lefordítani, hogy az új Magyarország nem a szépen megálmodott kormányzati negyedben van, hanem bennünk.

Olvasóink írták

  • 3. Szabolcs 2008. január 10. 08:51
    „Nekem is nagyon tetszik az országimázsreklám.
    Magyarország bennünk van. Lassan rá kell erre ébredni mindenkinek.Nem a segélyeket kellene várni, hanem aki egészségileg bírja tegyen magáért. Szegény ember is tarthat rendet, tisztaságot maga körül és mindjárt egész országunk tisztább, rendezettebb lenne.
    A kormányzati negyedes sztori meg nem más, mint a politikusok újabb játszmája, hogy valamelyikük zsebre vágjon egy pár milliárdot. Sőt valószínű már zsebre is vágta, úgyhogy mostmár lehet a kormányzati negyed építését " szüneteltetni".
    Nem hiszem, hogy politikusaink lelkiismerete szólalt meg :adjuk inkább a szegény népnek a negyed építésére szánt pénzeket......”
  • 2. Dénes Péter 2008. január 09. 18:49
    „Nagyszerű írás és pozitív gondolkodás. Sok ember még ma is elnyomott szolgaként gondolkodik - mint pl. az 1. hozzászóló. NEM a kormányon, politikusokon múlik hogy milyen az adómorál, szemetesek -e a városok, az emberek gondozzák - e a házuk előtti virágágyást, és így tovább. Lehetne itt akármilyen zseni a kormányfő ha a plebs igénytelen, irigykedő, acsarkodó.”
  • 1. homer 2008. január 09. 14:14
    „Kedves Bakos úr!


    Sajnos Ön nagyot téved!(Kérdezzen meg mondjuk egy kenyait vagy albánt...)
    Ha rajtunk embereken múlna minden ország a világon egy új Svájc lenne.
    Nem mi "kúrjuk" ugyanis el a dolgokat, hanem a döntéshozoink!”

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Csapda vagy krétakör?

"Kérdezni szabad-e arról a gyerekről, akiről 2004. júliusi „elrablása" óta cikkezik két ország… Tovább olvasom