Délmagyar logó

2017. 03. 27. hétfő - Hajnalka 2°C | 12°C Még több cikk.

A fenyővásárlás mellékhatása

"Furcsa, de fenyőt mindenki karácsony előtt vesz, pedig így drága. Sokkal inkább megérné karácsony után venni, amikor már olcsó, sőt fizetnek nekünk, ha elvisszük."
Furcsa, de fenyőt mindenki karácsony előtt vesz, pedig így drága. Sokkal inkább megérné karácsony után venni, amikor már olcsó, sőt fizetnek nekünk, ha elvisszük.

Amennyiben úgy döntenénk, karácsony előtt vásárlunk fenyőt, célszerű megismerkednünk a fenyőkkel. Mindenekelőtt el kell oszlatni egy téves nézetet, mely szerint a fenyő örökzöld. Nem, a fenyő nem örökzöld, megvásárlás előtt, igaz, sosem hullik – ennyiben igazuk van az ún. örökzöldelmélet hirdetőinek –, miután azonban hazavittük, rögtön. A legtöbb fenyő már a hazaszállítás közben, a taxiban elkezdi hullajtani levélzetét, ilyenkor a taxis beígéri, hogy ha még egyszer meglát minket beszállni a kocsijába, leüt. Jobban járunk, ha villamossal visszük haza a fenyőt, úgy – a fenyővásárlás mellékhatásaként – mindössze felpofoznak, de mert a legközelebbi megálló is otthonunktól három kilométerre esik, mire fenyőnket hazacipeltük, már el is felejtettük az egészet.

A kérdés most az, milyen fenyőt vegyünk? Van lucfenyő, az – legújabban – arról ismerhető fel, hogy perceg. A kis fenyő másodpercig. Ebből tudható, szú esett belé, és ez nagyságrendekkel jobb, mintha nyű esett volna. Ismeretes továbbá az ezüstfenyő, ezt úgy lehet a lucfenyőtől megkülönböztetni, hogy az eladó közli, „Ezt vegye meg, ez az ezüst!" Ha nem hinnénk neki, mutatja az árcédulát is, valóban drágább. Létezik kaukázusi, más néven nordmann fenyő is, amit egyes források szerint normann fenyőnek kell írni – az eltérő álláspontok képviselői rendszeresen tobozokkal dobálják egymást –, további források szerint normandiainak. Utóbbiak hozzáteszik, volt ott valami partraszállás is, és tényleg, az ilyen fenyőért a piacon mindig közelharcot kell vívni.

Szakkörökben ismerik a narancsillatú fenyőt is. Ezt csak azután szabad megszagolnunk, miután sok narancsot raktunk alá, s a szoba légterébe frissen facsart narancslevet hintettünk; a folyamat mellékterméke a fenyőillatú narancs. Némely piacokon feltűnt már a mamutfenyő is, mely több ezer évet is megérhet. Ha mamutfenyőt vásárolunk, tapasztalni fogjuk: különlegesen lassan telnek az ünnepek. Végül, de nem utolsósorban emlékezzünk meg az erdeifenyőről. A fölsoroltaktól abban különbözik, hogy azok azért nem örökzöldek, mert földíszítés után nemsokára hullajtani kezdenek. Az erdeifenyő másképp nem örökzöld: levélzete ritka ronda szalmaszínűvé válik, de nem hullik, így amikor vízkeresztkor a fát kicipeljük a lakásból, éppen annyi szúrást kapunk, mint mikor behoztuk. Vízkereszt különben attól kapta nevét, hogy fenyőnket mindenáron keresztben akarjuk kivinni az ajtón, és közben szakad rólunk a víz.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Szignált fenék

"Az óriásplakátok kitalálói, megalkotói és kiragasztói összefogva szapulhatnának, mert fittyet se… Tovább olvasom