Délmagyar logó

2017. 04. 24. hétfő - György 3°C | 15°C Még több cikk.

A hála

"Az egészségügynek segítségre van szüksége. Több száz milliárd forint is kevés lenne ahhoz, hogy egyenesbe jöjjön, ugyanakkor egy-egy intézménynek még párezer forint is jól jön. Amikor az egyik klinikán nincs másfél millió forint arra, hogy egy negyvenéves kórtermet felújítsanak, a másikon pedig kölcsön kérnek egy monitort, hogy az intenzív osztályon fekvő betegek életjeleit figyelhessék, érthető, hogy minden fillérnek örülnek."
Az egészségügynek segítségre van szüksége. Több száz milliárd forint is kevés lenne ahhoz, hogy egyenesbe jöjjön, ugyanakkor egy-egy intézménynek még párezer forint is jól jön. Amikor az egyik klinikán nincs másfél millió forint arra, hogy egy negyvenéves kórtermet felújítsanak, a másikon pedig kölcsön kérnek egy monitort, hogy az intenzív osztályon fekvő betegek életjeleit figyelhessék, érthető, hogy minden fillérnek örülnek.

Kívülállóként persze az ember talán könnyen megránthatja a vállát: az állam dolga ezekre megoldást keresni. Amikor azonban a közvetlen környezetében, valamelyik szerettével esik meg, hogy kevésbé modern módszerrel végzik el a szükséges műtétet, mert nincs megfelelő műszer, egyből egész másként látja a helyzetet. A többség ilyenkor az orvosokat hibáztatja: nem tettek meg mindent. Gyakran elhangzik a vád: bezzeg ha több pénzt dugtam volna a zsebébe... Holott a lelkük mélyén talán ők is pontosan tudják: attól nem tartja az orvos másként a szikét, ha a műtét előtt vastagon bélelt borítékot kap.

Szerencsére – még ha kevesen is – vannak, akik ilyenkor úgy határoznak, hogy adakoznak. Egyre többször hangzik el a mondat: bár a hozzátartozómon nem segíthetett, legalább a következő betegnek ne kelljen az egészségügy nincstelensége miatt szenvedni. És adnak. Pénzt, műszert, kétkezi munkát – ki-ki lehetőségeihez mérten. Hétköznapi emberek ők, akik emberségükkel emberéleteket mentenek, elesett, beteg emberek gyógyulását könnyítik meg.

Azt hiszem, bátran mondhatjuk az orvosok nevében is: ezeknek az embereknek az adományban kifejezett hálája százszor, ezerszer többet ér, mint a legvastagabb boríték a zsebben.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Gondoltak rám

"Miféle féreg eshetett az emberekbe, ha utcahosszat végig azt kiabálják utánam, hogy gondoltak rám?… Tovább olvasom