Délmagyar logó

2017. 01. 16. hétfő - Gusztáv -5°C | 1°C

A jó féreg

"A másik féregfajta pedig, csupán játszásiból, olyan veszedelmeket szerkeszt, amelyektől az egész világ feje megfájdul. Leül a jámbor lélek az asztalhoz, bekapcsolja a gépét, és azt találja, hogy nem talál benne semmit. Jött a vírus, a féreg, és kitakarította."
Szólhatnék a fába szorult féregről, a kis farontóról, meg a nagy farontóról, amelyik ha belemászik a fába – vagy benne születik meg –, ki nem jön belőle, amíg végig nem rágja. Azokról is, amelyek a kéreg alatt rajzolnak hegy- és vízrajzi térképet a törzsbe, de azokat vagy elintézik a fakopáncsok, vagy nem. Inkább a számítógépes vírusokra gondolok most. Ezeket nevezi a hétköznapi gyakorlat közönségesen féregnek.

Vannak olyan átokverte emberi lények, akik addig-addig bűvölik asztali ketyeréjüket, amíg valami förtelem elő nem bújik belőlük. Az ördög csapódott hozzájuk leghamarabb, és beléjük táplálta: ártani, ártani, ártani! Törjetek föl minden titkos zárat, hatoljatok be akár a Pentagon legtitkosabb fiókjaiba is, és ne robbanó petárdákat helyezzetek el benne, mert azokat hatástalanítani lehet, csak jelet hagyjatok arra, hogy amit eddig titkosnak hittek, ma már akár közhírré is tétetik. Kapkodhatja hadi fejét a sok főkatona, akiknek ugyancsak ketyerével van megtömve újkori koponyájuk, mert fölmérni se tudják, mekkora az ártalom.

A másik féregfajta pedig, csupán játszásiból, olyan veszedelmeket szerkeszt, amelyektől az egész világ feje megfájdul. Leül a jámbor lélek az asztalhoz, bekapcsolja a gépét, és azt találja, hogy nem talál benne semmit. Jött a vírus, a féreg, és kitakarította. Gyorsabban terjed, mint a madárinfluenza, egyetlen éjszaka akár háromszor is körülkerülheti a földet. Viszi-hozza az internet, és ráragad minden adathordozóra is. Vadássza a rendőrség ezeket a kalahüttyös embereket, és ha rajtakap egyet-egyet, legföljebb bokrétának tűzheti ki a zsokésapkája mellé. Néha-néha kapcsolnak a szoftvergyárak, és beszipkázzák magukhoz különleges szakértőnek. Ha már, édes gyermekem, te bitang kölök, ennyire kitanultad, gyere hozzánk. Jó fizetést adunk. És a büdös kölök legtöbbször bezupál.

Marad azonban kívül is elegendő, és állandó termelődés is van. Jönnek az új hullámok, új ötletekkel, de a régi Luciferrel: ártani, ártani, ártani!

Hallottam, nem is olyan régen, hogy talán Brazília őserdejében misszionáriusok találtak rá egy kőkorszaki színvonalon élő törzsre. Áldásos tevékenységük révén azonnal embertörténeti és földtörténeti korszakokat ugrottak át, és máris komputereznek. Ilyen misszionárius lelkülettel megáldott embereket küldenék szét a világba, ha szavam is, meg pénzem is lenne rá, hogy kutassák föl a számítógépbe belelágyult agyakat, és térítsék meg.

Szerkesszenek játékból, vagy akár izzadják ki véres verejtékkel azokat a változatokat, amelyek az emberiség hasznát szolgálják. Tegyenek bele annyi hordozó vírust, amennyit csak tudnak, és küldjék körbe a földgolyón akár egy éjszaka háromszor is.

Mondhatják nekik azt is, eddigi bűneik vezekléseként imádkozzanak el három miatyánkot, és három üdvözlégyet, de ha reggelre kelvén leül valaki kicsike masinája elé, zsolozsmák zengedezése közben az jusson el hozzá, hogy olyan szuperötlettel lepte meg a láthatatlan szellem, amilyent a Pentagon se pipált még. Elkezdek azonban fohászkodni magam is: Add, jó Uram, hogy ne a Szent Antal-lánc terjedjen idétlenségeivel, mert azon is az ördög utazik.
Gondolom, a legjobbakat előbb-utóbb a Szentszék is beültetné a szentek székébe.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Vér, fürdő

"Mórahalmon különben messze nem ez az egyetlen utánzásra méltó példa. Fogalmam sincs, a… Tovább olvasom