Délmagyar logó

2016. 12. 04. vasárnap - Borbála, Barbara -5°C | 4°C

A könyv hangja

"Akinek van ideje, menjen arra, és figyeljen, hátha megszólítja valaki vagy valami."
„A könyv divat – mondta a tévé." Így vicceskedett Lorelai Gilmore, a Szívek szállodája című sorozat szereplője az egyik epizódban. A poén évente egyszer, meg talán még karácsonykor komoly valóság: a könyv a könyvhéten tényleg divat. Még ha a kereskedőknek olyan is a kipakolás, mint – bocsánat a hasonlatért – birkának a birkanyíró verseny: sosincs jókor. Sem az eső, sem a hőség nem megfelelő a szabadtéri adásvételhez, ráadásul a könyvnek nem természetes közege a placc.

A könyveknek könyvszagban, polcokon – előtte néhány fotel –, egymás társaságában jó. Ahol az ember meghallja a hangjukat, azt a hangot, amellyel olvasót választanak. És hogy nem én képzelődöm, hanem időnként tényleg a könyv dönt, arra Carlos Ruiz Zafón ötlete, az Elfeledett Könyvek Temetője is bizonyíték: a labirintusban minden olvasó felfedez egy művet, de igazából fordítva történik, a kötet választ. Engem például Murakami Haruki Kafka a tengerparton című regénye nézett ki magának, de emlékezetes volt a találkozás David Mitchell művével, a Szellemírókkal, és a Voltomiglannal is, amit Nyerges András írt.

A könyvhét és a kipakolás valakinek azonban mégis biztosan jó: a vevőnek. A Dugonics teret és a többi helyszínt nem nehéz útba ejteni, ha jókor jár a téren, találkozhat Podmaniczky Szilárddal, Darvasi
Lászlóval, Kányádi Sándorral, Ungvári Tamással, a Millenniumi teraszán Vámos Miklóssal. A könyvhétre megjelennek regények, mesék, novellák és verseskötetek, jó esetben kedvezményt is adnak rájuk. És ha a könyvek hangját nem is olyan könnyű meghallani a standon, van segítség. Az eladó lehet a tolmács, a magyar hang, a szóvivő.

José Saramagót például két éve, könyvhéten ajánlotta egy kereskedő. Megkérdezte, kiket olvasok szívesen, fejben kivonta, összeadta, metszetett alkotott, és a kezembe adta a Halálszünetet. Lehet, hogy ezt kaptam volna akkor is, ha a Harry Potter összest nevezem meg kedvenceimként – és ez nem ízléskritika, HP-t is olvastam –, de nem hinném, mert viszonylag jól célzott, a Nobel-díjas író több művét is megvettem azóta.

Nagy találkozásokra tehát a Dugonics tér is alkalmas lehet, akinek van ideje, menjen arra, és figyeljen, hátha megszólítja valaki vagy valami. Meg egyébként is, néhány napig most divat a könyv – megírta az újság.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Bizonylat a zsebben

"Az életet jelentheti az, ha nem az anyagiakra, csupán Larára kell koncentrálni." Tovább olvasom