Délmagyar logó

2017. 11. 20. hétfő - Jolán 1°C | 8°C Még több cikk.

A névtelen vár

JEGYZET - ˝Ha nem vitatkozunk, abból baj nem lehet, ugye.˝
Addig irkáltok ilyeneket, amíg majd titeket is elintéznek! – így reagált valaki egy keményebb hangvételű írásunkra. Nem emlékszem, hogy válaszoltam volna rá valamit, hiszen az ilyen beszólásoktól nyílik ki leghamarabb a bicska a zsebemben. Mert burkoltan benne van, ami vörös posztó a szememben: az a hozzáállás, hogy jobb csendben bármit elviselni, mint kimondani azt, ami rossz. Ha nem vitatkozunk, abból baj nem lehet, ugye.

Fura dolog a közélet, benne a sajtóval. Meg az is, ahogy néhányan egyiket vagy másikat értelmezik. Az egyik kedvencem a névtelen levél. Az, aki arctalanul jól megmondja az – általa vélt – igazat, bemocskol másokat, követeli, hogy az újság írja meg az álláspontját. A nevét? Ja, hát azt nem adja hozzá. Vagy az, aki szerint ha nem az a konklúzió születik a cikk végén, ami az ő szája íze szerint való, az újságírót gyorsan leszocizza, lejobboldalizza. Ő persze nem fordult az adott problémával a nyilvánossághoz, de az elkészült munkát ekézi, mérgelődik, hogy miért nem kérdeztük meg még ezt vagy azt a személyt. Ilyenkor mindig egy kollégám jut eszembe. Egy megjelent munkája után tett szemrehányást neki egy nő, hogy ő aztán ismeri a teljes igazságot, az ő véleményét alap, hogy ki kellett volna kérni. „Asszonyom, azt sem tudtam, hogy ön a világon van" – védekezett a pályatárs, de nem hatott az érv.

Szerintem azért jól csináljuk. Nyelünk egyet, lerázzuk magunkról a sértést, naponta odatesszük az arcunkat, a nevünket a véleményünk mellé. Ami lehet, hogy van, akinek nem tetszik. Vállaljuk a konfliktust, nem tart fel a mindentől való állandó parázás. A névtelen meg vár, hogy valaki helyette mondja ki a kínosat. Na, ezért fontos, hogy olyanokat írjunk, amiktől néha maga az olvasó is elcsodálkozik.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Kétharmad

JEGYZET - "Minden családnak vannak rémtörténetei." Tovább olvasom