Délmagyar logó

2017. 10. 20. péntek - Vendel 9°C | 24°C Még több cikk.

A tan könyvei

JEGYZET - ˝Mára megtanultuk, hogy a fekete
és a fehér is szín.˝
A legfrissebb hazai felmérések szerint a kormányzat látszólag megvalósította a lehetetlent: sokan elhiszik, hogy képesek egyszerre kint és bent is egeret fogni. „Magyarország jobban teljesít." A hatalom következetesen jobboldalinak mondja magát, miközben számos intézkedését valaha éppenséggel a baloldal szorgalmazta. Leplezetlenül élesztgeti a Horthy-kultuszt, ugyanakkor hallgatólagosan ösztönzi a nem csituló kádári nosztalgiát.

Ezt olvashatjuk ki a tan könyveiből, és hát addig lapozgassuk azokat, amíg lehet! Ha valóban monopolizálódik a tankönyvkiadás (értsd: államosítják), vészesen korlátozódik majd a választás lehetősége. Márpedig huszonöt éve talán éppen ennek, a választásnak örültünk a legjobban. A sokszínűség gyönyörködtet – mondtuk meggyőződéssel, ám mára megtanultuk, hogy a fekete és a fehér is szín. A liberalizmus mostanság szitokszó, a szabadelvű az „ördögi" megfelelője. És hát ki akarna pokoli hatalmakkal kokettálni? Miért baj és kinek fáj, ha például a tankönyvek kiadását meg terjesztését odaadják a tiszta szőrű és fényes tekintetű hazai vállalkozóknak? Nos, ez ma még azért baj, mert azt sugallja, hogy eddig idegen szívűek szervezték az oktatást. Na és egyelőre még azért fáj, mert a kiválasztottak egyszerűen megkapják, amit versenyben kellene kiérdemelniük. Miért lenne gond, ha mondjuk a természetismeretet korlátozott számú könyvből tanítanák? Ez ma még valóban nem látszik problémának, de akkor holnap az irodalom és a történelem is sorra kerülhet.

A tan könyvei szerint nem szabad különösebb jelentőséget tulajdonítani annak, hogy van tankönyv, ami még mindig nincs a gyerekek kezében. Igazuk van. Igazuk van, amikor azt mondják, hogy ez csupán szervezés kérdése. Minden csak szervezés kérdése. És a múltunknak – általában a történelemnek – alapvető tanulsága, hogy ami megtörténhet, az előbb-utóbb megtörténik. Ez ma még nem szóbeszéd. Tankönyvekben is fellapozható tapasztalat.

Végül: azt mondják meg a hozzáértők, hogy mit kell tudni, és ne azt, hogyan tudjam. Azt én majd eldöntöm. Jövőre is szeretném eldönteni.

hirdetés

Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Mégis kinek a felelőssége?

˝Két hét alatt, két pofonnal nem sikerült rendet tenni ebben az országban – ahogy azt ígérték.˝ Tovább olvasom