Délmagyar logó

2017. 01. 23. hétfő - Zelma, Rajmund -8°C | 4°C Még több cikk.

A temetetlen halott

"Kádár János ma temetetlen halott. Csakúgy, mint Nagy Imre volt 1989 előtt. Pedig tehetnénk ez ellen. Kádár bűnei, hibái felett immár szabadon ítélkezhetünk, de érdemeit is elismerhetjük."
Moldova György író a XX. századi magyar történelem legnagyobb alakjának tartja. Szabó Miklós történész gyáva, méltóság nélküli politikusnak nevezte. Kádár János, az MSZMP egykori első titkára egy halála után tíz évvel – 1999 nyarán – készült reprezentatív közvélemény-kutatás szerint Hunyadi Mátyás után történelmünk legjelesebb személyisége. Más megközelítésből az 1956-os forradalom véreskezű megtorlója, Nagy Imre gyilkosa, a 80-as évek gazdasági válságának fő okozója.

Kádár megítélése ma is rendkívül ellentmondásos. Azt például, hogy május 26-án lenne 95 éves, a biztonság kedvéért eddig mindenki agyonhallgatta. Ám szerdán újra a figyelem középpontjába került: feleségével közös síremlékét a fővárosi Fiumei úti temetőben ismeretlenek meggyalázták, a márvány fedlapot leszedték, a földet kidobálták, és felfeszítették a volt pártfőtitkár két méter mélyen fekvő kettős fémkoporsóját. Koponyáját és csontjai egy részét elvitték.

Lehet igazsága a temetőbeli munkásmozgalmi panteonon feketéllő feliratnak, amely a megtorlásokra utalva kijelenti, „gyilkos és áruló szent földben nem nyugodhat". Mint ahogy annak az asszonynak is volt, aki 2000 novemberében lemázolta a síremléket zöld festékkel, mondván, sok fiatal halála szárad Kádár lelkén. De még indokoltabb a felháborodás: jóérzésű ember számára ez nem más, mint kegyeletsértő vandalizmus. Sehol a világon nincs olyan kultúra, olyan erkölcsi mérce, amely elfogadná bárki földi maradványainak meggyalázását. Erre nincs magyarázat, nem indokolja még a diktátori múlt sem.

Kádár János ma temetetlen halott. Csakúgy, mint Nagy Imre volt 1989 előtt. Pedig tehetnénk ez ellen. Kádár bűnei, hibái felett immár szabadon ítélkezhetünk, de érdemeit is elismerhetjük. Elmúltak azok az idők, amikor csak stencilezett szamizdatban emlegethette a Beszélő Nagy Imrét vagy 1956-ot – ma mindent megbeszélhetünk. Ehhez Kádár földi porait nem kell bolygatni. Hadd nyugodjék végre békében.
Akkor talán mi is megnyugszunk.
Kövessen minket, kommentelje híreinket a Delmagyar.hu Facebook oldalán!

hirdetés

hirdetés

hirdetés

A címoldal témái

Önnek ajánljuk

Búcsúznak és búcsúztatunk

"Nincs is mese: a hatóság szerint nagykorúvá lett lánynak/fiúnak oklevele lesz érettségéről –… Tovább olvasom